Rehabilitáció és Sport

Az előadások a következő témára: "Rehabilitáció és Sport"— Előadás másolata:

1 Rehabilitáció és Sport

2 Sportterápia Fizikai kondíció, Egyensúlyérzék,
Közlekedőképesség fejlesztése Segédeszközök használatának elsajátítása Biztonság Mobilitás Segédeszközök gyorsabb beépülése a testsémába Fizikai erőnlét javulása Sikerélmény Motiváció rokkant-sportok

3 Sportterápia A sérült ember megmaradt fizikai képességeinek fejlesztését biztosító tevékenység. Általános és speciális kondicionálás

4 Általános kondicionálás
Sikerélmény Önbizalom Életigenlés Kooperációs készség Bizalom Hit

5 Speciális kondicionálás
Mozgáskoordinációt, Statikus és dinamikus egyensúlyt, Járást, Protézis és kerekesszék használatot elősegítő izmok erősítése. Ügyesség, bátorság, fájdalomtűrés, akaraterő, kitartás fejlesztése.

6 Kondicionáló tréning Az izomzat fejlesztésének alapvető eszköze a mozgás, működés az egész szervezet alkalmazkodása az izomzat fejlődik, a szervezet teljesítménye fokozódik. Eszközigényes Megfelelő, hatékony tréningmódszer kiválasztása (cirkuit tréning, játék, teljesítmény) Megfelelő erősségű inger és terhelés kiválasztása

7 Kondicionáló tréning Küszöb alatti inger és terhelés – nincs eredmény
Gyenge inger és terhelés – ösztönzés, szinten tartás Erős inger és terhelés – kondíció javulás Nagyon erős inger és terhelés – sérülésveszély (fizikai, pszichikai) Általános állapot, kondíció, orvosi javallat, ellenjavallat figyelembe vétele! Spiroergometriás vizsgálat

8 Kondicionáló tréning Az edzettség az anyagcsere-folyamatoknak és a kardiorespiratorikus rendszernek az adaptációja a nagy erőkifejtésekhez. A mozgáskészség beszűkülése a szervezet teljesítőképességének – edzettségének (adaptációjának) csökkenéséhez vezet.

9 Kondicionáló tréning Paraplégia – a megmaradt izomműködésnek kell biztosítani a hely- és helyzetváltoztató mozgást, önellátást. Amputáltak – a protézisben járás nemcsak a csonk, hanem a törzs és a felső végtagok izomzatától is magas teljesítményt követel.

10 Kondicionáló tréning Erőfejlesztés: statikus, dinamikus, izokinetikus
Állóképesség-fejlesztés: tartós/intervallumos Eszközök – mérhető teljesítményt biztosítsanak, változatosság!

11 Kondicionáló tréning Az eredményesség eszköze – az edzéstervezés! (OORI – számítógéppel támogatott edzéstervezés) Az edzéstervezésnek a sérült aktív részese! Személyi feltételek: Szakmai vakság, rutinmunka kizárása Improvizatív munka helyett tudatos tervezés Pedagógiai munka: buzdítás, holtpontokon átsegítés, mindennapi élet feladatainak tanítása

12 A fogyatékossággal élők esélyegyenlősége
ENSZ Rokkantak Évtizede ( ) Az Emberi Jogok Nemzetközi Alaptörvénye, valamint a fogyatékossággal élőkre vonatkozó Világakcióprogram tartalmazza az alapvető szabályokat

13 A fogyatékossággal élők esélyegyenlősége
I. Az egyenlő részvétel feltételei: 1. A tudatosság növelése a társadalom részéről 2. Hatásos egészségügyi ellátás 3. Rehabilitációs szolgáltatások 4. Segítő szolgáltatások (segédeszközök)

14 A fogyatékossággal élők esélyegyenlősége
II. Az egyenlő részvétel célterületei: 5. Hozzáférhetőség (fizikai környezet, információ, kommunikáció) 6. Oktatás – integráció 7. Foglalkoztatás 8. A jövedelem szinten tartása és a szociális biztonság 9. Családi élet és személyes integritás 10. Kultúra 11. Pihenés és Sport 12. Vallás

15 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
A sport az a terület, amelyben minden résztvevő azonos módon juthat a társadalmi értékek létrehozásában egyenlő mértékű önmegvalósításhoz, sikerhez, nyilvánossághoz. A sporteredmények, versenyeztetés feltételrendszere – közös interakció az épek társadalmával. A sikerek nyomán megszűnhet a hátrányos megkülönböztetés és értékesebb, valódi integráció jöhet létre.

16 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
A balesetes mozgássérültek, akik épként tapasztalták meg a mozgás örömeit, könnyebben visszatalálnak a normál életbe a sporton keresztül.

17 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Született vagy korai életkorban sérült mozgássérültek – a sport sikerélmény, barátokhoz, közösséghez tartozás élménye, ép társadalom elismerése.

18 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Siketek és nagyothallók – közösség, csapatszellem kialakulása. Akadálymentes integráció (az épekkel azonos szabályok és követelmények) – a sport sok esetben nem igényel verbális kommunikációt.

19 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Értelmileg sérült emberek – sikerélmény, kapcsolatok, barátok, egészségük fenntartása, kondíció megőrzése.

20 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Vak emberek – szabadság, szabad mozgás, akadálymentesség élménye , sikerélmény.

21 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Transzplantált emberek – kondíciójuk megtartása elemi szükséglet, a sport az életben maradás egyik eszköze. A sport kihívásokat, célokat támaszt.

22 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Minden állampolgárnak joga van a testmozgáshoz. A fogyatékosok esetében ez a jog sok esetben nem gyakorolható: A sportlétesítmények nem mindenki számára használhatóak és megközelíthetőek A sportolás helyszínére való eljutás akadályozott Sportlétesítmények alacsony száma A fogyatékosok többsége a társadalom perifériáján él, anyagi körülményeik nem teszik lehetővé a sportolás finanszírozását

23 A fogyatékossággal élők sport általi esélyegyenlősége
Magyarországon a fogyatékosok rehabilitációja a sport útján – tudatosan, szervezetten nem létezik. Nyugat-Európában a fogyatékosok társadalmi- és sportélete rehabilitációs központokban szerveződik. Kiemelt fontosságú a rehabilitáció anyagi és szakmai támogatása, európai színvonalú központok létrehozása, a rehabilitációs szakemberek képzésében szemléletváltás.

24 Fogyatékosügyi sportszervezetek
Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége Magyar Paralimpiai Bizottság Magyar Siketek Sportszövetsége Magyar Speciális Olimpia Szövetség Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége

25 Paralimpia 1960 Róma – „Mozgássérültek Olimpiája” – 400 kerekesszékes sportoló 1964 Tokió 1968 Tel Aviv 1972 Heidelberg – Fejes András kerekesszékes kocsiversenyen 3. helyezés 1976 Toronto – paraplégiás sportolók mellett látássérültek és amputáltak. Mo. először küld hivatalos sportolókat 1980 Arnheim - Mo. nem kap meghívást 1984 New York – Mo.15. hely 1988 Szöul – Mo. 40. hely 1992 Barcelona – 82 nemzet 1996 Atlanta – értelmi fogyatékosok részvétele, 115 ország, Mo. 29. 2000 Sydney – 121 ország, Mo. 32. 2004 Athén – 18 érem, Pásztory Dóra 200 m vegyesúszás, Mo. 45.

26