Köznevelési intézmények alapdokumentumai

Az előadások a következő témára: "Köznevelési intézmények alapdokumentumai"— Előadás másolata:

1 Köznevelési intézmények alapdokumentumai
Összeállította: Dr. Molnárné Rénes Éva

2 Alapdokumentumok 1. Alapító okirat
2. Nyilvántartásba vételi és Működési engedély 3. Pedagógiai Program pedagógiai program (helyi tantervek, környezetnevelési elvek már nem külön programban kell, hogy megjelenjenek), Knt. 26.§, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. §, 6. § az egészségfejlesztési program a pedagógiai program része, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r § (5) tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, stb.) követelményeit a programba bele kell foglalni, 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. § (5) Továbbképzési program 5 évre, évente a beiskolázási tervek, 2077/1997. (XII.22.) Korm. r. Nyilvántartás a pedagógus továbbképzésben résztvevőktől, 277/1997. (XII.22) Korm. r. 4. Szakképzési program 5. Házirend 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 5. § 6. Munkatervek 7. Intézményi SZMSZ 8. Intézményi Kollektív szerződés 9. Intézményi Minőségirányítási Program ajánlott (Ktv. 40. § (10) hatályon kívül helyezte)

3 A köznevelési intézmények tanügy igazgatási tevékenységét alapvetően befolyásolja és meg­határozza az a tény: Törvények és más jogszabályok állapítják meg működésüket, tevékenységüket, az intézmény jogait és kötelességeit, az intézménnyel jogviszonyba kerülő gyermekek, tanulók, munkavállalók jogait és kötelezett­ségeit. Ezeknek a kívánalmaknak csak akkor tud az intézmény eleget tenni, ha nevelési-oktatási feladatait megfelelő színvonalon teljesíti, meghatározza önmagát, stratégiai céljait, betartja és betartatja az Alaptörvényt, a törvényeket és más jogszabályokat, megalkotja saját belső szabályait, érvényesíti a tanuláshoz való jogot és kötelezettséget.

4 Az intézmény tanügyigazgatási tevékenysége három területre tagolható.
Az intézmény működésének meghatározása, alapdokumentumainak elkészítése, elfogadása. Az intézményes neveléshez, tanuláshoz való jog biztosítása, a gyermekek, tanulók ügyei­nek intézése. A tanügyi dokumentumok, nyilvántartások kezelése, vezetése.

5 A köznevelési intézmény működése, önállósága
1. A köznevelési intézmény jogi személy A működést alapvetően meghatározza és befolyásolja: A köznevelési törvény a közneve­lési feladatok ellátására szolgáló intézményeket jogi személynek nyilvánította. A jogi személy: jogképes, jogviszonyok alanya lehet, saját nevében szerez jogosultságokat, terhelik kötelességek, munkáltató lehet. A köznevelési intézmény jogi személyisége független attól, hogy önálló intézményként vagy más intézmény szervezeti keretében működik, de független attól is, hogy rendelkezik-e gazdálkodási jogkörrel. Világosan elhatárolódik egymástól a fenntartó- és a köznevelési intéz­mény még abban az esetben is, ha a fenntartó szervezetileg nem önállóan működteti a közne­velési intézményt. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba vétellel jön létre. A köznevelési törvény megváltoztatta a köznevelési intézmények önállóságát, megszűnik az önálló költségvetési intézményi jellege.

6 A köznevelési intézmények olyan jogi személyiségű szervezeti egységek, amelyek a nemzeti köznevelési törvény által meghatározott köznevelési feladatot látnak el és a törvényben meghatározott hatáskörrel, és jogkörrel rendelkeznek. Ezek: szakmai, intézményi pedagógiai szabályozás munkaszervezeti működtetés, önálló szakmai hatáskörgyakorlás, tanulói jogviszony-létesítése, foglalkoztatási jogviszony-létesítése, értékelés. A köznevelési intézmények az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belül nem rendelkeznek önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, adóalanyisággal, költségvetési jogalanyisággal sem.

7 Intézményi autonómia Az önállóság érvényesülését minden területen az adott külső és a belső intézményen belül kialakított szabályozás biztosítja A szakmai, a szervezeti, működési, a személyzeti és munkaügyek, tanügyigazgatás önállósága. A nemzeti köznevelésről szóló törvény is önálló szakmai szervezetnek definiálja a köznevelési intézményeket. A Nemzeti alaptantervre épülő, kiadott kerettantervek jelentenek biztosítékot arra, hogy olyan iskolai helyi tantervek készüljenek, amelyek alapján a tanuló iskolát tud változtatni. A nevelési, pedagógiai program része a helyi tanterv, amelynek át kell fognia valamennyi iskolai évfolyamot.

8 A pedagógiai szakaszokhoz igazodó központi programok
A pedagógiai szakaszokhoz igazodóan központi programok határozzák meg azokat az alapel­veket, tartalmi szabályozókat, amelyeket a helyi pedagógiai program megalkotásánál, elfoga­dásánál figyelembe kell vennie az intézményeknek. A pedagógiai program kialakításában a következő jogi megkötéseket - központi programokat - kell figyelembe venni: az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerét, az érettségi vizsgaszabályzatot, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a szakmai vizsgák vizsgakövetelményeit, Továbbá • a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, az oktatásért felelős miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészet­oktatás követelményei és tantervi programját, a kerettanterveket.

9 A helyi tantervek A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyúttal jóváhagyásuk kritériuma is), hogy megfeleljenek a Nat előírásainak és a központi kerettantervnek. Az iskolák pedagógustestüle­tei helyi tantervet készítenek a kerettanterv által meg nem határozott, a tanterv 10%-át magában foglaló ismeret és tudástartalomra. A helyi tantervi rész megalkotásánál figyelembe kell venni az állami vizsgák követelményeit is. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyeket a Nat megfogalmaz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van sze­mélyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszke­déshez és a munkához. (Részletesen lásd: 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rend. Melléklet: II. rész 1. rész)

10 Intézményi programok Valamennyi intézménytípusban azonos eljárási rendben kell a pedagógiai programot elkészíteni. A pedagógiai program és a helyi tanterv betartása és betartatása nemcsak szakmai tartalmi, hanem törvényességi követelmény is. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy elkészüljön a pedagógiai program, a nevelőtestület megtárgyalja és határoz az elfogadásról, az igazgató dönt a jóváhagyásáról, megszervezi végrehajtását, az abban foglaltak betartatását, indokolt és szükségszerű esetekben a módosítását. A fenntartóhoz jóváhagyásra akkor kell benyújtani, ha többletköltséget tartalmaz a program. Az egyházi intézményeknél a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyott pedagógiai program normatív módon szabályozza a tanuló felvételének köve­telményeit, a belépési szintet. Meghatározza a tanuló tudásának értékelési módját és formáját.

11 Szervezeti, működési önállóság
A szervezeti, működési önállóság azt jelenti, hogy a szakmailag önállóságot élvező iskola maga határozza meg szervezetét, maga szervezi működését az érvényes jogszabályokat köz­nevelési törvényt, valamit a 20/2012. (VIII. 31. EMMI rendelet rendeletet figyelembe véve. Ezt az önállóságot foglalja keretbe a két fontos okmánya: a Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. IV. Az intézmény szervezetével, működésével kapcsolatos szabályzatok Szervezeti és Működési Szabályzat és kötelező mellékletei adatkezelési szabályzat, Knt. 43. § (1), az SzMSz kötelező melléklete az SzMSz része az iskolai könyvtár SzMSz-e, 20/2012 (VIII.31.) EMMI r. 4. § (2)/g), ennek kötelező mellékletei pedig (163. § , 167. §) gyűjtőköri szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat, könyvtáros tanár és könyvtáros munkakör leírása, katalógus szerkesztési szabályzata, tankönyvtári szabályzat a tanulói tankönyvellátás iskolai rendje, évi XXXVII. tv. 7. § (1) Már nem kell az SzMSz-ben vagy mellékletében szabályozni az alábbiakat: a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezi és végrehajtási rendjének meghatározása, mert a 37/2001. (X.12.) OM-r tól nem hatályos FEUVE- ellenőrzési nyomvonal, mert a 217/1998. (XII.30.) Korm. r. már nincs hatályba szabálytalanságok kezelési rendje, 292/2009. (XII.19.), 292/2009. Korm. r. (XII.19.) § (2) Korm. r. már nincs hatályban

12 Szervezeti terület: kollektív szerződés (nem kötelező), Kjt. 2. § , közalkalmazotti szabályzat, Kjt. 2. § a diákönkormányzat működése 20/2012. (VIII.31.) EMMI r § (3) az iskolaszék, szülői szervezet működési szabályai, Knt 73. § (6) minőségirányítási program, Ktv. 40. § (10) hatályon kívül van az oktatási igazolványok (diák, pedagógus) kezelési rendje, 362/2011. (XII.30.) Korm. r. 7. § (2)/f szabadságolási terv, Kjt. 16. § (2)/f munkavédelmi szabályzat, évi XCIII. tv. a munkavédelemről 2. § (3) kockázatértékelési szabályzat, évi XCIII. tv. a munkavédelemről, 54. § (2)-(5) tűzvédelmi szabályzat, évi XXXI. tv. 19. § (1) közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési tv. 6. § (2)-(3) esélyegyenlőségi terv (50 fő alkalmazása felett), évi CXXV. tv. 63. § (4) gyakornoki szabályzat Kjt. 22. § (9) vagyonnyilatkozati szabályzat, évi CLII. tv. 11. § (6) ügyviteli, iratkezelési, adatkezelési szabályzat és Irattári terv munka-, tűz-, balesetvédelmi szabályzat szoftverhasználati szabályzat

13 A szervezeti és működési szabályzat alapvetően két nagy területet szabályoz. A szervezetet és a szervezet működésének szabályait. A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését. Ezek különösen: az vezetés szerkezete, amely lehet líneáris, funkcionális és törzskari lehet. a vezető (igazgató, óvodavezető, intézményvezető) - határköre és feladatköre, a helyettesek- a helyettesek közötti munkamegosztás, a beszámoltatás rendje. a nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek és más rendszeresen, vagy eseti jelleg­gel működő bizottságait, ezek feladat és hatáskörét, átruházott jogköreit, beszámoltatásuk rendjét, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét, a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája és rendjét a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátá­sával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

14 A működési rész tartalmazza:
a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzését, a belépés és benntartózkodás szabályozását azok részére, akik nem állnak jogviszony­ban a nevelési-oktatási intézménnyel, tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás módját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos fela­datokat, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgá­lattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás­rendet, az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi el­járás részletes szabályait, annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a peda­gógiai programról,

15 azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ vélemé­nyezési joggal ruházza fel, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munka­köri leírás-mintákat, az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, a felnőttoktatás formáit, a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolat­tartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rend­jét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcso­lattartás formáit és rendjét, az iskolai (kollégiumi) könyvtár SZMSZ-ét, működési rendjét, a használat rendjét, a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazot- tainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (in- tézményi védő, óvó előírások). a nevelési program, illetve a pedagógiai program, illetve a szervezeti és működési sza­bályzat és a házirend nyilvánosságát. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e tartalmazza még az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanuló­val együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartal­mát, szervezeti formáját, időkeretét.

16 A házirend szabályozó szerepe
A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirend az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tag­jainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatit, továbbá viselkedési normáit határozza meg.

17 „A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni:
a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formá­it, a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

18 A házirend állapítja meg:
a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kol­légiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsoló­dó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást." (Lásd: 20/2012. VIII. 31.) EMMI rend. 5.§.)

19 A munkaterv Az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg, az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, kollégiumi szék, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is. A munkaterv lehet alulról építkező, vagy lebontó. Két módszernek együtt kell érvényesülnie. A munkaterv tartalmi elemeit részben a rendelet, részben pedig a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is meghatározza. Ezekben a jogszabályokban meghatározottakat a helyi munkatervi feladatok közzé fel kell venni és a tanév helyi rendjét azok figyelembe vételével kell kialakítani. A munkatervben mindig meg kell határozni a feladat ellátásáért felelős személyt vagy csoportot. A beszámoló is a vezetői tevékenység mellett a felelősök beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza. A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról.

20 Az intézmény-igazgatásnak három eleme van:
Az intézmény „önmeghatározása", az „önigazgatás" az alapdokumentumok - pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend - megalkotása, az intézmény belső működését meghatározó más szabályzatok - az adatvédelmi szabályzat, esélyegyenlőségi szabályzat, ügyiratkezelési szabályzat, stb. megalkotása. Az intézményben az egyedi, gyermekekkel, tanulókkal - a tanulói jogviszonnyal - kapcsolatos döntések meghozatala. A köznevelési intézmény elsődleges funkciója a nevelés, oktatás, de tanügyigazgatási szervezetként is működik. Dönt a tanulói jogviszonyokról (felvételről, átvételről, jogviszony megszüntetése, osztályba sorolás, a tanulmányokkal összefüggő kérdések: felmentés tantárgy tanulása, értékelése alól, vizsgáztatásról, magasabb évfolyamra lépés, osztályozó vizsgára bocsátás, egyes szociális, gyermekvédelmi kérdésekben, stb.) A tanügyi nyilvántartások vezetése.

21 Köszönöm a figyelmet!