Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
Varga Júlia MTA KRTK KTI „Munkaerőpiaci Tükör – 2016 Közelkép: Munkaerőhiány” szakmai bemutató

2 A fejezet tartalma - Hogyan változott a foglalkozási mobilitás intenzitása Magyarországon? - Milyen egyéni jellemzők hatnak a foglalkozás-változtatás valószínűségére? - Mi a foglalkozási mobilitás iránya a különböző csoportokban?

3 Mobilitás és munkaerőhiány
A foglalkozások összetétele folyamatosan változik. Az új állások zömébe olyanok kerülnek, akik korábban is foglalkoztatva voltak más foglalkozásban Az alacsony intenzitású foglalkozási mobilitás fokozhatja a munkaerő-hiányt, foglalkozási mobilitás nélkül a vállalatok folyamatos alkalmazkodása hátrányt szenvedhet, és lelassulhat a hanyatló szektorokból a növekvő szektorokba történő munkaerő-áramlás. A foglalkozási mobilitás egyik előfeltétele, hogy a munkavállalók készségei, ismeretei, vagy azok egy része transzferálható legyen a különböző foglalkozások között.

4 Forrás: A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves hullámaiból számítva.
Az új foglalkozásba beáramlók megoszlása megelőző munkaerő-piaci státuszuk szerint Forrás: A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves hullámaiból számítva.

5 Korábbi kutatások Nagy nemzetközi irodalom (pl. Johnson 1979; Shaw 1984; Dolton-Kidd 1998; Goldsmith és Veum 2002; Krueger-Kumar, 2004 Schmieder 2007; Zangelidis 2008; Kambourov és Manovskii 2009a; Kambourov és Manovskii 2009b; Sullivan 2010; Gathmann és Schönberg 2010; Vavřinová és Krčková, 2015.) Kevés Magyarországra vonatkozó kutatás (Boeri-Flinn 1997; Berde-Scharle 2004; Balogh-Róbert 2008; Elek-Szabó 2016)

6 Adatok - KSH Munkaerő-felvételek évi hullámaiból képzett egyéni szintű, panel adatbázis

7 Mobilitás definíciója a tanulmányban
Egymást követő két negyedévben foglalkozásváltozás 2 jegyű FEOR, 4 jegyű FEOR, összevont foglalkozási csoportok

8 Módszerek modell: a foglalkozás változtatásának valószínűségének meghatározói, függetlenül a foglalkozás változtatás irányától - kétkimenetes probit modell 2-jegyű FEOR, 4 jegyű FEOR, összevont foglalkozási csoportok modell: a foglalkozás változtatás irányának valószínűsége (felfelé irányuló, lefelé irányuló, vagy nem változott a foglalkozás szintje a foglalkozási hierarchiában) - multinomiális probit modell 1 jegyű FEOR csoportok alapján

9 Foglalkozásváltoztatás gyakorisága
- A mobilitás szintje kicsi nemzetközi összehasonlításban - 4 jegyű FEOR:0,7-2,5 % - 2 jegyű FEOR : 0,5 -1,8 % - Összevont csoportok: 0,5-0,8 % - Kiugrás az alacsony végzettségűeknél – közmunka

10 Az általános iskolai végzettségű, foglalkozást változtatók között a közmunkásként dolgozók aránya

11 Foglalkozási mobilitás meghatározói
Marginális hatás (dy/dx) 2 jegyű FEOR váltás 4 jegyű FEOR váltás Összevont foglalkozási csoport váltás Nem (Férfi=1) 0,002* (0,0004) 0,003* 0,001* (0,0005) Általános iskolai végzettségű -0,001 0,000 (0,0007) 0,002*** (0,0008) Szakmunkás/szakiskolai végzettségű -0,001* -0,002* (0,0006) Felsőfokú végzettségű -0,004* Gyakorlati idő 0,000* (0,0001) Gyakorlati idő2 (0,0000) Gyakorlati idő az adott munkáltatónál -0,003* -0,005* Gyakorlati idő az adott munkáltatónál2 Egyedülálló 0,001 Gyerek 0-6 éves a háztartásban 0,001** Gyerek 7-18 éves a háztartásban Közmunka (0,0092) 0,008* (0,0016) 0,015* (0,0018) Külföld (0,0014) (0,0017) Év fix hatás IGEN A felsőfokú végzettségűek kisebb valószínűséggel váltanak, mint a referencia-kategóriaként választott érettségizettek A szakmunkás/szakiskolai végzettségűek 2-jegyű és 4 jegyű FEOR csoportok között kisebb valószínűséggel változtatnak foglalkozást. Az általános iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel mozognak összevont foglalkozási csoportok között Az adott munkáltatónál eltöltött gyakorlati idő csökkenti a foglalkoztatásváltoztatás valószínűségét A férfiak és a közmunkások nagyobb valószínűséggel változtatnak foglalkozást

12 A foglalkozási mobilitás irányának meghatározói
Változó Marginális hatás (dy/dx) Felfelé Lefelé Nem (Férfi=1) -0,04 (0,02) 0,03 Általános iskolai végzettségű -0,12* (0,03) 0,13* Szakmunkás/szakiskolai végzettségű -0,10* 0,10* Felsőfokú végzettségű 0,11* -0,11* Gyakorlati idő 0,00 (0,00) Gyakorlati idő2 Gyakorlati idő az adott munkáltatónál Gyakorlati idő az adott munkáltatónál2 Egyedülálló -0,01 Gyerek 0-6 éves a háztartásban 0,05 -0,03 Gyerek 7-18 éves a háztartásban 0,01 (0,01) Közmunka -0,02 0,04 Külföld (0,06) (0,05) Év fix hatás IGEN Felsőfokú végzettségűek – felfelé Szakmunkás/szakiskolai végzettségűek – lefelé Általános iskolai végzettségűek - lefelé

13 Eredmények összefoglalása
1. A foglalkozási mobilitás kicsi nemzetközi összehasonlításban, a foglalkozási mobilitás mértéke is hozzájárulhat a munkaerő-hiányhoz Magyarországon 2. A foglalkozási mobilitás valószínűsége kisebb azok esetében, akik több foglalkozás-specifikus ismeretre tettek szert, akár a formális iskolarendszerben, akár munka közbeni képzés nyomán 3. A szakmunkás/szakiskolások nagyobb valószínűséggel mozdulnak lefelé a foglalkozási hierarchiában - foglalkozás-változtatásaik nem önkéntesek, ismereteik, skilljeik transzferálható hányada csak alacsonyabb szintű foglalkozásokban hasznosítható, általános készségeik szintje nem teszi lehetővé a felfelé mobilitást

14 Köszönöm a figyelmet!