Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék

Az előadások a következő témára: "Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék"— Előadás másolata:

1 Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék

2 Rokkantsági járadék Forrás
a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet; A jogosultság együttes feltételei: teljes munkaképtelenség, illetve legalább 80%-os egészségkárosodás elérése a 25. életév betöltése előtt; nyugellátás, baleseti nyugellátás nem került megállapításra az egyén részére;

3 A rokkantsági járadék mértéke a 2010
A rokkantsági járadék mértéke a január 1-je után megállapított esetekre Ft/hó; Egyéb rendelkezések: a rokkantsági járadék az igénybejelentést megelőző 6. hónaptól, de legkorábban a 18. életév betöltése hónapjának első napjától folyósítható; nem akadálya a megállapításnak a családi pótlék folyósítása és a fennálló munkaviszony; igénybenyújtás → a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; a kérelemhez csatolandó az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szak-véleménye;

4 Rokkantsági nyugdíj Forrás
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tv.); a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. Rendelet (Kr.); Definíciók: A rokkantsági nyugdíj a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

5 A szolgálati idő az, az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezett-ségének alapját képező keresetnek, jövedelemnek a Tv. rendelkezései szerint számított átlaga. Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funk-cióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedve-zőtlen változás.

6 Jogosultsági feltételek:
- az egészségkárosodás mértéke > 79% → I., II. rokkantsági csoport vagy, - az egészségkárosodás mértéke 50-79% és az ORSZI szakvéleménye szerint a rehabilitáció nem javasolt → III. rokkantsági csoport; az előírt szolgálati idő megléte; keresőtevékenység nincs, vagy a kereset, jövedelem legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagánál; táppénz, baleseti táppénz nem áll fenn;

7 A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az ORSZI véleménye szerint fennáll (visszamenőleg legfeljebb 6 hónap). Ha az ORSZI a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek a fentiekben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Az igénybenyújtás helye a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; a kérelem az ONYF honlapjáról letölthető igénybejelentő lap és nyilatkozat kitöltésével, valamint a szükséges dokumentumok csatolásával nyújtandó be.

8 Szolgálati idő Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

9 Aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. (E harminc napba nem beszámítandó a keresőképtelenség ideje.) Szolgálati időnek minősül a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetében az az időszak, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, a felsőfokú tanulmányok ideje.

10 Megállapodás: A megállapodás lehetőség a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. Legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték. A megállapodás megkötését követően a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

11 A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének (jelenleg Ft) figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér (jelenleg Ft) összege. A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5%, magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 25,5%. A megállapodás szolgálati időre és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset megszerzésére kizárólag együttesen köthető meg. Rokkantsági járadékban részesülő személyek is köthetnek megállapodást.

12 Felsőfokú tanulmányok ideje:
Ez a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére értendő. A tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. A két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet ideje is beleértendő a szolgálati időbe. Több képesítés megszerzésére irányuló tanul-mányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

13 A rokkantnyugdíj összege, az ellátás alapjául szolgáló kereset:
A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításának szabályozását a Tv. részletesen szabályozza. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a Tv.-ben meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.

14 Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. → Lehet kérni az egyéni számlás összeg átutalását a Ny. Alapba az igényléssel egyidejűleg, de legkésőbb az első fokú határozat közlését követő 22 munkanapon belül. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege jelenleg az I. csoportban havi Ft, a II. csoportban havi Ft, a III. csoportban havi Ft.

15 A havi átlagkereset* %-ában
A rokkantsági nyugdíj mértéke a III. rokkantsági csoportban a 35. életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén: Szolgálati idő (év) A havi átlagkereset* %-ában <2 51 2 51,5 3 52 4 52,5 5 53 6 53,5 7 54 8 54,5 *számított érték (lásd Tv.+ONYF számítási példa 2010.)

16 A havi átlagkereset kiszámítási módszerének főbb lépései nagyvonalakban:
A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek, jövedelmek meghatározása a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (bérezett napok ↔ táppénzes napok;) Az a) pontban kapott keresetek, jövedelmek naptári évenkénti „járuléktalanítása” (egyéni egészség-biztosítási és nyugdíj, ill. munkavállalói járulék) A b) pontban számított keresetek, jövedelmek SZJA „mentesítése” (az adót ↓ az adójóváírás; adó csak bérezett napokra; 2010-től szuperbruttó;)

17 A c) pontban kapott kereseteket, jövedelmeket valorizálni kell, azaz a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év előtti kereseteket, jövedelmeket a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítjuk (valorizáció ~felértékelés ← a pénz értékállóságának változékonysága, a pénz érték↓;) A d) pontban kapott éves keresetek, jövedelmek összege (ellátási alap) és az osztószámok (Σ bérezett nap) hányadosa = napi átlagkereset → éves átlagkereset → havi átlagkereset (ha ez > a Tv.-ben rögzített szintnél → sávos degresszió)

18 Megszűnés, feléledés: A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy a III. rokkantsági csoportos rokkant esetében a külön jogszabály szerinti keresőtevékenységet folytató egyén hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Nincs megszűnés, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik.

19 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. A feléledés helyett kérhető a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálása is, ekkor a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás mértéke változik, a rokkantnyugdíj mértékét módosítani kell.

20 Bejelentési kötelezettség:
A nyugellátásban részesülő személy tíz munkanapon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. lakcímváltozás 90 napon túli külföldön való tartózkodás külföldi munkavégzés névváltozás stb.

21 Emelt összegű családi pótlék a 18. életév betöltése után
Forrás A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény; A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; Definíciók: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;

22 az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18
az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Családi pótlékra jogosult saját jogán a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha részére a 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak → havi összege Ft. Amennyiben a 18. életévét betöltött személynek a minimálbért meghaladó rendszeres jövedelme van (ø rokkantnyugdíj!), úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

23 Kérelembenyújtás → a Magyar Államkincstár lakhely szerinti illetékes regionális igazgatósága → csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékos-ságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Bejelentési kötelezettség (15 napon belül) rendszeres jövedelem név-, lakcímváltozás 3 hónapot meghaladó külföldön való tartózkodás stb.

24 Köszönöm a figyelmet!