A MUNKAHELYI ZAJ 2018.12.30..

Az előadások a következő témára: "A MUNKAHELYI ZAJ 2018.12.30.."— Előadás másolata:

1 A MUNKAHELYI ZAJ

2 A hang jellemzői Hangerősség Hangmagasság intenzitás hangosság

3 Hangerősség Hangérzetet az emberben olyan - megfelelő amplitúdójú - mechanikai rezgések váltanak ki, amelyek frekvenciája mintegy 16 Hz és Hz között van. Az ennél kisebb frekvenciájú rezgés az infrahang, a nagyobb frekvenciájú pedig az ultrahang. A hanghullámban, mint minden hullámban, energia áramlik, hiszen a tér egy adott helyén a közeg részecskéi rezgésbe jönnek. Az energiaáramlás legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy egy egységnyi felületen, egységnyi idő alatt mennyi hangenergia áramlik át. Ezt írja le az intenzitás, mint fizikai mennyiség. Az intenzitás függ a közeg átlagos sűrűségétől, a hang frekvenciájától, és a közeg részecskéire vonatkozó rezgési amplitúdótól. Az objektíven mérhető hangerősség az intenzitás.

4 Az ultrahang A ferromágneses rudak hossza változó mágneses térben, illetve bizonyos piezoelektromos kristályok alakja változó elektromos feszültség hatására, módosulnak. A változások olyan gyorsak, hogy az anyagok határán ultrahang hullámok keletkeznek. Egy ilyen ultrahang intenzitása szerese lehet a fájdalomküszöbnek megfelelő intenzitásnak.

5 Az ultrahangnak a nagy frekvencia következtében kicsiny a hullámhossza
Az ultrahangnak a nagy frekvencia következtében kicsiny a hullámhossza. Ezért nyalábosítása közönséges méretű tükrökkel és megfelelő anyagú lencsékkel jól megvalósítható. Az ultrahangot nagyon sokféle célra használják.

6 repülőterek ködmentesítése vegyészeti felhasználás egészségügy
mélységmérés fémek vizsgálata folyadékok keverése repülőterek ködmentesítése vegyészeti felhasználás egészségügy

7 A decibel tehát a relatív (viszonyított) intenzitás mértékegysége.
Az egyes intenzitás értékek nagyon eltérnek egymástól. Két intenzitást úgy hasonlítunk össze, hogy az I2/I1 hányadost képezzük és azt mondjuk, hogy I2-nek és I1-nek megfelelő intenzitásszintek közötti különbség: n = 10 lg I2/I1 decibel (dB) A decibel tehát a relatív (viszonyított) intenzitás mértékegysége. Természetesen az abszolút skála felállításához egy bizonyos viszonyítási szint szükséges. Megállapodás szerint ez a viszonyítási szint az 1000 Hz-es tiszta hangnak az ingerküszöbhöz tartozó intenzitása. (I0 = W/m2)

8 Hangforrás decibel (dB) suttogás 40 normál beszéd 60
forgalmas utca zaja ipari zaj, száguldó vonat mennydörgés, felszálló repülőgép

9 Hangosság Az objektív hangerősségtől, az intenzitástól, megkülönböztetjük a szubjektív hangerősséget, a hangosságot. Az előbbi az inger, az utóbbi az érzet erősségének felel meg. Az érzet azonban erősen függ a frekvenciától is. Fülünk 3000 Hz körül a legérzékenyebb, itt kell a legkisebb intenzitás az érzékeléshez. Kisebb frekvenciák felé haladva az ingerküszöb erősen emelkedik, de nagyobb frekvenciákon is csak az intenzívebb hangot halljuk meg. Kb Hz környékén felel meg a szubjektív skála a decibel skálának.

10

11 Hangmagasság A hangmagasság a hanghullám frekvenciájától (a közeg részecskéi által végzett rezgés frekvenciájától) függ oly módon, hogy a magasabb hangnak nagyobb frekvencia felel meg. A hangmagasság objektív mértékéül tehát a frekvencia szolgál.

12 A HANG TERJEDÉSE A hang, mint minden hullám, a rezgési állapot terjedését jelenti a közegben. Tehát hangterjedés csak akkor lehetséges, ha van valamilyen közeg (levegő, gáz, folyadék vagy szilárd anyag) amiben a rezgési állapot tovább terjedhet. Például légüres térben nincs hangterjedés, a világűrben sem a robbanás, sem az űrhajó hajtóművének hangja nem hallatszik.

13 A hanghullám a különböző anyagokban, más-más mértékben veszít energiájából. Azt mondjuk, hogy különböző anyagokban, más-más mértékben nyelődik el. Az intenzitás minden anyagban csökken, csak a csökkenés mértéke eltérő. Ez a hallható hangok esetében erősen függ a frekvenciától is. A magas hangok hamarabb elnyelődnek, mint a mélyebbek. Ezért tapasztaljuk azt, hogy ha a szomszéd lakásban hangosan szól a magnó, akkor a zenéből csak a mély, "dübörgő" hangokat halljuk. Jó hangszigetelő az az anyag, amelyben már kis távolságon elnyelődik az energia. A legjobb hangszigetelő a légüres, vagy erősen ritkított tér. A terjedésre jellemző még (az elnyelődéstől független) terjedési sebesség

14 Terjedési sebesség Pontos mérések szerint levegőben a sebesség első közelítésben nem függ a nyomástól, alig függ a nedvességtől, a hőmérséklettel pedig kis mértékben növekszik. A 0oC-os, normális nyomású és nedvességtartalmú levegőben a hang terjedési sebessége 331,5 m/s, a 15oC-os levegőben 340 m/s. Meg kell jegyeznünk, hogy robbanáskor a helyszín közelében a hangsebesség a normális érték többszöröse is lehet, mivel ott rendkívüli nyomás és hőmérséklet uralkodik. A folyadékokban a hangsebesség általában nagyobb, mint a gázokban. Az édesvízhez képest a sós tengervízben nagyobb és a mélységgel növekszik. A szilárd anyagokban is nagy a terjedési sebesség.

15 Hangsebesség néhány anyagban (m/s)
Levegő 331 Hidrogéngáz 1270 Ólom 1300 Víz 1441 Réz 3700 Ezüst 2700 Vas-öntött 3600 Üveg 5000 Vas-acél 5100 Alumínium Lucfenyő 5300 Kvarcüveg 5250

16 ZAJ Zajnak nevezünk minden zavaró, kellemetlen vagy nemkívánatos hallható hangot.

17 A zaj forrása szerint megkülönböztethető:
gépzaj (ventillátorok, motorok), környezeti zaj (iskolák, árú szállítás), közlekedési zaj (gépkocsik, vonat, repülőgép), munkahelyi zaj (üzem), alap- vagy háttérzaj. Az alap- vagy háttérzajnak a környezetből származó legkisebb, közelítően állandó zajszintet nevezzük.

18 Időtartam szerint van:
állandó zaj: ennek szintje az idő függvényében 5 dB - nél nagyobb mértékben nem változik, változó zaj: ennek szintje az idő függvényében 5 dB - nél nagyobb mértékben változik.

19 A zaj elleni védelem Az embert érő zajhatások csillapítására irányuló eszközök, intézkedések összességét foglalja magába.

20 A zajcsökkentés lehetőségei
a zajforrás zajának csökkentése, a zaj terjedésének megakadályozása, illetve a terjedő zaj gyengítése.

21 A hang terjedését zárt térben teremakusztikai módszerekkel, helyiségek közötti hanggátlással lehet csökkenteni. Ha a térben a zajszint nem csökkenthető, egyéni hallásvédő eszközöket kell használni.

22 Egyéni hallásvédő eszközként :
füldugót, fültokot, zajvédő sisakot, lehet alkalmazni.

23 Szabad térben az épületek zajcsökkentését védőtávolsággal, növény védősávval, az épületek zajárnyékoló hatásának felhasználásával, jó homlokzati kiképzéssel lehet megvalósítani.

24 Mekkora lesz a zajszint a 75 m-re lévő lakóház közelében?
A hangnyomásszint változása a zajforrástól való távolság függvényében: L1 = L lg l2 / l1 dB Példa: Egy útépítő kompresszortól számított 12 m-es távolságban 85 dB zajszintet mértünk. Mekkora lesz a zajszint a 75 m-re lévő lakóház közelében?

25 A zajszint mérése Alapműszer + frekvenciaszűrő.
Alapműszerben: A; B; C; D súlyozó szűrők. Időállandók: lassú gyors impulzusos.

26 Dózismérő

27 Azonos zajszintű berendezések együttes zajszintjének meghatározása:
LR = LA + 10 lg z

28 Különböző zajszintű berendezések együttes zajszintjének meghatározása:
LR = 10 lg ( 100,1LA ,1LA ,1LA3 + ……. )

29 Egyenértékű szint meghatározása:

30 Hallásvédő eszköz kiválasztása
A frekvecia szűrővel mért értékek: 63 125 250 500 1k 2k 4k 8k 65 70 80 90 95

31 Az „A” súlyozó szűrő korrekciós értékei:
63 125 250 500 1k 2k 4k 8k -26 -16 -9 -3 +1 -1

32 Az egyéni hallásvédő eszköz csillapítási értékei:
63 125 250 500 1k 2k 4k 8k - 15 - 20 - 25 - 30 - 35 - 40 - 45

33 63 125 250 500 1k 2k 4k 8k 24 34 51 62 65 56 41

34 A csillapított érték kiszámítása:
LR = 10 lg ( 100,1LA ,1LA ,1LA3 + ……. )