Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErik Fehér Megváltozta több, mint 10 éve
1
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A művészeti iskolák finanszírozási kérdései Foglalkoztatási kérdések a művészetoktatásban 2013/2014. tanév Dr. Madarász Hedvig
2
Bevezető Segédanyagok:
„Hagyományos” Tanévkezdő Kiadvány, elérhető: Kiegészült a pedagógus életpályára vonatkozó tájékoztatóval szeptember 3-án, elérhető: Gyakran ismételt kérdések a pedagógusok átsorolásával kapcsolatban, megjelent szeptember 16-án, elérhető: Emberi Erőforrások Minisztériuma 2 2 2
3
Finanszírozási kérdések
A Magyar Közlöny 159. számában jelent, szeptember 27-én a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény módosításáról szóló évi CXLIV. törvény (Kv.tv.mód) A Magyar Közlöny 164. számában jelent meg, október 4-én a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2013. (X. 4.) Korm. rendelet Emberi Erőforrások Minisztériuma 3 3 3
4
Az egyházi és magánintézmények támogatása
Átlagbér alapú támogatás Működési támogatás Gyermek-, tanulóétkeztetés támogatása Tankönyvtámogatás Hit- és erkölcstan oktatás támogatása Tankönyvtámogatás a hit- és erkölcstan oktatáshoz Emberi Erőforrások Minisztériuma 4 4 4
5
A támogatás új logikájára való áttérés
Az Nkt. 88. §-ában foglaltak alapján szeptember 1-jével átalakult az egyházi és magánintézmények központi költségvetési támogatásának rendszere Szeptemberre még a régi, a évi kv.tv. alapján járó normatívákra és egyéb támogatásokra jogosultak az egyházak és a magánintézményi fenntartók Mivel a pedagógusok új előmeneteli rendszere alapján fizetendő emelt összegű illetményt (bért) először októberben kell folyósítani, ezért először az október hónapra járó támogatás kerül az új szabályozás szerint megállapításra és folyósításra Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 5
6
Az átlagbér alapú támogatás
35/A. § (1) Az Országgűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó a) nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben, vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, foglalkoztatottak után átlagbér alapú támogatást állapít meg a 10. melléklet I. pontja szerint. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 6
7
Az átlagbér alapú támogatás
(4) Az átlagbér alapú támogatás alapja - az óvoda kivételével - az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 7
8
Az átlagbér alapú támogatás megállapítási szabályai
5. melléklet a évi CXLIV. törvényhez: 10. melléklet a évi CCIV. törvényhez A nem állami köznevelési tevékenységek támogatása I. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN, ILLETVE A NEVELŐ-, OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS A 2013/2014. TANÉVBEN OKTÓBER-DECEMBER HÓNAPOKRA Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 8
9
Az átlagbér alapú támogatás kiszámításának módja
1. Az átlagbér alapú támogatást b) iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben ba) pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, alapfokú művészeti iskolával, kollégiummal október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók tervezett létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint, bb) a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kormányrendeletben meghatározott elismerhető létszám alapján kell megállapítani a 2-4. alpontban foglaltak alkalmazásával. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 9
10
Az átlagbér alapú támogatás kiszámításának módja
Az egy főre jutó átlagbérnek az iskolánként, kollégiumonként, pedagógiai szakszolgálati intézményenként történő megállapításához az Nkt. 97. § (20a) bekezdésére is figyelemmel számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus munkakörben, valamint nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatását járulékaival együtt el kell osztani az annak megfelelő létszámmal. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 10
11
Az átlagbér alapú támogatás fajlagos összege
2. A pedagógusok, valamint a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összegének meghatározása a) A pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege ah) alapfokú művészeti iskolára zeneművészeti ágon forint/számított létszám, ai) alapfokú művészeti iskolára nem zeneművészeti ágon forint/számított létszám, aj) művészeti szakközépiskolára forint/számított létszám, b) A nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege forint/számított létszám Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 11
12
A finanszírozott pedagóguslétszám megállapításához szükséges arányok
h) alapfokú művészeti iskolában zeneművészeti ágon 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus, i) alapfokú művészeti iskolában nem zeneművészeti ágon 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus, j) művészeti szakközépiskolában 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 12
13
A tanulólétszám megállapításának szabályai
A támogatások kizárólag olyan, a nevelési-oktatási intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik. az oktatási azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 13
14
A tanulólétszám megállapításának szabályai
Nem igényelhető támogatás az olyan tanuló után, aki a) tandíjfizetésre kötelezett, b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy más sajátos munkarend szerint tanul, c) a szakképzési törvény 29. §-a alapján az iskolai szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 14
15
A tanulólétszám megállapításának szabályai
A gyermek-, tanulólétszám meghatározásánál a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell számításba venni, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 15
16
Az átlagbér alapú támogatás felhasználása
Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 16
17
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Elszámolás A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás (átlagbér alapú támogatás) teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 17
18
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Elszámolás Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év január 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 18
19
További lényeges szabály
A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 19
20
A végrehajtási rendelet aktuális, legfontosabb rendelkezései
A kincstár – külön kérelem benyújtása nélkül – a január–augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján a szeptember hónapra folyósított előleg száztizenöt százalékának megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a fenntartó és a bevett egyház részére október hónapra október 7-éig. A fenntartó október–december hónapra járó, átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás, tankönyvtámogatás-, és a bevett egyház hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a október 1-jei létszám alapján október 18-áig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. A támogatási különbözet folyósítására október 31-éig kerül sor. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 20
21
Foglalkoztatási kérdések a művészetoktatásban
22
2011 óta már meglévő szabályok - Nkt.
§ (2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak. (3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 22
23
Már 2011. óta meglévő szabályok – Nkt.
§ (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 23
24
Már 2011. óta meglévő, de módosult szabályok – Nkt.
§ (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 24
25
Már 2011. óta meglévő, de módosult szabályok – Nkt.
§ (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg. (2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér a) középfokú végzettség esetén százhúsz, b) alapfokozat esetén száznyolcvan, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. szeptember 1-jén lép hatályba (3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 25
26
(7. sz. melléklet) A garantált illetménylap százalékában
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 26
27
Nkt. módosítása (az előmeneteli rendszer miatt)
Az érintettek körének bővítése Az illetményalap csökkentett mértékben történő megállapítása További módosítások: Szabadságra vonatkozó Kjt. rendelkezések értelmezése Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 27
28
Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak köre
Eredetileg is: a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (pszichológus is!) Eredetileg csak 2015-től, de a tv.módosítás szerint előrehozva szeptember 1-jére: Pedagógiai szakszolgálati intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjai Emberi Erőforrások Minisztériuma 28 28 28
29
Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak köre
Csak 2015-től, de a tv.módosítás szerint előrehozva szeptember 1-jére: a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak. A tv. módosítás szerint szeptember 1-jétől: a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak Emberi Erőforrások Minisztériuma 29 29 29
30
A törvénymódosítás szerint!
Csökkentett mértékű, de továbbra is a minimálbérhez kötött (!) illetményalap A törvénymódosítás szerint! 2013. szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén (120), b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén (180), c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén (200). Emberi Erőforrások Minisztériuma 30 30 30
31
Az átmeneti szabály Nkt. 97. § (20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján. 31
32
Szabadságra vonatkozó értelmező rendelkezések
Az Nkt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár, b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust, c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.” Emberi Erőforrások Minisztériuma 32 32 32
33
Intézményi tanács Új kötelező forma, amely alapítványt is létrehozhat:
„(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni. „(27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló évi …. törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül hívja össze.” Emberi Erőforrások Minisztériuma 33 33 33
34
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról „Foglalkoztatási rendelet” Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 34
35
A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere
1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. A gyakornoki idő és a mentor 3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása 4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 35
36
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 36
37
A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
38
A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.
39
Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba,
40
tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.
41
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
42
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
43
A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.
44
Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
45
A köznevelési intézmények vezetői
9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre 10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 45
46
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A Kjt. egyes rendelkezéseinek végrehajtása a köznevelési intézményekben 11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése 12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai 13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok 14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 46
47
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Mellékletek 1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak Kjt. szerinti besorolási osztályai 2. A pedagógus értékelése, az értékelés elemei 3. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma 4. A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 47
48
A pedagógus előmeneteli rendszerének fokozatai
Kötelező fokozatok: 1. szakasz: gyakornok (2-4 év) 2. szakasz: pedagógus I. (6-9 év) 3. szakasz: pedagógus II. (min. 6 év) Nem kötelező fokozatok: 4. szakasz: mesterpedagógus feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés 4. v. 5. szakasz: kutatótanár feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 48
49
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Osztályfőnöki pótlék: 138/1992. Korm.rendelet, hatályos: aug. 31-ig: 15. § (2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak: a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el; 326/2013. Korm.rendelet, hatályos: szept. 1-jétől 16. § (2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 49
50
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Az átadás-átvételről szóló jogszabály vonatkozik-e a magániskolákra is? Tovább alkalmazható-e magániskolában az a pedagógus, aki 10 éves munkaviszonnyal rendelkezik, a diplomájához a nyelvvizsga írásbeli része hiányzik, de igazolta a próbálkozásokat, illetve nyilatkozott arról, hogy újra jelentkezik a nyelvvizsgára? Mit kell beszámítani az eltöltött évekbe, egy időben nem tartozott bele a diploma megszerzése előtti tanári munka, most pótlólag emelni kell-e a besorolási fokozaton, ha pedagógus munkát végzett a kolléga diplomaszerzés előtt? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 50
51
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Nkt. 97. § (20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 51
52
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő idő Kjt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, valamint július 6. és február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt, d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 52
53
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe veendő idő Kjt. 87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 53
54
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Szakmai gyakorlat 326/2013. Korm. rendelet 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a) pedagógus-munkakörben, b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében, d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 54
55
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Szakmai gyakorlat 326/2013. Korm. rendelet 13. § (2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát. 14. § (3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 55
56
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Nyugdíjasok besorolása: milyen kötelmek vannak? GYES-en lévő pedagógus meghirdetett álláshelyére nem jelentkezett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. Megoldható e határozott idejű szerződéssel a helyettesítése olyan pedagógussal, aki elvégezte a tanítói szakot, de nincs meg a nyelvvizsgája, és jelenleg szakirányban tanul tovább, a szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalatokkal és díjakkal rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha kérjük a hallgatói jogviszony igazolást, egy nyilatkozatot arról, hogy megszerzi a nyelvvizsgát, valamint gyakornokként soroljuk be és mentortanár segíti a munkáját. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 56
57
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
A szülési szabadság és a GYES idejére igazgatóhelyettesi munkakörben lévő vezető feladatait átveheti-e a két másik igazgatóhelyettes, a feladatmegosztást pedig rögzítjük a munkaköri leírásban? Ily módon teljesítettnek tekinthető a kötelezően előírt 3 fős igazgatóhelyettesi munkakör? További harmadik személyt nem tudunk megbízni, mert nincs másnak vezetői szakképzettsége. Vezetők alkalmazása: az előírtnál kisebb létszámú iskoláknál is kötelező-e egész állású intézményvezetőt foglalkoztatni? Tapasztalatunk szerint nem fér bele az iskolák finanszírozásába. Lehet ilyen esetben részmunkaidős is a vezető? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 57
58
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
58
59
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
A pedagógus munkát közvetlenül segítők alkalmazása. Az előzőhöz hasonló kérdés. Létszámhoz kötötten lehet-e mondjuk 1.5 iskolatitkárt, vagy jelmeztárost alkalmazni? Mennyivel növelhető az igazgató és az igazgatóhelyettesek tanítással lekötött óraszáma? Kaphat-e felmentést a fenntartótól az igazgató a kötelező óra teljesítése alól? Milyen dokumentumban kell rögzíteni a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt? Ez változhat minden tanévben, ezért nem célszerű az iskolai dokumentumokban rögzíteni ezt. Jól gondoljuk? A munkaidő változással kapcsolatos szabályokat az SZMSZ-ben rögzítettük. Helyesen tettük? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 59
60
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Mit kívánnak tenni a hiányszakmák megszüntetésére, amely jellemzően vidéken jelentkezik? Tervezik-e, különösen a táncpedagógusok tekintetében, a kibocsátott szakemberek szűk keresztmetszetének bővítését, akár a hallgatói létszám növelésével, vagy a képzési forma akkreditálásával? Lehetne-e átmeneti rendelkezéssel, szükség esetén a beiskolázott főiskolai hallgatók pedagógus munkakörben való alkalmazásával enyhíteni a pedagógus hiányon? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 60
61
Új rendelkezések az Nkt.-ben
Nkt. 98. § (14) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 61
62
Új rendelkezések az Nkt.-ben
Nkt. 98. § (15) Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 62
63
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Kötelező bent tartózkodás: a művészeti nevelésben sokat hallunk arról, hogy lehet eltérően értelmezni az általános iskolai gyakorlattól, de pontosan hogyan kell értelmezni ezt a kötelezettségét a pedagógusnak? Mi számít bele a bent tartózkodásba? Pl. a munkába járás nem, az egyik telephelyről a másikra közlekedés igen? Ha lehetséges, kérem, hogy pontosan hangozzék el a kötelező óraszám és a 32 óra közötti munkavégzés rendje a konferencián, mert ezzel kapcsolatban naponta több telefon, -es megkeresés érkezik. Nagyon különbözően értelmezik ezt az iskolák. 17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 63
64
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
Kötelező bent tartózkodás? 326/2013. Korm. rendelet 17. § (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 64
65
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)-ben felsorolt lehetőségek csak korlátozottan felelnek meg a művészetoktatási feladatoknak. KÉRDÉS: Nem gondolják-e, hogy egy próbaidőszak vagy felmérés után változtatni, esetleg szabadon megjelölhetővé kellene tenni a munkaidő eme része feladatainak a megnevezését, így közelítve a kimutatást a valós feladatokhoz, egy a művészetoktatás felől nézve meglehetősen sarkított és pontatlan felsorolás helyett? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 65
66
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
A művészetoktatásban nagyon sok olyan feladat van, ami a munkánk része, de nem az iskola falai között végezhető. Helyesen járunk-e el akkor, ha az SZMSZ-ben rögzítjük, melyek azok amelyeket az iskolán kívül végzünk. és a munkaidő nyilvántartásban is szerepeltetjük azokat? Pl: a fellépő ruha anyagának kiválasztása, egyeztetés a varrónővel, viselettervezés, zenei anyag keresése, kiállítás látogatása, rendezvény helyszínének egyeztetése, zenei anyag vágása, koreográfiakészítés, egyeztetés a zenekarral, tanmenetírás, szakmai anyagok készítése, szövegkönyvek keresése, rendezői tervek készítése, a bemutató vagy kiállítás készítésével kapcsolatosan felmerülő egyéb, előre nem tervezhető feladat, projekttervezés, lazító programok megvalósítása, fellépések, bemutatók, kulturális programok, rendezvények, ünnepi műsorok, utazás, egyéb Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 66
67
További kérdések a foglalkoztatással kapcsolatban
A művészetoktatásban a realitásra (önálló épülettel és termekkel, szakmai-informatikai eszközökkel, szoftverekkel, komolyabb zeneműtárral nem rendelkező intézményekre) is gondolva milyen haszna van az intézményben, délelőtt, tanulók nélkül eltöltött tanítással le nem kötött plusz óráknak? Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 67
68
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Egyéb kérdések A 16 ÓRÁIG TARTÓ KÖTELEZŐ BENNTARTÓZKODÁS, AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA ÉS AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS VISZONYA Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 68
69
Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes
Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes Köznevelés-irányítási Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 69 69 69
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.