Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanévnyitó előadás 2009/2010. tanév Jogszabályi változások

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanévnyitó előadás 2009/2010. tanév Jogszabályi változások"— Előadás másolata:

1 Tanévnyitó előadás 2009/2010. tanév Jogszabályi változások
Dr. Madarász Hedvig

2 Hasznos tudnivalók Tanévnyitó kiadvány: OKM honlap  Hírek/Közoktatás  augusztus 13. Segédanyagok, tájékoztatók, honlapok: Segédanyag a munkajogi változások értelmezéséhez, alkalmazásához (Közoktatás  Archívum, január 26.) Segédanyag a költségvetési szervként működő közoktatási intézmények besorolásához (Közoktatás, május 5.) Jogszabálytervezetek

3 A közoktatásról szóló törvény módosításai
1. A Magyar Közlöny 84. számában jelent meg a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező évi XLIX. törvény. (Mód. I.) 2. A Magyar Közlöny 88. számában jelent meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról rendelkező évi LVI. törvény. (Mód. II.)

4 A közoktatásról szóló törvény módosításai
A Mód. I. a közoktatásban folyó szakképzést érintette. Lényege: lehetővé válik, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskolából történő kilépést követően bekapcsolódjanak a szakképzésbe a szakmai vizsgára történő felkészítésbe. Ez azonban csak egy lehetőség, természetesen a már meglévő felkészítéseket is tovább lehet folytatni, illetve be lehet fejezni. a képzési idő meghatározása az OKJ-ban szükséges dokumentációk: szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok, kerettantervek, szakmai programok áttekintése első évfolyamok az alternatív szakképzésben: a 2010/2011-es tanévben

5 A közoktatásról szóló törvény módosításai
A Mód. I.- ben jelent meg a munkáltatói jogok gyakorlását tisztázó szabály: 106. § új (2) bekezdés: „A fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.”

6 A közoktatásról szóló törvény módosításai
Mint ismeretes: a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 8. § (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, Kt. eltérő szabálya

7 A közoktatásról szóló törvény módosításai
A Mód. II. a Ket.-tel és az EU irányelvvel való összhangot megteremtő rendelkezéseket tartalmazta Egyes közoktatási ágazatba tartozó hatósági eljárások ügyintézési határidejét igazította a Ket. megváltozott előírásaihoz. Eszerint (Kt. 79/A. §) a közoktatási intézmény működési engedélyezési eljárásában, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap. Az irányelvvel való összhangot megteremtő rendelkezések az Országos szakértői névjegyzékre való felkerülést érintették. Lényege: a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezők számára nem lesz szükséges a jövőben engedélyt kérni a szakértői tevékenység folytatásához. Ők a tevékenységüket az Oktatási Hivatalhoz történő egyszerű bejelentés alapján végezhetik.

8 A közoktatásról szóló törvény módosításai
Az irányelvvel való összhangot megteremtő rendelkezések az Országos szakértői névjegyzékre való felkerülést érintették. (Folyt.) Lényege: Minden más személynek továbbra is az Oktatási Hivatal engedélye szükséges ahhoz, hogy közoktatási szakértői tevékenységet végezzen. Vhr. módosítás várható! Hatályos: októbertől! Vizsgaelnökökre nem vonatkozik!

9 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. Hatályba lépett: július 31.

10 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Új fogalmak: Szakmai megújító képzés, Vezetőképzés, A pedagógus továbbképzésbe beszámítható új képzési formák Újdonságok a pedagógus-továbbképzést akkreditáltató és indító intézmények számára

11 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Szakmai megújító képzés: abban az esetben, ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követő tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése alapján a munkáltató elrendelése alapján kötelező. (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés) Pontosabban: amennyiben a pedagógus, aki megfelel a szakmai megújító képzésben való részvétel fenti kritériumainak, mégsem a szakmai megújító képzés fogalmába tartozó továbbképzésben vesz részt, akkor a pedagógus-továbbképzés jogcímén kapott normatív, kötött felhasználású támogatást ehhez kapcsolódóan nem lehet felhasználni.

12 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Szakmai megújító képzés: az a pedagógus-továbbképzés, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez. A szakmai megújító képzés valójában nem egy új továbbképzési forma, csupán a meglévő továbbképzések egy szűkebb kategóriája. A szakmai megújító képzés előírásának leginkább orientáló, figyelemfelkeltő, ösztönző szerepe van.

13 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) (OKJ) és ah) (ECDL) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

14 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Vezetőképzés: leginkább szintén orientáló, figyelemfelkeltő szerepe van. A jogalkotó itt is olyan módon próbálja a vezetőket meghatározott továbbképzésekben való részvételre ösztönözni, hogy a költségvetési támogatás igénybevételét korlátozza. Tehát a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó kedvezményeket és juttatásokat a vezetők esetében is csak akkor lehet igénybe venni, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely megfelel bizonyos kritériumoknak, jelen esetben a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához járul hozzá (Ptr. 4. § (4) bekezdés). A vezetőképzésnek minősülő továbbképzések köre szűkebb, mint a szakmai megújító képzéseké. Vezetőképzésnek csak a következő képzések minősülnek: a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni, a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

15 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Átmeneti szabályok – véleményem szerint - : A július 31-e előtt megkezdett – a 2009/2010-es beiskolázási tervben feltüntetett – továbbképzések folytathatók és a normatív, kötött hozzájárulás is felhasználható hozzájuk, akkor is, ha a szakmai megújító képzés kritériumainak nem felel meg. A július 31-ét követően megkezdett továbbképzésekre azonban már alkalmazni kell a megváltozott szabályokat. A továbbképzési program és a beiskolázási terv felülvizsgálata. Jelenleg a szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban járunk A továbbképzési programmal összefüggésben két módosító rendelkezés, amelyre a következő program elkészítésekor, tehát legközelebb 2013-ban figyelemmel kell lenni az intézményekben.

16 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
A továbbképzési program elkészítése a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program (IMIP) és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével kell, hogy történjen. Az új továbbképzési program elkészítése előtt értékelni kell az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési program időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak is (Ptr. 1. § (10) bekezdés). A fenntartó jogosítványai erősödtek: a fenntartó számára kötelezettségként és nem lehetőségként jelenik meg a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, illetve a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangjának ellenőrzése (Ptr. 1. § (8) bekezdés).

17 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
A rendeletmódosítás kiszélesíti a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módját és lehetőségét: a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Ptr. 5. § (2) bekezdés), az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel, a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétel, valamint a továbbképzésbe beszámítható képzéseken előadóként való részvétel beszámíthatóságával. (Korm. rendelet 5. §)

18 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Csak korlátozott mértékben, legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthető az alábbi módokon: közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

19 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
Szakítva a korábbi, nehézkes, Közlönyben történő megjelentetési formával, a naprakész tájékoztatás érdekében a továbbképzések hivatalos jegyzékét az Oktatási Hivatal a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján folyamatosan közzéteszi, így a továbbképzési jegyzékbe történő felvétel egyszeri, folyamatos és ingyenes. A rendelet visszamenőleges hatállyal teszi lehetővé, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv I. részeként lezajlott pedagógus-továbbképzéseken részt vevő előadók számára ezt a tevékenységet pedagógus-továbbképzésként el lehessen ismerni: Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) a Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira, HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében, HEFOP Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra, HEFOP 2.1. a Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés.

20 A pedagógus-továbbképzési rendelet módosítása
A Korm. rendelet 20. §-ának új (7) bekezdése a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsgát felelteti meg az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében foglalt a költségvetési szerv vezetéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésnek.

21 Aktuális munkajogi kérdések
A Kjt. és közoktatási intézményekben történő végrehajtási rendelete (138/1992. Korm. r.: Kjt. vhr.) legutóbbi módosításának egyes fontosabb rendelkezései: pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása az öt éven túli határozott időre történő kinevezés lehetőségének megszűnése vezetőkkel kapcsolatos változások végkielégítés határozott idejű jogviszony megszűnésekor is közalkalmazotti minősítés versus teljesítményértékelés új összeférhetetlenségi szabályok a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok pontosító szabály a további szakképesítésért járó illetménynövekedéssel összefüggésben

22 Pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása
A módosítás értelmében (Kjt. 20/A. § (2) bekezdés) az áthelyezés esetén kívül a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető: a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

23 Pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása
A Kjt. vhr. - az előzőekben említett felhatalmazó rendelkezések alapján - a következő esetekben tesz kivételt a kötelező pályáztatás alól: közoktatási intézményben a Kjt. vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt (a közoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó) munkakörökre, abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor a vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást. (Kjt. vhr. 17. §)

24 Öt éven túli határozott időre történő kinevezés lehetőségének megszűnése
Eltörlésre került az a lehetőség, hogy végrehajtási rendeletben a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időn, tehát öt éven túl is ki lehessen nevezni közalkalmazottat határozott időre (Kjt. 21. § (2) bekezdés). A Kjt. vhr. 3. §-a emiatt hatályon kívül helyezésre került (illetve a 3. §-ra történő hivatkozások)

25 Öt éven túli határozott időre történő kinevezés lehetőségének megszűnése
Emlékeztetőül - Kjt. vhr. 3. §-a Közoktatási intézményben az előbbiekben említett öt évnél hosszabb időre (illetve egymást követő határozott idejű kinevezések esetében öt éven túl is) kinevezhető határozott idejű jogviszonyban: a) az a közalkalmazott, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít; b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át; c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.

26 Vezetőkkel kapcsolatos változások
A törvénymódosítás egyértelmű fogalomhasználatot vezetett be a kinevezett és a megbízott vezetőre vonatkozóan. Kinevezett vezető: vezetői munkakörre nevezik ki, feladatkörébe csak vezetői feladatok tartoznak Megbízott vezető: vezetői megbízással, a beosztotti munkaköre mellett látja el a vezetői feladatokat (ez a „régi” típusú vezető a Kjt.-ben) A magasabb vezető és vezető munkaköröket az egyes ágazatokban végrehajtási jogszabálynak kell megállapítania, Kjt. vhr. módosítása! A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű vezetők körét a Kjt. vhr. módosítása állapította meg.

27 Vezetőkkel kapcsolatos változások

28 Vezetőkkel kapcsolatos változások

29 Végkielégítés határozott idejű jogviszony megszűnésekor is
Végkielégítésre való jogosultság került törvényi szinten előírásra a határozott idejű jogviszony megszűnésekor is, egyes feltételek fennállása esetében. A Kjt. új 37. § (3) bekezdése szerint a határozott időre kinevezett közalkalmazottnak - amennyiben jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdése szerinti eljárásban azonnali hatállyal szűnt meg a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok miatt, vagy a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt - a következő együttes feltételek fennállása esetében kell végkielégítést fizetni: ugyanazon munkáltató, legalább két alkalommal, határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesített a közalkalmazottal, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el. + Legalább 3 év jogviszony!

30 Közalkalmazotti minősítés versus teljesítményértékelés
Kjt. új 40. § (12) bekezdése kivételi szabályként megfogalmazta, hogy a minősítési rendszerre vonatkozó 40. § szabályait nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a Kjt. 40. §-ának (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.

31 Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt
Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt. minősítési rendszerével Kjt. vhr. 8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

32 Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt
Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt. minősítési rendszerével Kjt. vhr. 8. § (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

33 Új összeférhetetlenségi szabályok
A Kjt. 41. §-a új összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz. DE! Kt. 15. § (6) bekezdés: „a közoktatási intézményben a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. A közoktatás területén tehát nem összeférhetetlen a magasabb vezető, vezető és a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával az olyan alkalmazás, foglalkoztatás, amelyben közeli hozzátartozójával irányítói, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (Az összeférhetetlenségre korábban a közoktatásra vonatkozó speciális szabályozás nem volt.)

34 A szabadság kiadására vonatkozó új szabályok
Kifejezetten a közoktatási ágazatot érintő módosulás, hogy a nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságával rendelkező munkakörökben a munkáltató kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot. Ez az eddig érvényes Munka Törvénykönyvbeli általános szabályoktól való eltérés, amely a szabadság két részletben történő kiadását írja elő a munkavállaló ettől eltérő kérésének hiányában. (Kjt. 59. § (3) bekezdés)

35 Pontosító szabály a további szakképesítésért járó illetménynövekedéssel összefüggésben
Kjt. vhr. 14/A. § (4) bek. Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt (magasabb vezető, vezető, pedagógiai szakszolgálatnál, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménynél foglalkoztatott) közalkalmazottat.

36 További aktualitások A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvényben rögzített szeptember 30-ai határidő 2009. szeptember 30-áig kell elvégezni az új szabályozás következtében szükségessé váló módosításokat az alapító okiratra, valamint a szervezeti és működési szabályzatra nézve (A 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. § (10) bekezdése alapján). A szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemeit bővítette az Ámr. 10. §-ával. Az év közbeni alapító okirat-módosításokban egyelőre meg kell hagyni a év végéig hatályos – régi – szakfeladatokat, egyúttal azonban meg kell jeleníteni a 2010-től alkalmazandó új szakfeladatrend szerinti szakfeladatokat is. Hasonlóan kell eljárni az SZMSZ-ek esetében is, ahol a kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenységek is megjelennek. Az SZMSZ-ben mind a négy tevékenységi forma esetében alkalmazni kell a szakfeladatrendet. 2010. január 1-jétől érvényes az új szakfeladatrend. (számjel és megnevezés) A régi szakfeladatrend szerinti besorolás december 31-éig érvényes. Az alapító okiratokban az év végével elavulttá váló szakfeladatokat a Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásból hivatalból törli. Az új szakfeladatrendet a pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója tartalmazza. Az Ámr. 10. § (6) bekezdés szerint a költségvetési szerv alaptevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel kell meghatározni.

37 Hatósági és szakmai ellenőrzések
További aktualitások Hatósági és szakmai ellenőrzések 2009. november 2. és április 30. között az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. 2009. október 1. és november 30. között szakmai ellenőrzés keretében szakértők bevonásával végzi el az Oktatási Hivatal a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben.

38 További aktualitások Szakmai és informatikai rendelet
Magyar Közlöny 116. számában jelent meg Rendelet száma: 28/2009. (VIII. 19.) OKM rendelet Beadási határidő: szeptember 4. Az elektronikus igénylés című honlapon történik

39 További aktualitások Eszközpályázat
nevelési-oktatási intézmények számára Intézmény/4 millió, 3 millió, 2 millió, 1 millió és Ft összegben nevelési tanácsadó, valamint szakértői és rehabiltiációs bizottság számára Segédanyag a honlapon.

40 További aktualitások A normatív költségvetési hozzájárulások igénylésének változásai szeptember 1-jétől A közoktatás-fejlesztés tartalmi szabályozásának újdonságai (új kerettantervek) Tartalmi és infrastruktúra-fejlesztések a közoktatásban az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával

41 Módosítás előtt/Előkészületben
A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról Új közoktatási szakértői rendelet kiadása


Letölteni ppt "Tanévnyitó előadás 2009/2010. tanév Jogszabályi változások"

Hasonló előadás


Google Hirdetések