(Re)Integráló Közösségek Konferencia; PTE BTK , Pécs,

Az előadások a következő témára: "(Re)Integráló Közösségek Konferencia; PTE BTK , Pécs,"— Előadás másolata:

1 (Re)Integráló Közösségek Konferencia; PTE BTK , Pécs, 2011. 09. 09.
A konfliktusfeltárás és –kezelés jelentősége és módszerei a hátrányos helyzetű térségek társadalmi integrációs törekvéseinek megvalósításában Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (Re)Integráló Közösségek Konferencia; PTE BTK , Pécs,

2 Előadás vázlat Bevezetés Kistérségek
Eltérő fejlettségű kistérségek Magyarországon A kistérségek problémái Források, fejlesztési lehetőségek A szereplők együttműködéséhez szükséges feltételek Érdekek elemzése, érdekegyeztetés Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés Várható eredmények, pozitív hatások Összegzés

3 Bevezetés A térségi-területi fejlettségbeli különbségek nőttek társadalmi problémák, konfliktusok. Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb. 2007: kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség: az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).

4 Kistérségek Kistérség:
földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. 2004. január 1-jétől 168 statisztikai kistérség : a területfejlesztés alapegységei. (Forrás: KSH)

5 Eltérő fejlettségű kistérségek Magyarországon (Forrás: KSH)

6 Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek Magyarországon (forrás: NFÜ)

7 Fejlettségi térségtípusok
dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

8 a vidéki térségekben mutatkozó főbb problémák (Forrás: EU 2008-as vizsgálat)
kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedés, elvándorlás; infrastrukturális hiányosságok, elzártság,mobilitási nehézségek; szegregáció, kirekesztődés; aluliskolázottság; munkanélküliség; közszolgáltatások hiánya; nem működik a gazdaság; kiaknázatlan és kihasználatlan erőforrások; szegénység.

9 Források, fejlesztési lehetőségek (Forrás: NFÜ)
A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból és 2013 között: 100 milliárd forint a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére: háromnegyed rész: beruházásokra, egynegyed rész: képzési, foglalkoztatási és egészségfejlesztési programokra. Fontos: a helyi szereplők közösen állítsák össze a beruházások listáját, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott kistérség fejlődéséhez: „alulról felfelé” történő tervezés, csak a kistérség helyzete alapján indokolható, fenntartható programok kapjanak támogatást.

10 Megvalósítás: összehangolt cselekvés alapján
A kollektív javak létrehozására irányuló fejlesztések nélkülözhetetlen alapja a közös érdek alapján történő összehangolt cselekvés. A kistérségi fejlesztési projektek a társadalmi és gazdasági szereplők célorientált, közös érdekeltséget megjelenítő együttműködési keretei között kell, hogy kivitelezésre kerüljenek.

11 Az együttműködéshez nélkülözhetetlen főbb célok, feladatok
igények, szükségletek, motivációk felmérése; érdekek és konfliktus-források feltárása; beavatkozási pontok, célok, módszerek és eszközök meghatározása; erőforrás analízis és allokáció; kompetencia-analízis (feladatok, hatáskörök és felelősségi körök szintézise); konfliktuskezelés; közösségfejlesztés; az együttműködést motiváló feltételek hosszú távon való fenntarthatóságának biztosítása.

12 Az érdekháló felvázolása és elemzése
Adott környezeti feltételrendszerben megelevenedő érdekstruktúra (érdekháló) sajátságos mintázatát adja a kistérségi keretek között létező társadalmi szövedéknek. Az egyes érdekcsoportok definiálása, ezek bevonása már az előkészítési szakaszban fontos, hiszen e nélkül nem képzelhető el közös érdekeltség kialakulása.

13 a potenciális érdekeltek elemzésének céljai és feladatai
a potenciális résztvevők csoportosítása, kategorizálása sajátságos céljaik, érdekeik és erőforrásaik alapján részvételük lehetőségeit és korlátait nézve; az érdekeltek között fennálló jelenlegi és további lehetséges konfliktusok-, valamint az együttműködést jelentő kapcsolódási pontok, lehetőségek azonosítása. (Forrás: Koivunen és Langén, 2003)

14 Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés
A közös érdekeltség kialakítása érdekében alkalmazott konfliktuskezelési akciók célja: a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett versenyképességének, hatékonyságának fokozása a különböző szereplők fejlesztési folyamatokba való bevonása, érdekeltté tétele révén.

15 Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés
A konfliktuskezelés alanyai: Az egyes kistérségekben az - önkormányzatok, - a vállalkozások, - a civil szervezetek és - a magánszemélyek.

16 A konfliktuskezelés lényege
Megállapodás elérése a felek között, amelyben szerepet játszik a szereplők vitakultúrája, kommunikációs készsége, a felvetett kérdésekhez, problémákhoz való hozzáállásuk, konfliktustűrő-és kezelő képességük, megegyezésre való törekvésük.

17 a konfliktuskezelés szakaszai
A kezdeti fázisban az említett tényezőket veszi figyelembe a konfliktuskezelő szakember, amikor próbálkozásai elsősorban a bizalmi légkör megteremtésére irányulnak.

18 a konfliktuskezelés szakaszai
A második szakasz: - a valós problémák feltárására, megfogalmazására, - a különböző, ellentétes hozzáállásokat motiváló tényezők kézzelfoghatóvá tételére irányul. - Ebben a fázisban a szakember különös figyelmet szentel a felek szükségleteinek, érdekeinek, az azokat meghatározó értékeknek és normáknak, a problémák azonosításának, azok felekről történő „leválasztásának”.

19 a konfliktuskezelés szakaszai
Harmadik fázis: - célja a közös megoldás(ok) keresése kölcsönös alkuk révén. - Az alkudozás a közösnek ítélt igények, szükségletek és érdekek mentén indul meg, azaz: a felek már nem a korábbi, az oppozíciót feltételező állásponton helyezkednek el egymáshoz képest, hanem egyfajta köztes, egymáshoz közelítő pozícióban.

20 a konfliktuskezelés végső célja: a megoldás felmutatása
- amikor a felek számára egyformán hasznot hozó, - a valós igényeket, szükségleteket és érdekeket egyaránt kielégítő megegyezésre kerül sor.

21 a konfliktuskezelés és az érdekegyeztetés eredménye
Érdekközösség létrejötte: - a minden közreműködő számára elfogadható feltételeket visszatükröző megállapodás létrejötte, - amelynek felmondása, megszegése már egyik félnek sem érdeke. - A megállapodás betartásának biztosítékává, a hosszú távon való fenntarthatóság zálogává a kölcsönös érdekeltség válik.

22 a konfliktuskezelés és az érdekegyeztetés hatása
Egy-egy település, kistérség lakói képessé váljanak arra, hogy - a helyi erőforrások célorientált, optimális allokációja és - külső források bevonása és felhasználása révén, - közös érdekeltségi alapon javítsanak saját gazdasági és szociális feltételeiken.

23 a konfliktuskezelés és az érdekegyeztetés hatása
csökken a szereplők hatalomtól való függése; autonómiájuk, önálló érdekérvényesítési törekvéseik kereteit jelentős mértékben kibővíthetik; növekedik a résztvevők együttműködésben, partneri viszonylatokban való jártassága; fokozódik szolidaritás- és felelősség-érzetük; nő a problémamegoldó jártasságuk.

24 a konfliktuskezelés és az érdekegyeztetés hatása
Az igények, szükségletek, célok és érdekek, valamint konfliktus-források pontos meghatározása hozzájárul: a potenciális partnerek felismertetéséhez, a köztük közös érdekeltséget megjelenítő együttműködés, partnerség alapjainak megteremtéséhez.

25 Összegzés Speciális intervenciókra van szükség, amelyek
az önszerveződésre építve feltárják a lokális igényeket, szükségleteket, motivációkat és érdekeket, képesek mozgósítani, integrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat.