A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény bemutatása

Az előadások a következő témára: "A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény bemutatása"— Előadás másolata:

1 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény bemutatása

2 A törvény célja: a nemzeti vagyon hosszú távú védelmének biztosítása.
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, valamint az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységek körét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (Nvtv.) elfogadásával, a nemzeti vagyonra vonatkozó egységes vagyongazdálkodási alapelvek meghatározása révén, és az ezek mentén tett kormányzati intézkedésekkel egy gazdaságosabb, átláthatóbb, a vagyon megőrzésére, széles körű hasznosítására, költségtakarékos kezelésére összpontosító felelős vagyongazdálkodási rendszer kiépítése kezdődött meg.

3 I. A törvény célja, hogy legmagasabb szinten szabályozza
a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit. Az Nvtv. kerettörvényi jelleggel biztosítja a nemzeti vagyonnak a közérdek és közösségi szükségletek céljára történő hasznosítását, a természeti erőforrások megóvását, a nemzeti értékek megőrzését és védelmét, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítását, az átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározását.

4 II. A törvény tárgyi hatálya
az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló dolgok, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, társasági részesedések, az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység, az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak, a régészeti lelet, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon. A törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre: az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára, a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára.

5 III. Fontos fogalmak a törvényben:
A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körében a törvény egységes fogalomrendszert épít fel, melyek közül a jelentősebbek: átlátható szervezet: a nemzeti vagyongazdálkodás körében az off-shore szervezetek elkerülését célozó meghatározás, a közfeladat értelmezése: a nemzeti vagyon elsődleges rendeletetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását írja elő a törvény, ehhez a közfeladat értelmezését is megadja: eszerint közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. az Alaptörvényben bevezetett új fogalom a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: melynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. vagyonkezelő: a vagyonkezelők körét lényegesen szűkíti a törvény, azaz kizárólag állami, vagy önkormányzati körbe tartozó szervezet lehet vagyonkezelő. A vagyonkezelő jogosultságai azonban a tulajdonos jogaival és kötelezettségeivel megegyeznek azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a törvényben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

6 A nemzeti vagyon 4 fő kategóriája
Kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Korlátozottan forgalomképes Üzleti vagyon

7 IV. A nemzeti vagyon kategóriái
A törvényben a nemzeti vagyon 4 fő kategóriába került besorolásra, e csoportok a nemzeti vagyon védelmének kereteit adják. Kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon A törvény taxatíve sorolja fel, ezen vagyonelemek nagyon szigorú védelem alá esnek. Teljes terjedelmükben forgalomképtelenek, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve nem idegeníthetőek el, nem terhelhetőek meg, rajtuk osztott tulajdon nem létesíthető. Hasznosításuk kizárólag állami, vagy önkormányzati gazdálkodó szervezet által, vagy koncesszióban történhet. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Jogszabály (törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet) határozza meg. Az ekként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. Hasznosítása nem koncesszió-köteles (Kbt. vonatkozik ezekre is!). A törvény 2. melléklete taxatíve sorolja fel azokat társasági üzletrészeket, melyek megőrzése hosszú távon indokolt. A melléklet tartalmazza továbbá a többségi állami, illetőleg önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatást végző társaságokat is (nevesítés nélkül), továbbá meghatározott erdő kategóriákat, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek felsorolását. Korlátozottan forgalomképes vagyon Elidegenítésük és hasznosításuk a külön jogszabályban (törvény vagy az önkormányzat rendelete) meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges. Az üzleti vagyon Megkötés, engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható a jogszabályi keretek, előírások szerint (versenyeztetés stb.).

8 V. Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik:
a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek és ezek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint a törvény 1. mellékletében meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) a törvény 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, f) az országos közutak és azok műtárgyai, g) állami tulajdonban álló terek, parkok, h) a törvény 1. mellékletében meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai, i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt, j) a barlang, k) a rádióspektrum.

9 VI. Az önkormányzati vagyon
A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, a törzsvagyon körét jogszabály határozza meg, forgalomképessége kizárt vagy korlátozott. Az önkormányzati törzsvagyont a kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagyoni kör, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített önkormányzati vagyon és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon együttesen jelenti. Minden más vagyon üzleti vagyon, mellyel az önkormányzat szabadon gazdálkodik. Az önkormányzat kizárólagos tulajdona: a helyi közutak és műtárgyaik; terek és parkok; a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér és létesítményei, az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények kivéve a vízi közművek.

10 Az önkormányzat kizárólagos vagyona
Helyi közutak és műtárgyaik Terek és parkok

11 Az önkormányzat kizárólagos vagyona
Repülőtér és létesítményei Vizek és vízi létesítmények

12 VII. A vagyongazdálkodás alapelvei
A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása és a társadalmi szükségletek kielégítése. A nemzeti vagyonnal rendeltetésszerűen és felelősen kell gazdálkodni, egységes elvek mentén, az állam és az önkormányzatok mindenkori teherbíró képességéhez igazodóan. Átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetés. A vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása. A közfeladatok ellátása szempontjából feleslegessé vált vagyontárgyak elidegenítése lehetséges. Az állam és az önkormányzatok csak és kizárólag átlátható szervezetet alapíthatnak, csak átlátható szervezetben vehetnek részt és rendelkezhetnek részesedéssel, a nemzeti vagyon hasznosításában is csak átlátható szervezetek vehetnek részt. A cégalapítások és a társasági tulajdonlás vertikális korlátozásával a nemzeti vagyon társasági tulajdonba kerülését a tulajdonos hozzájárulásához köti a törvény. Nonprofit gazdasági társaság csakis nonprofit társaságot alapíthat. Stratégiai tervezés az önkormányzati vagyongazdálkodás területén: közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. A nyilvántartás és ellenőrzés a tulajdonosi joggyakorló kötelezettsége.

13 VIII. Vagyonkezelés, hasznosítás A lehetséges vagyonkezelők köre:
a) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: aa) költségvetési szerv, ab) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, ac) önkormányzati intézmény, ad) köztestület, ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy. b) Önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon tekintetében: ba) önkormányzati társulás, bb) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, bc) köztestület, bd) az állam, a helyi önkormányzat, a ba)-bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. c) A külön törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy és egyházi intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon (állami vagy önkormányzati vagyon) tekintetében lehet vagyonkezelő.

14 Alapelvek A lehetséges vagyonkezelők körére tekintettel a vagyonkezelés a nemzeti vagyon hasznosításának versenyeztetés nélküli módja. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül jön létre. A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel vagy – kivételesen – törvényben történő kijelöléssel jön létre. Kijelölés esetén a vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat szintén a tulajdonosi joggyakorlóval (utólag) megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés természetes személlyel és átlátható szervezettel köthető. A vagyonkezelő és a nemzeti vagyon használója a hasznosításra vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba. Törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár felett általános versenyeztetési kötelezettséget ír elő az Nvtv. a hasznosításra. Ez alól kivétel, ha a hasznosítás az államháztartási körön belül történik, illetőleg állami lakás esetén az adott szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy javára történik.

15 IX. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása
Törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár felett a nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet azzal, hogy a tulajdonjogot megszerző félnek eleget kell tennie a következő feltételeknek: - a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el az ingatlant, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni, - az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

16 X. Az állami elővásárlási jog gyakorlása
A helyi önkormányzat tulajdonában levő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. A volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások értékesítése esetén az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi. Az állami elővásárlási jog gyakorlására külön törvények alapján jogosult szervek: Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 66. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. A termőföldről szóló évi LV. törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolja. Az autópályák és gyorsforgalmi utak építéséhez kapcsolódóan az út nyomvonalán található önkormányzati ingatlanokra nézve a Magyar Államot megillető elővásárlási jogot az állam nevében az építtető (a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vagy a koncessziós társaság) gyakorolja.

17 Állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervek

18 XI. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei Az Nvtv. az Alaptörvény felhatalmazása alapján taxatíve felsorolja a kizárólag az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységeket, mely tevékenységek gyakorlásának joga a rögzített kivételektől eltekintve csak koncessziós szerződés keretében a koncessziós törvényben szabályozott módon engedhető át. A főszabálytól való eltérés két irányban rögzítve szerepel a törvényben: - vannak olyan tevékenységek, melyek koncesszió keretein belül sem átengedhetők (pl. Szent Korona őrzése, szállítása) - vannak olyan tevékenységek, melyek átengedésére koncessziós szerződés nélkül is lehetőséget biztosít a törvény (pl. vízi-közmű létesítmények létrehozása és működtetése) Fontos új elem, hogy a kizárólagos tevékenységek köre kiegészül az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó forgalomképtelen dolgok létrehozásával és működtetésével. Az egyes vagyonelemekhez kapcsolódó tevékenységek együttes megjelöléseként alkalmazza a törvény a működtetés fogalmát, mely az e körbe tartozó vagyonelemek birtoklását, használatát, hasznai szedését, fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését együttesen jelenti. A koncessziós szerződés megkötéséhez a törvény szintén társítja az off-shore szervezettel való szerződéskötés tilalmát, azaz koncessziós szerződés is csak természetes személlyel és átlátható szervezettel köthető.

19 A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei :
Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei : a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás, b) a bányászati tevékenység, c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, d) a csatornák és a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, e) a szerencsejátékok szervezése és működtetése, f) országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás, g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás, h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése a reptéri létesítményekkel együtt, i) az országos közutak és műtárgyaik , az országos törzshálózati vasúti pálya létrehozása és működtetése, j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, k) a fentiekben nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése. XI. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei : a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése a reptéri létesítményekkel együtt, c) a menetrend szerinti helyi személyszállítás, d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

20 XII. Az Nvtv. Keretszabályozását kibontó specifikus részletszabályozásokat tartalmazó törvények:
a) az állam tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény, b) a médiavagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény, e) azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonlást a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény, h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény, i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény, j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény, k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény, l) az önkormányzati vagy állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény, m) az állami tulajdonú erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait a kulturális örökség védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, illetve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvények, o) az állami tulajdonú vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény, p) a közutak kezelésével, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény, q) a nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény, r) az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény, s) az adatvagyonra a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

21 XIII. Egyéb fontos rendelkezések
A törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket a törvény rendelkezései nem érintik. A korábban létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül. A nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül a törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A törvény 1. sz. mellékletében nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül. Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések.

22 A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, december 31-éig köteles feltárni a tulajdonosi szerkezetét a tulajdonosi joggyakorló felé. A fent meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményt törvény állapítja meg. (Ez a Kbt.) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént.