Gazdaságpolitika bsc 1-2. ea

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika bsc 1-2. ea"— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika bsc 1-2. ea

2 . Közgazdaságtan tsz QA225. Fogadóóra: szerda 10-11
Türei Sándor Közgazdaságtan tsz QA225. Fogadóóra: szerda 10-11

3 . - A tárgy követelményei: Vizsga
- Vizsgára bocsátás feltétele: aláírás, ehhez: 2 zárthelyi sikeres (50%) megírása Zárthelyik várható időpontja: 5. hét, 10. hét Pótlás a 12. héten

4 Tananyag: . Bod Péter Ákos: Bevezetés a gazdaságpolitikába. Aula 2006
Menet közben kijelölt és a tanszéki honlapra feltöltött irodalom Előadás prezentációk Előadások

5 A tananyag 3 részre oszlik: BPÁ 2006: 1-6 fej. 11.-93. o. ill.
1 rész: gp – trs – állam BPÁ 2006: 1-6 fej o. ill. BPÁ 2003: I. rész (I-VI. fej.) o. 2. rész: gp – eszközök – területek BPA 2006: fej o. ill. BPA 2003: II. és III. rész (VII-XVI.) o. 3. rész: rendszerváltás – nk keretek – EU BPA 2006: fej o. ill. BPA 2003: IV. rész (XVII-XVIII.) o. .

6 A gazdaságpolitika értelmezése, definiálása
A gazdaságpolitika a politika olyan ága, mely a gazdaság befolyásolására irányul. (Hetényi) A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, döntéseit jelenti, melyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. (Veres)

7 . A gazdaságpolitika tehát kormányzati szintű kategória, mely egy ország egészére vonatkozó célok és eszközök összességét tartalmazza. A „politika” azon elveket jelenti, amelyek valamely cél elérésének érdekében teendő cselekedeteket kormányozzák. A politika 3 kérdésre keresi a választ: mit akarunk (cél) hogyan akarjuk elérni (eszköz) kinek a politikája (az államé)

8 Más szerzők értelmezései
A gazdaságpolitika folyamat, melyben a különböző szereplők rendszeresen hatást gyakorolnak a kormányzati döntésekre acélból, hogy a fennálló intézmények és eszközök révén saját céljaikat realizálják. Ebben a megközelítésben tehát a gp inkább kölcsönhatások, mint előre kitervelt, következetes modell illetve annak követése. (Hetényi)

9 Megjegyzések Nem minden kormányzati döntés gazdaságpolitikai csak az, amely közvetlen (vagy konkretizálható közvetett) társadalmi kihatású ui. BPA: vannak napi döntések, melyek fontosak egyénekre nézve, de nem országos jelentőségűek Megkülönböztetendők: -- az állam szokásos igazgatási, szabályozási feladatai -- gazdaságpolitikai teendői

10 Társadalmi érték meghatározás és gazdaságpolitika
A társadalmi érték meghatározás nem része a gazdaságpolitikának, a társadalmi érték meghatározás a gazdasági világnézet fogalmába tartozik. A gazdaságpolitika az adott értékek érvényesítéséhez tartozó cselekvések meghatározása A gazdaságpolitikai véleménykülönbségek az érdekek és a világnézeti szempontok különbségein alapulnak

11 Tudomány-e a gazdaságpolitika?
Abban az értelemben nem, hogy a gazdaságpolitika sikerességének -- nem kritériuma a tudományosság -- mércéje a siker Inkább azt lehet mondani, hogy a gazdaságpolitika a döntés művészete (korlátozott információk birtokában és bizonytalanság mellett kell dönteni)

12 A gazdaságpolitika funkciói
A gazdasági fejlődés jogi és társadalmi kereteinek biztosítása A verseny fenntartása A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) meghatározott elvek szerint Erőforrások átcsoportosítása (allokáció) Stabilizáció, a fejlesztés és a versenyképesség javítása

13 A gazdaságpolitika részelemei
A funkciókból (is) következően levezethetők, meghatározhatók a gazdaságpolitika részelemei, területei. Ezek középponti kategóriája: a makrogazdasági politika A makrogazdasági politika a kormánynak a gazdaság egészére vonatkozó célkitűzéseit és az ezek megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket jelenti

14 A pénzügyi politika részterületei: -- a monetáris politika
. A makrogazdasági politika pénzügyekre vonatkoztatható részét pénzügyi politikának nevezzük A pénzügyi politika részterületei: -- a monetáris politika -- a fiskális (vagy költségvetési) politika -- a devizapolitika

15 A politikák hierarchiája
Politika > gazdaságpolitika > makrogazdasági politika > pénzügyi politika > monetáris, fiskális, valuta politika Látható a pénzügyi politika beágyazódik ebbe a hierarchiába, tehát lehet a pénzügyi politikának cél és eszközrendszere, de a politika vagy akár a gazdaságpolitika egész kontextusában csak azok eszközeként határozódik meg

16 Monetáris politika A monetáris politika a pénzügyi politika azon eszköze, mely a gazdasági szereplők magatartására a pénzkínálat (a pénz és hitelállomány nagysága) és/vagy a kamatláb (a pénz ára) szabályozásán keresztül kíván hatni.

17 A monetáris politika reálgazdasági hatása elsősorban
Folyt. A monetáris politika reálgazdasági hatása elsősorban - az infláció szintje - fizetési mérleg zavarok - gazdasági konjunktúra alakulás befolyásolásában jelentkezik

18 A monetáris politika alakítása a jegybank kezében van:
Folyt. A monetáris politika alakítása a jegybank kezében van: A pénzmennyiség szabályozása - a jegybankpénz és - kereskedelmi bankok pénzteremtési képességének szabályozásával történik

19 Fiskális politika. A fiskális vagy költségvetési politika
- kormányzati kiadások (vásárlások, beruházások) - bevételek (adózás) alakításával kíván hatni a gazdasági szereplőkre - harmadikként kiemelendő a két előző viszonya/egyenlege a költségvetési deficit vagy szufficit alakulása, alakítása Hatása: konjunktúra szabályozása és a stabilizáció

20 Devizapolitika A gazdasági szereplők magatartására az
- árfolyamrendszeren - árfolyam-politikán keresztül hat Kapcsolatot teremt a belső és a pénzügyi rendszer ill. a belső piac és a külpiacok között

21 Egyéb részpolitikák A makrogazdasági politika mellett természetesen egyéb részpolitikák is vannak: például: - beruházási politika - jövedelem politika - jóléti politika

22 Folyt. Láthatjuk ezek nem csak a gazdaságpolitika területéhez tartoznak, hanem beletartoznak vagy kölcsönhatásban vannak a szélesen értelmezett társadalompolitikával is A gazdaságpolitika és a társadalompolitika tehát nem függetleníthetők egymástól, a társadalompolitika jellege irányadó a gazdaságpolitika számára

23 Gyakori a fiskális és a monetáris politika közötti ellentmondás
Folyt. A gazdaságpolitika egyes részterületei, egyes célkitűzései között nemritkán konfliktusok vannak. Az alkalmazott eszközök ellentétesen hatnak a gazdasági szereplőkre emiatt előfordulhat,hogy egyik részcél sem érhető el, sőt más területeken hatásuk akár kifejezetten káros is lehet. Gyakori a fiskális és a monetáris politika közötti ellentmondás

24 A gazdaságpolitika tárgya
A jövedelmek keletkezése és elosztása (Goldperger) - kiktől, kikhez áramlik a jövedelem - hogyan használják ezt fel azok, akik kapják - megszerzett jövedelem olyan befektetés/kereslet forrásává válik, amely további jövedelmet generál vagy kikerül a gazdasági körforgásból (pl. fogyasztási célú importkereslet vagy tezaurálás)

25 Folyt. Következésképp: a trs. folyamatosan minősíti a gazdaságpolitikát (vesztesek – nyertesek pozíció alakulás, erre vonatkozó várakozások) A gazdaságpolitika tehát jövedelem újraelosztást hajt végre, ez pedig konfliktusokat idéz elő A jövedelem újraelosztás alatt nem csak az országon belüli, hanem az országok között végbemenőt is érteni lehet (nyilván az az ország sikeres, amely ebben nyer)

26 A gazdaságpolitika szintjei
Országon belül létezhet regionális gp. Is, ami nyilván nem független a kormányzati gp-től A gazdasági integrációknak (pl. EU) is van gp-je (a résztvevő országok által elfogadott alapelvekben és szabályokban testesül meg – csak: itt nincs a gp. mögött álló nemzetek feletti kormány)

27 Stratégia Koncepció vagy terv, mely
- a benne megjelölt cél elérése érdekében - végzendő tevékenység végrehajtásának - útját és módját is megszabja és - közreműködők tevékenységét is koordinálja

28 Fejlesztési stratégia
Tartalmaznia kell: - a helyzetértékelést ( világgazdasági feltételrendszer, belgazdasági helyzet) - prognózisokat (a jövő feltételeinek és nagy valószínűséggel bekövetkező eseteinek feltárása)

29 (olyan ajánlásokat, melyek a feltételezett
Folyt. Koncepciókat (olyan ajánlásokat, melyek a feltételezett átfogóbb célok szolgálatában, a helyzetértékelésre és a prognózisra alapozva dolgoznak ki - több variánsban és - ütemezéssel fejlesztési célokat - azok rangsorolásával)

30 A célok megvalósítását szolgáló - eszközrendszert - intézményrendszert
Folyt. A célok megvalósítását szolgáló - eszközrendszert - intézményrendszert A célok érvényesítésének forrásfedezetét A javaslatok - ütemezését - koordinálását

31 A stratégia jelentősége
Erre legjobban a hiánya mutat rá pl. a német egység megvalósítása, ami koherens stratégia nélkül következett be - nem eredményezett fenntartható növekedést az új tartományokban - az óriási pénzügyi transzferek megterhelték a régi tartományokat

32 A német példa jól illusztrálja: - a pénz nem minden
Folyt A német példa jól illusztrálja: - a pénz nem minden - stratégia nélkül a tőke nem hasznosul hatékonyan - hosszú időn keresztül fenntartott óriási tőke transzfer sem eredményez fenntartható fejlődést - sőt: a szándékolttól eltérően a gazdasági és szociális feszültségek fennmaradásához (vagy) erősödéséhez járulhat hozzá

33 Stratégia és gazdaságpolitika
A stratégia fogalmi megjelenése, a jelentőségére való rámutatás egyértelművé teszi: a gazdaságpolitika nem (csak) a pillanatnyi, rövid távú „bűvészkedés”, például egyensúlymegőrzés

34 fejlesztéspolitika kidolgozását és végrehajtását
Folyt. Ha szükség van hosszú távú nemzeti fejlesztési stratégiára, akkor ez szükségessé teszi átfogó felzárkózási, intézmény korszerűsítési fejlesztéspolitika kidolgozását és végrehajtását (ez tágabb, mint a hagyományos gazdaságpolitika és eltérőek a hangsúlyai)

35 - közepes gazdasági fejlettség
Folyt. Miért szükséges? - közepes gazdasági fejlettség - rövid távú piaci célszerűségek alapján nem fejleszthető infrastruktúra korszerűsítési követelmények - sokoldalúbbá váló gazdaság és trs. működtetésével együtt járó koordinációs igények megnövekedése Hasonlóképp nemzetközi szinten (Kádár)

36 Stratégiaalkotás Ehhez politikai elkötelezettség szükséges
(nem azonosítható technokrata tervek és koncepciók kialakításával) Ez akkor erős, ha a kormány jelentős legitimitással, társadalmi támogatottsággal bír A stratégiához való viszony ugyanis nem politika- illetve érdek semleges

37 Folyt. Következik ez a stratégiához kapcsolódó gazdaságpolitika tárgyából (jövedelmek keletkezése és elosztása) is Stratégia (és a mögötte meghúzódó jövőkép) hiányában nincs olyan közös érdek és cél, ami összefogná a társadalom széthúzó erőit A stratégia hiánya a társadalmi érdekegyeztetést is akadályozza, enélkül az érdekellentétek is nehezen kezelhetők

38 - az előnyök és hátrányok megosztására kell törekednie
Folyt. A stratégiának: - az előnyök és hátrányok megosztására kell törekednie - az áldozatokért reális és történelmi kompenzációt kell ígérnie - választ kell adnia arra, hogy az elért eredményeket hogyan forgassák vissza a fejlődésbe

39 - a mindenkori (pillanatnyi) politikai igények
Folyt. Ez utóbbi feltétele annak, hogy ne induljon mindig újra a pozíciók és jövedelmek újraelosztásáért vívott harc Ha nincs hosszabb távú fejlesztési stratégia, akkor a gazdasgpolitika karakterét - a mindenkori (pillanatnyi) politikai igények - a deficit korrekciós igények alakítják

40 A társadalmi konszenzus szükségessége
A stratégia - prioritásaira - legfontosabb elveire - célkitűzéseire vonatkozóan Konszenzus: - főbb parlamenti pártok - gazdasági szereplők (munkaadók, munkavállalók, érdekképviseleti szervek, az állam) között

41 Konszenzus és legitimitás
A konszenzus jelentőségét különösen alá kell húzni olyankor, -- amikor a kormányzat legitimitása gyenge, -- ahol a társadalom tagjai közötti együttműködési hajlandóság alacsony fokú Az alapelvekben meglévő konszenzus hiányában nem lehet (kockázatos) kormányzati ciklusokon túlnyúló kötelezettségeket vállalni

42 Felzárkózás és demokrácia
A fentiek mögött meghúzódó elméleti probléma: Lehetséges-e modernizáció és felzárkózás nyugat-európai típusú parlamentáris demokrácia keretei között? A történelmi tapasztalatok ugyanis ennek ellentmondani látszanak: a tipikus sikeresen felzárkózó országra inkább az a jellemző, hogy ezek többnyire diktatórikus rendszerek, melyek a növekedésgyorsítás feltételeit erőszak-mechanizmusokkal biztosították

43 Állam és gazdaság Az eddigiektől eltérő hangsúlyai vannak BPÁ gazdaságpolitika értelmezésének. Itt az állam: - makrogazdasági szabályozó (költségvetési és jegybanki döntések) kiegészítve különböző fejlesztési programokkal, célkitűzésekkel, un. iparpolitikai döntésekkel - a gazdaság működési szabályainak meghatározója (reguláló) – ebbéli tevékenységét gyakran nem is kormányzati intézmények végzik (pl. bíróságok)

44 Folyt. - az állam maga is része a gazdaságnak, úgy létezik állami szektor, az állam tehát maga is gazdálkodó (vegyesgazdaság: a modern gazdaságok tulajdoni szempontból többszektorúak: - magántulajdon (személyes, társas) - intézményi - állami (kormányzati, tartományi, önkormányzati) - non-profit int.

45 Az állam gazdasági beavatkozásának (egyéb) indokai
- Piaci működési zavarok és kudarcok: - közjavak léte - monopolhelyzetek - extern gazdasági hatások - szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek - és a legfontosabb: általános választójog, tömegdemokrácia

46 Gazdaságpolitika definíció
Az állam gazdaságot és társadalmat szabályozó, irányító, befolyásoló tevékenysége, melynek keretében a politikai értékeket és érdekeket a pénzügypolitika, a versenypolitika, a regionális politika és egyéb állami szakpolitikák alkalmazása szolgálja (BPA)