A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új rendje

Az előadások a következő témára: "A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új rendje"— Előadás másolata:

1 A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új rendje
Kozák András köznevelési szakértő

2 Rendszerező témavázlat
Jogszabályi környezet Alapvető fogalmak tisztázása A munkaidő-beosztási, -nyilvántartási és -igazolási rend intézményi dokumentumai A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új szabályai az ágazati kerettörvényben és a végrehajtási rendeletben A köznevelési intézmény vezetőjének a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos kötelező feladatai Finis est simplicitas: hogyan lehet a legegyszerűbben megoldani a munkaidő-nyilvántartást?

3 Irányadó jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szvt.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Vhr.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

4 A szabályozás jellegadó specifikumai
A munkajogi szabályozás három alapvető specifikuma a munkaidő-beosztás elrendelése és a munkaidő-nyilvántartás terén is érvényesül: a jogforrások sajátos jellege: munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt nem csak jogszabályt, hanem kollektív szerződést is érteni kell (pl. azokat a tevékenységeket, amelyeket a pedagógus kötött munkaidejében a nevelési-oktatási intézményen kívül végezhet, kollektív szerződés határozza meg); ágazati-szakmai jogszabályok az alkalmazott jog kiválasztása tekintetében megelőzik a munkajogi törvényeket, így az Nkt. és foglalkoztatási tárgyú normái az elsődlegesek az Mt.-vel szemben a lex primaria derogat legi subsidiariae jogelvi maximája alapján (pl. a köznevelési intézményben nem csak munkaidő-beosztás és –nyilvántartás, hanem a munkaidő teljesítésének igazolása is munkáltatói feladat, jóllehet ez utóbbit a munka törvénykönyve nem írja elő);

5 A szabályozás jellegadó specifikumai
cogens claudicans: a munkavállalóra lehet csak előnyösebb az olyan – törvény által lehetővé tett – megállapodás, melyet kollektív szerződés a törvényi-jogszabályi előírásoktól eltérően tesz lehetővé (pl. a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számítva 15 napnál rövidebb időt is előírhat a kollektív szerződés arra, hogy a munkavállalót tájékoztassa a napi munkaidőről). A munkajogi jogforrások sajátos hierarchiájának modellje a köznevelési intézmények vonatkozásában a következő: 1. Nkt. (pl. kötött munkaidő tartama) 2. Kollektív szerződés (pl. a kötött munkaidő egy részének az intézményen kívül történő elvégzése) 3. Nkt. foglalkoztatási tárgyú végrehajtási rendelete (pl. a munkáltató a pedagógus munkavégzését havonta igazolja) 4. Mt. (pl. munkavégzés alóli mentesülés egyes esetei)

6 Fogalmi alapvetés A munkaidő-beosztás: a vonatkozó szakmai-ágazati és a munkajogi jogszabályok előírásain alapuló egyoldalú, alakszerűségi kellékek meglétéhez kötött munkáltatói aktus, amely a munkaviszony tartalmi elemeként határozza meg: a rendes munkaidő neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött részében elvégzendő feladatokat és azok tartamát; a rendkívüli munkaidőben elvégzendő teendőket és azok tartamát, valamint díjazására vonatkozó normákat; a készenlét tartamát (köznevelési intézményekben nem releváns); a szabadság (alapszabadság, pótszabadság) tartamát, igénybevételének módját, melyek megvalósulásának ellenőrzésére rendszeresített nyilvántartási protokoll keretében kerül sor.

7 Fogalmi alapvetés A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató által havi rendszerességgel végzett – számviteli bizonylatként kezelt, ellenőrzött és őrzött dokumentumokban testet öltő – olyan munkajogi relevanciájú tevékenység, mely a munkavállaló munkaidő-beosztására vonatkozó előírásokat, elsősorban a munkaidő tartamának a teljesülését teszi nyomon követhetővé a munkavállaló által tudomásul vett módon. A munkaidő-beosztás és annak nyilvántartása a munkabér (illetmény) jogszerű voltát megalapozó, az elvégzett munka elrendelése és megvalósulása dialektikájában értelmezhető munkáltatói teendő, melynek keretében: a munkaidő-beosztás a TEVÉKENYSÉG, s annak ELLENŐRZÉSe a munkaidő-nyilvántartás. A munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás a munkáltató feladata, mely a munkavállalóra csak járulékos feladatokat telepít (tudomásulvétel, munkavégzés dokumentálása), azonban ezek elvégzéséről a munkáltatónak kell rendelkezni (munkaköri leírás).

8 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Szervezeti és működési szabályzat, melynek része - az alkalmazottak munkarendje ; - az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje . Kollektív szerződés, mely tartalmazza - a neveléssel-oktatással le nem között munkaidő azon tevékenységeinek felsorolását, amelyet nem az intézményben kell elvégezni; továbbá tartalmazhatja - a munkavégzési illetve a rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés egyéb eseteit ; - legfeljebb hatvan perc tartamú munkaközi szünet lehetővé tételét ; - a szabadság egy negyedének az esedékesség évét követő év március 31-ig történő kiadásának lehetőségét ; - fizetés nélküli szabadság tartamának hosszítását ; - legfeljebb 300 óráig terjedő rendkívüli munkavégzés elrendelését.

9 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Éves iskolai munkaterv, mely rendelkezik - a nevelés illetve tanítás nélküli munkanapok, a szünetek rendjéről; - a rendes – órarend szerinti – munkarend megváltozása (nyílt nap, megemlékezések, ünnepélyek, felmérések, versenyek) esetén a pedagógusok munkavégzésére vonatkozó szabályokról /kollektív szerződésben is szabályozható/; - vizsgáztatásban (érettségi, szakmai vizsgák) továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben (tanfelügyelet), a szaktanácsadói feladatokban és a minősítő vizsgában, minősítési eljárásban (pedagógusok minősítése) részt vevő pedagógus munkakörben alkalmazottak munkaidő-beosztásáról. Munkaszerződés, mely rögzíti a foglalkoztatás mértékét. Egyéni munkaköri leírás, mely tartalmazza az egyes pedagógiai és ahhoz kapcsolódó (járulékos) feladatok leírását. Tantárgyfelosztás, mely a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fenntartó által jóváhagyott dokumentuma.

10 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Órarend, amely a tantárgyfelosztás alapján készített tanügyi dokumentumként a munkaidő-beosztás fundamentuma, s a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt egyénileg határozza meg. Egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendelés, mely tartalmazza a foglalkoztatás mértékének megfelelően a neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött munkaidő pedagógus által végzendő formáit és mértékét (munkaidő-beosztás munkajogi instrumentuma): - a tanórák és egyéb foglalkozások pontos mértékéről itt érdemes rendelkezni; - tanévi vagy félévi időszakra rendszeresített feladatlista; - lehet önálló dokumentum vagy a munkaköri leírás függeléke; - formája a munkáltató egyéni döntése szerint kerül kialakításra.

11 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Egyéni munkarend nyilvántartó és igazoló lapja, ami tartalmazza a heti 32 órás kötött munkaidőben elrendelt munkavégzés ténylegesen teljesített tevékenységeit a foglalkoztatás mértékének megfelelő arányosítás szerint, melyet az intézményvezető havi rendszerességgel igazol le, s e dokumentum: - a havi munkaidő-beosztás alapján készített teljesítések mutatója ; - az egyes hetek közötti munkaidő-átcsoportosításokat követhetővé teszi ; - a egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendeléssel, a munkaszerződéssel, a tantárgyfelosztással, az órarenddel és az éves munkatervvel összhangban kell álljon ; - a munkaidő nyilvántartás alapdokumentumaként kötelezően minden hónapban előállítandó és az intézményvezető által szignálandó (munkavégzés igazolása) ; - célszerűen elektronikus formában vezethető (*xls).

12 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Foglalkozási napló, mely a munkavégzés nyilvántartásának számviteli bizonylataként a pedagógus gyermekekkel való közvetlen foglalkozásainak (óvoda), tanóráinak, egyéb foglalkozásainak és más, az intézményvezető által elrendelt neveléssel-oktatással lekötött munkaóráinak pénzügyi-elszámolási dokumentuma: - tanügyi nyomtatványon kell vezetni (nyomtatott vagy elektronikus okirat) ; - különös munkajogi relevanciája a haladási napló résznek van ; - lehet: óvodai csoportnapló, osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló, egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában ; - az intézményvezető által meghatározott módon a pedagógus köteles rendszeresen vezetni.

13 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Jelenléti ív vagy chipkártyás beléptető rendszer a kötött munkaidő teljesítésének nyilvántartását teszi lehetővé, azonban alkalmazási kötelezettségét egyetlen jogszabály sem írja elő a pedagógusok vonatkozásában, mivel az Nkt. foglalkoztatási tárgyú végrehajtási rendelete az órarend és a munkaterv alapján történő munkaidő-nyilvántartást és annak havi rendszerességű igazolását rendeli el. DE: a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetén az Mt. alapján kötelező. Rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának dokumentuma nincs speciális formakényszerhez kötve, arról a munkáltató jegyzőkönyvszerű feljegyzést vezet (pl. kirándulás hétvégén, osztálykirándulás, erdei iskolában való felügyeleti tevékenység)

14 Intézményi dokumentumok és nyilvántartások
Szabadság-nyilvántartó lap, mely az alap- és pótszabadság nyilvántartására rendszeresített munkaügyi dokumentum. Országos statisztikai adatjelentés állománya (OSA), mely a munkaidő elrendelésével kapcsolatos retrospektív jellegű dokumentum, vonatkozó adattáblái: - pedagógusok nyitóállománya munkaidő szerint, oktatási szintenként; - nem pedagógus munkakörben dolgozók létszáma; - pedagógusok száma a tantárgyfelosztás óraszáma alapján. Egyéb dokumentumok közé tartozik minden olyan feljegyzés, dokumentum, amely a munkaidő-beosztással vagy nyilvántartással kapcsolatos lehet (pl. szülői értekezlet, fogadóóra jelenléti íve, nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve, munkaügyi ellenőrzés, fenntartói, törvényességi, hatósági revíziók anyagai, általános közzétételei lista egyes elemei)

15 Új típusú munkaidő-számítás
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 32 óra) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (kötetlen munkaidő, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 8 óra) [Nkt. 62. § (5)]. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében (neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: 10-6 óra) a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el [Nkt. 62. § (6)]. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között [Nkt. 62. § (7)].

16 Egyes munkakörökre meghatározott különös szabályok
Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő A kötött munkaidő fennmaradó része Óvodapedagógus 32 óra - Vezetőpedagógus gyakorló óvodában 24 óra 8 óra Vezetőpedagógus gyakorló iskolában 12 óra 20 óra Pedagógus gyógypedagógiai intézményben Gyakornok óvodában 26 óra 6 óra Gyakornok iskolában Pszichológus 22 óra 10 óra Pedagógus szakszolgálatnál 21 óra 11 óra

17 Egyes munkakörökre meghatározott különös szabályok
Az intézményvezető és helyettesei, a pedagógus munkakörben alkalmazott magasabb vezetők vezetési feladataikat kizárólag az Nkt. 5. sz. mellékletében meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükön felül láthatják el [Nkt. 62. § (14)]. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében – órában – biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka óra - a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka – 3-2 óra - a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál [Nkt. 62. § (12)].

18 Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-komponens elemei
Tanítási óra Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör (énekkar, művészeti kör) Sportkör, tömegsport foglalkozás Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló) Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás (kiemelten tehetséges gyermek, tanuló) Napközi Tanulószoba Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás (tanulmányok alatti vizsgára való felkészítés, felvételi előkészítő foglalkozás) Pályaválasztást segítő foglalkozás (pályaorientációs tevékenységek)

19 Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-komponens elemei
Közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás (csak érettségi vizsgára felkészítő intézményekben) Diákönkormányzati foglalkozás Felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás (hátrányos helyzetű tanulók) Tanulmányi szakmai, kulturális versenyre, házi bajnokságra, iskolák közötti versenyre, bajnokságra való felkészítés (és nem szervezés) Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (osztálykirándulás, erdei iskola) [Vhr. 17. § (2) bekezdésének taxatív felsorolása]

20 A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben végezhető tevékenységek
Foglalkozások, tanítási órák előkészítése (órára való felkészülés) Gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése (tanulók írásbeli munkáinak javítása) Az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése (nem versenyre felkészítés!) A tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása (tanulók autonóm szervezésű olvasó- és tanulókörei) Előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete (reggeli, ebédeltetési és esti ügyelet) Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása

21 Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő tevékenységei
Eseti helyettesítés Pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység (adminisztráció) Intézményi dokumentumok készítése, vezetése Szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása Osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység (családlátogatás) Pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása (óralátogatás negyedévente 1-4 alkalommal) A nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel (éves munkatervben foglaltak szerint) Munkaközösség-vezetés Intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés (minőségbiztosítási feladatok ellátása)

22 Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő tevékenységei
Környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása Iskolai szertár fejlesztése, karbantartása Hangszerkarbantartás megszervezése (csak az alapfokú művészeti iskolákban vagy zeneművészeti szakközépiskolákban) A különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás A pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása (ünnepély, megemlékezés, iskolanap, iskolai rendezvény megszervezése, óvoda-iskola átmenet feladatainak ellátása, az éves iskolai munkatervben foglalt teendők ellátása beleértve ebbe a szervezést, a megvalósítást s az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységeket) [Vhr. 17. § (1) bekezdésének taxatív felsorolása ]

23 A kötött munkaidő további szabályai
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el, melyek körét kollektív szerződés, vagy annak a hiányában a munkáltató – az egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendelésben – határozza meg [Vhr. 17. § (3)]. A pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, vagyis 26 órát meghaladóan további foglalkozások (eseti helyettesítés) akkor rendelhetők el, ha: a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére; a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt; a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált [Vhr. 17. § (4)].

24 A kötött munkaidő további szabályai
Egy pedagógusnak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felül elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma nem haladhatja meg óvodában a heti négy, iskolában egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát, kivéve, ha a gyermekek, tanulók kötelező ellátása másként nem biztosítható [Vhr. 17. § (5)]. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés csak akkor rendelhető el, ha a feladatellátás másként nem biztosítható, s egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra [Vhr. 17. § (5)]. A szakszervezetek tisztségviselőit megillető, az érdekképviseleti tevékenység végzésének igazolt időtartamára járó munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. [Vhr. 18. §; Mt §].

25 A munkaidő-nyilvántartás és a munkavégzés-igazolás vezetői kötelezettségéről rendelkező normák
A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is [Mt § (1)-(2)]. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja [Vhr. 17. § (7)].

26 Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői
Az ágazati foglalkoztatási normák (Nkt., Vhr.) és a háttérszabályozó kódex (Mt.) nem ad eligazítást arra vonatkozóan, milyen módon köteles a köznevelési intézmény vezetője teljesíteni munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét. Ennek hiányában a következő argumentációk használhatók: a munkáltató által a helyben szokásos módon történő gyakorlat; a jogirodalomban (elsősorban az Mt.- és Kjt.-kommentárokban ) felvetettek: a munkaidő nyilvántartása történhet jelenléti ívvel, elektronikus beléptetési rendszer alkalmazásával; az irányadó felsőbírósági esetjog instrumentumainak megállapításai: A munkavállaló szabadságát munkanapban kell nyilvántartani [EBH 2003/972.].

27 Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői
A munkaidő-beosztásról való rendelkezés és annak az alkalmazottal való közlése: pedagógus esetén munkaszerződés, munkaköri leírás, tantárgyfelosztás, órarend, egyéni munkarendről szóló intézményvezetői rendelkezés, munkaterv nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben alkalmazottak esetén munkaszerződés, munkaköri leírás ismertetése. A munkavállalóval való aláíratása annak, hogyan kell közreműködnie munkaideje nyilvántartásának vezetésében (célszerű ezt a munkaköri leírásba foglalni).

28 Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői
Az egyéni munkaidő kötött része törvényes mértékének átlépése esetén rendelkezés a kompenzációról a következő hetek neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejének arányos csökkentésével. A kötött munkaidőbe tartozó feladatok elvégzése igazolásának a tárgyhó utolsó munkanapját követően történő elkészítése, mely célszerűen az egyéni munkaidő-nyilvántartó és -igazoló lapon eszközölhető (fontos a kinyomtatása, lepecsételése és intézményvezető általi aláírása, majd irratározása e dokumentumnak). A hat órát meghaladó munkavégzést követően 20 perces munkaszünetet (ebédszünet) kell biztosítani a munkavállalónak, amelyet több részletben is ki lehet adni; annak külön adminisztrálása nem szükséges, mert a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86 § (3), 103. § (1) és (6)].

29 A pedagógus munkavégzésének elszámolási bizonylatai: számviteli okmányok
A foglalkozási napló haladási napló része – akár a munkaidő-nyilvántartás többi dokumentuma –, amelyet a pedagógusnak rendszeresen vezetnie kell, a munkavégzés (gazdasági esemény) elszámolási (számviteli)bizonylata. Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá [Szvt § (1)]. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani [Szvt § (2)].

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!