Milyen a jó tanfelügyelő?

Az előadások a következő témára: "Milyen a jó tanfelügyelő?"— Előadás másolata:

1 Milyen a jó tanfelügyelő?
A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák

2 Miértek, és hogyanok… A rendszerváltás óta nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított rendszeres, külső szakmai ellenőrzés és értékelés A cél a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni az jogalkotó Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógiai értékek feltérképezése, a jó gyakorlatok elterjesztése, és egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés- közoktatás biztosítása

3 A pedagógus ellenőrzés (20/2012 (VIII. 31.) EMMI R. 148§ 2. bek.)
Általános pedagógiai szempontok szerint történik Célja: a pedagógus pedagógiai készségeinek, módszereinek megismerése, fejlesztése Módszere: a pedagógiai munkához készített dokumentumok vizsgálata a foglalkozások, a tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások egységes szempontok szerinti megfigyelése interjú (pedagógus és vezető) és kérdőív (önértékelő) a pedagógus által készített portfólió bizonyos elemeinek vizsgálata

4 A pedagógusellenőrzés feltételei
5 évente legalább egyszer (20/2012 (VIII. 31.) EMMI R. 146 § 2. bek.) Minden pedagógust egyidejűleg két szakértő látogat meg (20/2012 (VIII. 31.) EMMI R. 148§ 3. bek.) A kormányhivatal megyei terve alapján (20/ (VIII. 31.) EMMI R. 146 § 2. bek.) A kormányhivatal rendeli el (20/2012 (VIII. 31.) EMMI R. 146 § 3. bek.)

5 Rövid történet, tanulságokkal
Mindig volt társadalmi igény a közösségi nevelés-oktatás ügyének ellenőrzésére Spárta: katonai Athén: demokrácia Középkor: keresztény

6 Rövid történet, tanulságokkal
Megkezdődött az oktatás állami ellenőrzésének szervezett folyamata 1715-ben III. Károly Dekrétuma 1723-tól hivatali szervezet: M. Kir. Helytartótanács végeztet ellenőrzést Ratio Educationis 1777 az állam szabályozza az oktatásügyet

7 Rövid történet, tanulságokkal
Tanfelügyeleti rendszer (1867. évi XXVIII.; és az évi XXXVIII Tv.; Trefort, Eötvös, Wlassics ) Jelentős felügyeleti szabályozások A tanfelügyelőség dolgozói jogi szakemberek Ez a tény nagy ellenérzést váltott ki a pedagógusokból. Az iskola felügyeleti rendszerébe illesztett tanfelügyeleti rendszer 1896-ban a II. Országos Tanítógyűlésen a tanárok követelték a hozzáértő szakmai felügyeletet.

8 Rövid történet, tanulságokkal
Az egységes tanügy-igazgatási és felügyeleti rendszer (1935. évi VI. tv.) Megjelenik: Iskolafelügyelők utasításai Figyelmen kívül hagyták az iskola sajátos nevelési jellemzőit 1935-ben megjelenik az iskolafelügyelők utasításai; tartalmazza a tanfelügyelő minden teendőjét (jelentősége, hogy nem csak szabályoz, hanem tartalmilag is orientál) A gyakorló pedagógusokban kialakult az a vélemény, hogy a felügyelő jó szakember, de azért jön, hogy hibát találjon.

9 Rövid történet, tanulságokkal
Az iskolák államosítása 1945 Ideológiai befolyás Központi szakfelügyelet, minisztériumi és megyei (fővárosi) szakfelügyelők (1957) 1957-től a szakfelügyeleti munkát minisztériumi és megyei (fővárosi) szakfelügyelők végzik. Voltak nagyon felkészült és segítő, és voltak olyanok is, akik visszaéltek a beosztásukkal. Tovább erősödött a felügyelettel szembeni ellenérzés ( )

10 Rövid történet, tanulságokkal
Rendszerváltás után Megnő az iskolák önállósága Az ellenőrzés két változata: belső és külső A külső ellenőrzés = tanügy-igazgatási, pedagógiai csak elvétve történik

11 Összefoglalva A felügyelet-történetből láthatók, a felügyelettel és a felügyelővel szemben támasztott elvárások: Mindig volt társadalmi igény az iskolák ellenőrzésére Legyen követhető rendszer az ellenőrzés Hozzáértő, szakmai ellenőrzést várnak el a pedagógusok A szakmaiság legyen a domináns Meghatározó, ezért fontos az ellenőrzést végző szakértő személyisége, attitűdje

12 A jelentkezés feltételei
Felsőfokú végzettség (Nkt CXC § 1.) Pedagógus szakképzettség és az intézmény típusának, a tagozatnak megfelelő bármely szak Pedagógus szakvizsga – bármely szakirány és/vagy PhD   pedagógia szakterületről

13 A jelentkezés feltételei
Pedagógus ellenőrzéshez: ellenőrzési tapasztalat legalább 14 év pedagógusi (oktatói) tapasztalat, melyből legalább 5 év az adott intézménytípusnak megfelelő Vezető ellenőrzéshez: legalább 5 év köznevelési intézményben vezetői gyakorlat, legalább 14 év pedagógusi gyakorlat Intézményellenőrzéshez: legalább 14 év pedagógusi gyakorlat, melyből 5 év tanügy-igazgatási területen szerzett gyakorlatot jelenthet.

14 A jelentkezés feltételei
Szerepel az Országos Szakértői Névjegyzéken; az OH honlapon megtalálható Rendelkezik legalább 3 év pedagógusértékelési gyakorlattal Pedagógus munkakörben vagy pedagógus- munkakörre szóló jogviszony; vagy 10 évnél nem régebbi nyugdíj időtartam Szakmai önéletrajz, referenciákkal Erkölcsi bizonyítvány

15 tanfelügyelői kompetenciák
Követelmények, tanfelügyelői kompetenciák

16 Legfontosabb vagy nélkülözhetetlen szakértői képességek, kompetenciák
Szakmai és etikai HITELESSÉG

17 Legfontosabb vagy nélkülözhetetlen szakértői képességek, kompetenciák
Helyzetfelismerő képesség Nyitottság Előítélet-mentesség Jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség Problémaérzékenység Kritikai – elemző, rendszerező gondolkodás képessége Tárgyilagos megközelítési képesség

18 Legfontosabb vagy nélkülözhetetlen szakértői képességek, kompetenciák
Empátia és együttműködési készség, támogató attitűd Jó kifejező- és fogalmazási készség; lényegkiemelő íráskészség Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Idővel való gazdálkodás képessége; Döntésképesség Konfliktuskezelés Határozottság Önművelés igénye Szabálytűrés és követés

19 Legfontosabb vagy nélkülözhetetlen szakértői képességek, kompetenciák
Szakmai ismeretek: IKT kompetenciák (felhasználói szintű informatikai ismeretek ) A vonatkozó köznevelési jogszabályok ismerete (köznevelési törvény, szakképzési törvény, ONAP, NAT, központi kerettantervek, intézményműködésre vonatkozó rendeletek) Intézményi kötelező dokumentumok és azok előírt tartalmának ismerete Ellenőrzési, mérési és értékelési alapismeretek Az adott intézménytípusra, tagozatra, speciális területre vonatkozó általános és specifikus ismeretek Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

20 Legfontosabb vagy nélkülözhetetlen szakértői képességek, kompetenciák
Szakmai ismeretek: A tanfelügyeleti ellenőrzésre és a szakértői munkára vonatkozó jogszabályi háttér-szakmapolitikai elvárások, dokumentumok ismerete Minőségfejlesztési ismeretek Vezetés- és szervezetelméleti ismeretek Pszichológiai ismeretek Pedagógiai-módszertani kultúra meghatározó tényezőinek ismerete Szaknyelv használatának ismerete Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

21 „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”
Szent-Györgyi Albert Jurecz Emil 20/