A Munka Törvénykönyve változásai

Az előadások a következő témára: "A Munka Törvénykönyve változásai"— Előadás másolata:

1 A Munka Törvénykönyve változásai
Budapest, PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető

2 A Munka Törvénykönyve 2012. évi I. tv. (továbbiakban: Mt.)
Az új Mt július 1–jén lép hatályba. A Magyar Posta Zrt. Kollektív Szerződésének módosítása folyamatban van. A törvény az első két részben a munkáltató és a munkavállaló közötti viszonyokat, a harmadik részben a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolatait, a negyedik rész a munkaügyi vita szabályait, az ötödik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza.

3 Értelmezési alapelvek
Ha a törvényi rendelkezés egyértelműen nem alkalmazható egy adott helyzetre, az új Mt. rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. Jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az új Mt. az általános magatartási követelményeket részletesebben szabályozza a korábbiaknál. A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve, méltányos mérlegelés elve, tájékoztatási kötelezettség, rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma, jogos gazdasági érdek. Személyhez fűződő jogok védelme. Egyenlő bánásmód követelménye.

4 Jognyilatkozatok Megállapodás
Egyoldalú jognyilatkozatok, (új elem: elállási jog szabályozása) Kötelezettségvállalás: Mt. 16.§(2) bek: „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható, vagy azonnali hatállyal felbontható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.”

5 A jognyilatkozatok megtételének módja
A képviselet: új rendelkezés az Mt. 20.§ (3) bek: „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta.” (Eddig:pervesztés.) Az alaki kötöttség szabályánál változás: A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a munkavállalói igény csak 6 hónapig érvényesíthető. (Az eddigi 3 év helyett.) A jognyilatkozat közlésnél változás: a tértivevénnyel feladott küldeményt az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. (Eddigi 10 munkanap helyett.)

6 A munkaviszony A munkaszerződés kötelező eleme: Alapbér
Munkakör (Eddig: munkavégzés helye is kötelező elem volt.) Megszűnik az állandó és változó munkahely fogalma. A munkáltató szándéka, hogy a KSZ-ben továbbra is szabályozásra kerüljenek azok a munkakörök, amelyekben a munkavállalók több telephelyen végzik tevékenységüket. Munkaszerződés teljesítése: Munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei Alapvető kötelezettségek felsorolása. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – korábbi átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalma helyett. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért.

7 Átirányítás Az új Mt. nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés kifejezéseket, de lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa Nincs az az eddigi kikötés, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglakoztatás csak a munkáltató működésével összefüggő okból lehetséges Tartama naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanap lehet, de a KSZ–ben ettől el lehet térni.

8 Hátrányos jogkövetkezmény
Kiszabása esetén a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó- egy havi alapbére összegét. (Eddig a havi alapbér 20%-áig, maximum 1 évre lehetett alkalmazni, KSZ-ben szabályozták.) A kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt legfeljebb 30 napra mentesíteni lehet a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. (Mt. 55 §. 2. A munkavállalót távolléti díj illeti meg, Mt. 146 §. 3.b.) A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó határidő 15 napra módosul. (Eddig az eljárást 30 napon belül kellett megindítani.)

9 Munkaviszony megszűnése és megszüntetése
Az új törvény megváltoztatta a munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímeit A munkaviszony megszűnik: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával. A munkaviszony megszüntethető: közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással.

10 Munkaviszony megszűnése és megszüntetése
Felmondás közlése: Lényeges változás, hogy a felmondás július 1-től közölhető: a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is. A felmondási idő csak a fent megjelölt időtartam leteltét követően kezdődhet el. Felmondási idő: A felmondási idő 30 nap. A felmondási idő csak a munkáltatói felmondás esetén hosszabbodik meg. Munkavállalói felmondás esetén a munkaviszony 30 nap elteltével megszűnik. A felmentés tartamára távolléti díj jár (eddig átlagkereset volt).

11 Munkaviszony megszűnése és megszüntetése
Végkielégítés: A végkielégítés alapja a távolléti díj. (Eddig átlagkereset volt.) Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége Végkielégítésre való jogosultság tekintetében a felmondási idő tartama nem minősül jogszerző időnek (nem a munkaviszony utolsó napja az irányadó) Köztulajdonú vállalatokra vonatkozó új szabály ( Mt. 205.§), hogy a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékétől sem a Kollektív Szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el. Nem változtak jelentősen a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok.

12 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Mt.82-84§. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, mely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Szűkíti azokat az eseteket, amikor a munkáltatót a munkavállaló újra foglalkoztatási kötelezettsége terheli. Jogellenesség megállapítása esetén eredeti munkakörében kell újra foglalkoztatni a munkavállalót, ha a munkáltató munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt.

13 Munka és pihenőidő Munkaközi szünet:
Főszabályként az Mt. továbbra is fenntartja, hogy a munkaközi szünet nem képezi részét a munkaidőnek. Rögzíti, hogy nem része a munkaidőnek a lakóhelyről a munkavégzés helyére történő utazás sem. Pontosabban határozza meg a munkanap, illetve hét fogalmát.

14 Munkaidő Munkaidő-keret:
Rendezi a munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. E szerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére sor került. Munkaidő-beosztás: Munkaidő-beosztást a munkáltatónak a korábbiakkal egyezően kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor a munkáltató előre nem látható körülményekre tekintettel legalább 4 nappal korábban módosíthatja azt.

15 Szabadság A munkavállalónak növekvő életkora alapján járó többletnapok (Mt.117 §.) is pótszabadság elnevezést kaptak. (Alapszabadság 20 munkanap.) A pótszabadság mértéke a korábbival megegyező, azonban ettől a szabálytól bármely irányban eltérhet a KSZ. Szabályozásokat tartalmaz arra vonatkozóan a törvény, hogy milyen időtartamokat kell kiejteni a szabadság kiszámításakor (pl. naptári évenként 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár szabadság). A szabadság kiadására (Mt §.) vonatkozó rendelkezésektől a KSZ szabadon eltérhet bármely irányba. Nem változott a gyermek utáni pótszabadság. Új előírás, hogy fogyatékos gyermek esetén is jár pótszabadság.

16 Szabadság 5 munkanap pótszabadság jár, ha rehabilitációs szakértői szerv 50%-os mértékű egészségkárosodást állapított meg. Fő szabály továbbra is, hogy a szabadságot esedékessége évében kell kiadni, de ettől 5 eltérő szabályozást tartalmaz: Munkaviszony október 1-jén, vagy azt követően kezdődik (március 31-ig). Munkavállaló oldalán felmerült ok (60 napon belül). Esedékesség évében megkezdett, következő évre áthúzódó szabadságból 5 munkanap. Kivételesen fontos gazdasági érdek, működési körét közvetlenül súlyosan érintő ok (március 31-ig). Megállapodás alapján a szabadság 1/3-át következő év végéig kell kiadni.

17 Szabadság kiadása Szabadság megváltás csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges (GYES-ről visszajövő munkavállalónál nem) Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság kiadásának a beosztással azonos időtartamra kell szólnia Továbbiakban nem lesz kötelező a fizetés nélküli szabadság engedélyezése a magánerőből történő lakásépítéshez

18 Kártérítési felelősség Mt. 166-178 §.
Munkáltatói Az általános objektív felelősség körében új okot határoz meg, a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalma. Ezzel szűkíti a bírói gyakorlatban kialakult rendkívüli széles körű munkáltatói kártérítési felelősséget. A kártérítési felelősség szabályai csak a munkaviszony keretében keletkezett károk megtérítésére irányadóak.

19 Kártérítési felelősség Mt. 179-191 §.
Munkavállalói A munkavállaló szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. Különbség van a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat nem. Károk megtérítésénél a méltányossági alapú korlátozását is megengedi. [Mt §]

20 Kártérítési felelősség Mt. 179-191 §.
Több munkavállaló általi együttes károkozás esetén egyetemleges kötelezésre csak szándékos károkozás esetében van lehetőség. [Mt §] Új jogintézmény a munkavállalói biztosíték intézménye. [Mt §] Az a munkavállaló kötelezhető biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ellenőrzésre jogosult. A javaslat szerint pénzbeli szolgáltatást jelent, melyet a munkáltató csak meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására egy alkalommal kerülhet sor, és annak összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetén sem emelhető fel.

21 Köszönöm a figyelmet!