A civil szervezetek áfa-alanyisága

Az előadások a következő témára: "A civil szervezetek áfa-alanyisága"— Előadás másolata:

1 A civil szervezetek áfa-alanyisága

2 A civil szervezetek áfa-alanyiságának alapja
a gazdasági tevékenység [Áfa tv. 6.§ (1)]: valamely tevékenység (termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) folytatása, üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.  szektorsemleges  gazdasági tevékenység =/= gazdasági-vállalkozási tevékenységgel

3 A civil szervezetek gazdálkodási tevékenysége
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil tv.) § A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A civil szervezet folytathat alapcél szerinti tevékenységet (a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység) és gazdasági-vállalkozási tevékenységet, ha célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében szükséges és az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti [Civil tv. 17.§ (3)]. Civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható [Civil tv. 17.§ (1)] A civil szervezet vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja [Civil tv. 18.§ (2)].

4 A civil szervezet bevételei
tagdíj, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; a költségvetési támogatás: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; az előzőek alá nem sorolható egyéb bevétel.

5 A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai)
alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;* az előzőek alá nem sorolható egyéb költség.* [Civil tv. 19.§ (1)-(2)]

6 Tao tv. 9. § (1) bek. és 6. számú melléklet A) pont
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(9) bekezdés rendelkezéseire.” „Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”

7 Az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetekre vonatkozó szabályok
A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható [Civil tv. 17.§ (1)]. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez [Civil tv. 23.§]. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele [Civil tv. 2.§ 7.]. A civil szervezet a társasági adóalap megállapítására a Tao tv. 9.§-át alkalmazza, feltéve, hogy a Civil tv. szerint nem minősül elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek  ha igen, úgy az általános szabályokat alkalmazza! [Tao tv. 6.§ (4)].

8 Az egyesületeket érintő (tárgyi) adómentesség
„Mentes az adó alól: l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál;” [Áfa tv. 85.§ (1)].

9 Bizonylatolás A számla a termékértékesítés, szolgáltatás bizonylata nem a pénz átvételéé! Az Áfa tv § (1) bekezdés a) pontja: „Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.”

10 A bevételek elszámolása
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján [R. 17.§ (3)-(4)]. Pl. a kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek az eredmény levezetése során a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele rendkívüli bevételek tagdíj, bontásban kell bemutatnia.

11 A TANÁCS november 28-i a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK IRÁNYELV 132. cikk(1) bekezdés f) pontja: A tagállamok mentesítik az adó alól a következő ügyleteket: „azon szolgáltatások, amelyeket személyek olyan önálló csoportjai nyújtanak, amelyek tevékenysége adómentes vagy amely tevékenységet nem adóalanyként végzik, annak érdekében, hogy tagjaiknak az említett tevékenység gyakorlásához közvetlenül szükséges szolgáltatásokat nyújtsanak, feltéve, hogy e csoportok tagjaiktól kizárólag a közös költségek szigorúan rájuk eső részének megtérítését követelik meg, és hogy az adómentesség nem eredményezi a verseny torzulását.”

12 Következtetések Társasági adókötelezettséget keletkeztet:
a gazdasági-vállalkozási tevékenység - csak nyereség esetén (nem köteles a nyereségminimumot alkalmazni) Áfa-alanyiságot eredményezhet (függetlenül attól, hogy nyereséget eredményez-e): a gazdasági-vállalkozási tevékenység, ha rendszeres vagy üzletszerű termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással jár, az alapcél szerinti tevékenység, ha az rendszeres vagy üzletszerű termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással jár önmagában az is, ha a tagok tagdíj ellenében jogosultak részt venni az egyesület tevékenységében! (TEÁOR M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)

13 Az Áfa-alanyiság következményei
Áfát kell fizetnie, ha az Áfa tv. szerinti arra kötelezetté válik, Bevallást kell benyújtania, ha az alól a törvény szerint nem mentesül, Az Áfa tv. által meghatározottak szerint bizonylatot kell adnia, + Pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük. [mivel jogi személy, lásd az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 38.§(2) bekezdését: „A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. (…)”].

14 A civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása, egyszerűsített törlési eljárása

15 1. A civil szervezet végelszámolására és kényszer-végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet űrlapon kell benyújtani. Az eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság (törvényszék) illetékes. A civil szervezet végelszámolójának elsősorban a civil szervezet volt vezető tisztségviselőjét kell kirendelni. [Civil tv. 9.§ (1)-(2)-(3)] 2. Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes. [Civil tv. 10.§ (1)]

16 Tevékenységet lezáró bevallás (V1/F1-es kód)
Az eljárás kezdetét a ’T201-esen15 napon belül be kell jelenteni! [Art. 23.§ (2)] Felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés kezdő időpontját követő 30 napon belül beadandó bevallások (az időszak vége: a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés kezdetét megelőző nap!) ’ abban az esetben, ha alanya a rajta lévő adónemeknek és az adott időszakban keletkezett kötelezettsége elszámolásként be kell nyújtania, ’ tevékenységet záró társasági adóbevallás, ’ abban az esetben kell benyújtania az Art. 31.§ (2) bekezdése alapján, ha a civil szervezet kifizetőnek és/vagy munkáltatónak minősül, ’ ha az általános forgalmi adó kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg.

17 Felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés vége (V3/F3-as kód)
Speciális: felszámolás, kényszertörlés alatt a civil szervezet nem tartozik a Tao. hatálya alá! Ha naptári éven belül befejeződik: ’ abban az esetben, ha alanya a rajta lévő adónemeknek és az adott időszakban keletkezett kötelezettsége elszámolásként be kell nyújtania, ’ csak végelszámolás esetén! ’ ha kifizetőnek és/vagy munkáltatónak minősül, ’ ha az általános forgalmi adó kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg.

18 Ha az eljárás naptári éven belül nem fejeződik be (V2/F2-es kód) I.
Speciális: amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, (utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet) [Számv. tv. 11.§ (12)]. ’ abban az esetben, ha alanya a rajta lévő adónemeknek és az adott időszakban keletkezett kötelezettsége elszámolásként be kell nyújtania. 1. időszak: az eljárás kezdetétől naptári év dec. 31-ig, 2. időszak: következő naptári év jan. 1-től az eljárás végéig. + Bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet => végelszámolás esetén nem kell a 1229! ’ végelszámolás esetén az általános szabályok szerint! - időszak: végelszámolás kezdetétől a 12. hónap utolsó napjáig (ha a végelszámolás nem fejeződik be ezalatt). Határidő: a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja. ’ ha kifizetőnek és/vagy munkáltatónak minősül,

19 Ha az eljárás naptári éven belül nem fejeződik be (V2/F2-es kód) II.
’ ha az általános forgalmi adó kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg, ’ időszak: végelszámolás kezdetétől számított hónap utolsó napját (azaz a ’29-es bevallással lezárt időszakot) követő naptól a végelszámolás vége, illetve ha a végelszámolás 12 hónapon belül befejeződik (a végelszámolás kezdete-vége közötti időszakra), ha az általános forgalmi adó kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg, ha kifizetőnek és/vagy munkáltatónak minősül.