A kamarák, mint köztestületek lehetséges szerepe a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésében.

Az előadások a következő témára: "A kamarák, mint köztestületek lehetséges szerepe a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésében."— Előadás másolata:

1 A kamarák, mint köztestületek lehetséges szerepe a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésében

2 A gazdasági kamarákról
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására.

3 A gazdasági kamarákról
A gazdasági kamarák köztestületek (Az új Ptk. már nem tartalmazza a jogi személyek között a köztestületet, mint a jogi személyek sajátos típusát; a szabályozás az államháztartásról szóló jogszabályokba építve jelenik meg) A gazdasági kamarák feladata, hogy előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.

4 A gazdasági kamarákról

5 A gazdasági kamarákról
A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek. A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. – kötelező tagság 2012-től

6 A gazdasági kamarákról – önkéntes tagság
A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. – önkéntes tagság Konferencia a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáért –

7 A nettó árbevétel, csökkentve:
A BKIK Alapszabálya szerint a kamarai tag tagdíja a tárgyévet megelőző évi iparűzési adó alapját képező korrigált nettó árbevétel 0,6 ezreléke (6 tízezreléke), de legalább 15 000,- Ft, és legfeljebb 1 100 000,- Ft. A nettó árbevétel, csökkentve: az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az említett költségekkel csökkentett árbevétel a korrigált nettó árbevétel, melynek minden 10 000,- Ft-ja után 6,- Ft a kamarai tagdíj.

8 A BKIK kamarai tagdíjainak ismertetése
Ssz. Korrigált nettó árbevétel (Ft) Önkéntes kamarai tagdíj összege (Ft) Kötelező kamarai tagdíj 1 10 000 000 Ft Ft 5 000 Ft 2 Ft 3 Ft Ft 4 Ft Ft 5 Ft Ft 6 Ft Ft 7 Ft Ft 8 Ft Ft 9 Ft Ft

9 A Példa Kft. korrigált nettó árbevétele az alábbiak szerint alakult:
Értékesítés nettó árbevétele: Ft Csökkentve: Közvetített szolgáltatások értéke: Ft Anyagköltség: Ft Korrigált nettó árbevétel: Ft Kamarai tagdíj: Ft * 0,0006 = Ft Tehát a fenti számítás alapján PÉLDA Kft. az évi 180 millió Ft-os nettó árbevétele alapján Ft-os éves kamarai tagdíj fizetésére volt kötelezett.

10 BKIK – önkéntes tagság - Szolgáltatások
- Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda - Kiállítások, Vásárok - Budapesti Békéltető Testület - Mediáció - Okmányhitelesítő Iroda - Építőipari Regisztrációs Iroda - Oktatás, Szakképzés, Mesterképzés - Információs És Tanácsadó Iroda - Pályázatfigyelő - Jogszabályfigyelő - Széchenyi- Kártya - Kerületi Szolgáltató Irodák - Választottbíróság - Kiadó Konferenciatermek, Irodák

11 BKIK - Megváltozott Munkaképességűeket foglalkoztatók szakmai csoportja
2016. márciusában alakult a szakmai csoport a Kézműipari tagozaton belül, 10 megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cég részvételével. Tagjaink között szerepel (székhelye szerint): Budapesti - Békés megyei Fejér megyei - Komárom-Esztergom megyei Nógrád megyei Nem csak Budapestiek léphetnek be a csoportba, hanem az ország bármely pontján székhellyel rendelkező érintett cégek is. Mindig év végéig lehet írásban felmondani, illetve átsorolást kérni, ha valaki a Kamarán belül máshol már rendelkezik önkéntes tagsággal.

12 BKIK - Megváltozott Munkaképességűeket foglalkoztatók szakmai csoportja
Azzal a céllal, hogy legyen egy olyan szakmai tömörülés, ahol hatékony párbeszédet lehet folytatni a foglalkozási rehabilitációt érintő kérdésekben és a megfelelő szervezeti háttérrel közvetíteni a valós problémákat a döntéshozók felé.

13 BKIK - Megváltozott Munkaképességűeket foglalkoztatók szakmai csoportja
Miért a BKIK-n belül? 1999. évi CXXI. törvény 37. § (1): A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős - előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét.

14 BKIK - Megváltozott Munkaképességűeket foglalkoztatók szakmai csoportja
Miben tud segíteni a szakmai csoport: Koordináció Közvetítői szerep Összefogás Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek jobb megismerése (pl. egymástól rendelés) Jó gyakorlat, jó példák átadása Tranzit foglalkoztatás

15 BKIK - Megváltozott Munkaképességűeket foglalkoztatók szakmai csoportja
Miben tud segíteni a szakmai csoport: Rehabilitációs mentorok és rehabilitációs tanácsadók részére egyeztetések lehetőségének megteremtése és jövőbeni folytatása Konferencia tartása és konferenciákon való megjelenés (jövőben is szándékunkban áll majd a területen lévő változások bemutatása) Bkik - Deregulációs Bizottságával együttműködve a törvényi változásokban közreműködés Nemzetközi kapcsolatok kiépítése

16 Köszönöm a figyelmet! Deák András deak.andras@ujbudaprizma.hu