Jogszabály változások a pénzbeli ellátások területén

Az előadások a következő témára: "Jogszabály változások a pénzbeli ellátások területén"— Előadás másolata:

1 Jogszabály változások a pénzbeli ellátások területén
Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető

2 Tbj. módosítás az ellátások szemszögéből 2011.
A biztosítottak köre (Tbj. 5.§) kiegészül A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat . Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik. 2011. január 1-jétől megszűnik az a szabály, miszerint a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett járulékalapot képező jövedelem biztosítási kötelezettséget eredményez. A külföldi és belföldi munkáltatók csak abban az esetben lesznek foglalkoztatók, ha biztosítottat foglalkoztatnak. A május 1-jén hatályba lépett 883/2004. EK rendelet alkalmazásával összefüggő Tbj. módosítás.

3 A biztosítás kezdete 2011-től ismét biztosítottak a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végzők. 2010. évben nem voltak biztosítottak Tbj. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.” Pénzbeli ellátásra jogosultságnál, figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a munkába lépés bármely ok miatt meghiúsul, a biztosítás nem jön létre, amelynek következtében e jogviszony alapján nem jár pénzbeli egészségbiztosítási- és baleseti ellátás.

4 Biztosítás szünetelése
Szünetel a biztosítás: a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha aa) a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, A módosítás lényege: A három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül. Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra folyósítható. Szülési szabadság ideje alatt a biztosítás nem szünetel, így arról külön rendelkezni nem szükséges. /Aki nem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, annak a biztosítottnak a keresőképtelenségét az illetékes orvos „6” kóddal jelöli. Erre az időre táppénz jár, de a táppénz-egyharmadot nem kell megfizetnie a munkáltatónak./ Eu-s családtámogatási ellátások miatt felfüggesztett GYED folyósítás esetében a szünetelés kérdése.

5 Minimálbér fogalmának változása
„Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.” Hatása a pénzbeli ellátások esetén: Nincs hatása, mert a Tbj. kimondja, hogy csak a tbj alkalmazása tekintetében változik a minimálbér fogalom. Tehát legalább 180 naptári napi tényleges jövedelem hiányában ellátási alap megállapításánál és maximumok meghatározásánál nem játszik szerepet a tbj szerinti minimálbér fogalom.

6 A jogsértések hatékonyabb megelőzését szolgáló előírás
    Tbj. 55.§ A jogszabály rendelkezik arról, hogy az ún. szívességi bejelentéseknél, vagyis amikor a bejelentő rosszhiszeműen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegű tb. ellátások megszerzése érdekében rosszhiszeműen magasabb járulékot vallott be, akkor a tb. járulék, illetve a bevallott és a tényleges jövedelem különbözetére eső tb. járulék nem igényelhető vissza: „ Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely) a) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy b) a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képezõ jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni.”

7 Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos módosítások
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától. Az előző jogszabályi előírások alapján a gyermekgondozási díj kérelem miatt álláskeresési támogatásban nem részesülő szülő gyermekgondozási díjra azért nem jogosult, mert az álláskeresési támogatás szünetelése alatt nem áll fenn a biztosítási jogviszonya. A módosítással az ellátást kérő a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapításának elsõ napján biztosított lesz, így jogosulttá válhat mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra. Az Eb tv. 41.§ (1) bekezdése, valamint a 42.§ c) pontja a kettős folyósítást lehetővé teszi.

8 „Választás napja” Ebtv. 39. §-ában biztosított választás esetén a szülő a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermrekágyi segély, a gyed, a gyes valamint a gyet folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságát a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás megszüntetését követő naptól kell megállapítani, úgy, hogy a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban folyósított ellátás folyósítása megszűntetésének napjáig kifizetett ellátás összegével (betudással). Az ellátások közötti különbözetet – amikor minden igazolás rendelkezésre áll - soronkívül, 3 munkanapon belül ki kell fizetni. A kifizetőhelyi elszámolás változásainak bemutatása EB11-E1, EB11-F1, EB11-M1

9 Igénybejelentés napja
Ebtv. 40. § (3) bekezdésének módosítása: „Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő, a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.” Ebtv. 42/B § (4) bekezdéssel egészül ki: Amennyiben a gyed iránti kérelem a szülési szabadság vagy annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdő napja a szülési szabadság , illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

10 Szülő fogalma (2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
Értelmező rendelkezések között meghatározásra kerül a szülő fogalma: (2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő p) ponttal egészül ki: „p) szülő: pa) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, pb) az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, pc) a gyám, pd) a nevelőszülő és a helyettes szülő.” „Az Ebtv. 42/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép(gyed-re vonatkozó rendelkezés): „(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.” „44.§ (Keresőképtelen) „e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;”

11 Jogalap nélkül kifizetett ellátások visszakövetelése
Ebtv. 66. § (1) bek. Jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésére a felvételtől számított 90 napon belül, ha kötelezik írásban, akkor nem kell vizsgálni a felróhatóságot. Alkalmazni a 2011 január 1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett ellátásokra lehet. Ebtv. 80. § (1) bekezdésének módosítása a felszámolót, illetve a végelszámolót is bevonja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti ellátások megállapításához szükséges a foglalkoztatók részére előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítésére kötelezettek körébe.

12 Mulasztási bírság mértéke
Ebtv § (6) bekezdése, a mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés a természetes személy esetében ezer Ft-ig terjedő bírság kiszabását teszi lehetővé. Foglalkoztató, egyéni vállalkozó esetében 10 ezer-1 millióig terjedő összegű Az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.

13 Gyes melletti munkavégzés
Módosul az Ebtv. 49. §-a: Megszűnik a gyes folyósítása mellett munkát végzők táppénzre jogosultságának speciális megállapítási szabálya. Ez azt jelenti, hogy a gyes folyósítása mellett munkát végző biztosított pénzbeli ellátására való jogosultságát és összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani. Megmarad azonban a gyet-ben és az ápolási díjban részesülő biztosítottak esetében a speciális táppénz szabály. Hatályba léptető rendelkezés: Az új szabályt csak a december 31-ét követően kezdődött keresőképtelenségre lehet alakalmazni.

14 Egyéb vhr-t érintő módosítások
Határidő számítás tekintetében a munkanapokról visszaállunk a naptári napokra. 37. § A foglalkoztató a biztosított ellátás iránti kérelmét 3 munkanapon belül helyett 5 napon belül kell továbbítani az igényt elbíráló szerv felé. 45.§ A kifizetőhelyek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén meghozott jogerős határozatuk 1 pl-át megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából megküldik az OEP-nek. A határozathoz mellékelni kell a munkabaleseti jkv, értesítést.

15 Gyes-el kapcsolatos módosítások
2010. évi CLXXI. tv. Módosul a Gyes-re jogosultság ideje, valamint a Gyes és Gyet melletti munkavégzés korlátozása: - A Gyes (az eddigi 2 év helyett) újra a gyermek 3 éves koráig lesz folyósítható. Alkalmazni a április 30-át követően született gyerekekre is kell. - Örökbefogadói Gyes jogintézménye: az örökbefogadó szülő 6 hónapig részesülhet . Gyes-ben, ha a gyermek után arra már az általános szabályok szerint nem lenne jogosult és a gyermek még nem töltötte be a 10. életévét. - Gyes összege ikergyerekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.” -

16 Gyes-el kapcsolatos módosítások 2010. évi CLXXI. tv.
A Gyes-ben és a Gyet-ben részesülő keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhet. Aki dec. 31-én gyes mellett végzett munkát, az március 31-ig változatlan formában végezhet, így munkát. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik

17 Gyed maximum felülvizsgálata
2011. január15-éig a maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjat felül kell vizsgálni. DE! 2011-ben csak az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított gyed-ek esetében kell a minimálbér kétszeresének 70%-ában megállapítani. (A maximális összegben megállapított „folyó” táppénzeket a 2011-es minimálbér növekedés esetén sem kell újraszámolni.) A 2010-ben még Gyed maximum összegben megállapított ellátások alakulása 2011-ben.

18 Családi kedvezmény, kompenzáció a pénzbeli ellátások esetében
Szja 29/A.§ Az összevont adóalapot csökkenti jogosultsági hónaponként, kedvezményezett eltartottanként 1 gyerek esetében Ft-tal 2 gyerek esetében gyermekenként Ft-tal 3 gyerek esetében gyermekenként Ft-tal A pénzbeli ellátásokból is lehet, nyilatkozat alapján érvényesíteni. Kompenzáció: 352/2010.(XII.30.)Korm. rendelet Az illetmény kifizetésével egyidejűleg jár az arra jogosultak részére. Nem rendszeres jövedelemnek minősül. Csak fizetés nélküli szabadság és igazolatlan távollét esetén nem jár. Az ellátások esetében így vizsgálni kell a kereset vesztességet. Munkáltató által juttatott bérkiegészítés kérdéséről.

19 A táppénzre vonatkozó szabályok változása 2011. május 1-jétől
2011. évi XXXI. tv. (Az államháztartásról szóló XXXVIII. tv módosításról) 4.§ módosítja a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. tv 137. §-át , miszerint betegszabadság nem jár a „veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő terhesség miatti keresőképtelenség” idejére. (Kormányrendelet szerint ezeket „9”-es keresőképtelenségi kóddal veszik állományba az orvosok) 6. § módosítja az Ebtv. 48. § (8) bekezdését, miszerint a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján megállapított minimálbér 200%-át. (napi bruttó Ft.) Hatályba léptető rendelkezés: mindkét rendelkezést az április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni.

20 Várható módosítások 2011. júliusától
T/3357. sz tv. javaslat az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról Ebtv. 20. §-a (4) bekezdéssel egészül ki: Keresőképtelen biztosítottat a járóbeteg szakrendelő köteles soron kívül fogadni, amennyiben az ellátást keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. DE!! csak lekötött kapacitása meghatározott részének erejéig, ez a soronkívüliség nem előzheti meg a szakmai indokoltság, és az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat. Vhr. Keresőképtelenséget megállapító orvos, felülvéleményező főorvos beutalója alapján lehet igénybe venni, ha ugyanazon betegsége alapján keresőképetelnsége legalább 15 napja fennáll

21 Várható módosítások 2011. júliusától
11. § A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz (passzív táppénz) hatályon kívül helyezése. Ehhez kapcsolódóan valamennyi passzív táppénzre hivatkozást hatályon kívül helyeznek (40.§(1) bek. b) 42/A§ (4) a);43.§(1);43.§ (3);46.§ (1) a);46.§ (7);48.§ (8); 50. §(3);50.§ (4) d) A rendelkezéseket július 1-jét követően kezdődő keresőképtelenségre kell alkalmazni. Kiv: 40. § (2)bek. b) (thgys) augusztus 31-ét követő szülésekre kell alkalmazni 40. § (2) bek a);42/A§ (4) bek. a);46. §(7) bek július 31-ét követően bekövetkezett szülések esetén kell alkalmazni

22 Várható módosítások 2011. júliusától
Ebtv. 61. § (5) bekezdéssel egészül ki: A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő. www. oep.hu/lakossági oldalak/nyomtatványok/e-nyomtatványok

23 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET.
Dr. Bogdán Zsuzsanna