Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi régióban
Csehné dr. Papp Imola Ph.D. Szent István Egyetem, Gödöllő Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet
2
A vizsgálat előzményei
A munkavállalók térbeli mobilitása: általában a munkaerőnek, az egyik régióból egy másikba irányuló, bármilyen mozgása. Megvalósulhat ingázás és belföldi vándorlás formájában. A kutatás célja: feltárni azokat a tényezőket, amelyek a munkaerő mozgását leginkább befolyásolják.
3
Előző kutatások tapasztalatai
Viszt, 2005; Hárs, 2004; Kulcsár, 2006 a munkavállalási célú vándorlás (12%-kal) gyakoribb a férfiak, mint a nők körében, legelterjedtebb a 16–24 éves korcsoportban (42%-kal valószínűbb, mint a 30–39 évesek között) és a korral fokozatosan csökken, a régiók közötti munkavállalás sokkal nagyobb arányban jellemzi a magasan képzett személyeket, mint az alacsonyabb végzettségűeket,
4
Előző kutatások tapasztalatai
a munkanélküliek újbóli elhelyezkedésük érdekében csak végső megoldásként választják a lakóhely-változtatást, a vándorlás valószínűsége egyenesen arányos a háztartási jövedelmek szintjével, amennyiben jobban képesek fedezni a munkahely és lakhelyváltoztatással összefüggő, és rövidtávon jelentkező költségeket, a vándorlási hajlandóság egyenesen arányos a munkába járással töltött idővel is, ami utalhat az egyének utazási idő-csökkentési törekvéseire.
5
Közép-magyarországi régió
6
Közép-magyarországi régió
7
Váci kistérség
8
A Közép-magyarországi régió kistérségei
9
Váci kistérség
10
Egy főre jutó GDP az EU 25 átlagában
11
Kistérségek fejlettsége
12
Vándorlási egyenleg
13
A vizsgálat feltevése
14
A munkanélküliségi ráta alakulása az egyes régiókban (2006)
15
A munkanélküliségi ráta nagysága régiónként
16
A munkanélküliségi ráta nagysága megyénként
17
A munkanélküliségi ráta nagysága kistérségenként
18
A vizsgálat jellemzői A vizsgálati minta jellemzője: az álláskeresők munkaerő mobilitásának vizsgálata a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségén, 160 fő A vizsgálati módszer: kérdőíves felmérés A vizsgálat ideje: szeptember
19
Feltevések a munkaerő-piaci mobilitási hajlandóság erősen korfüggő, vélhetően az idősebbek alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint a fiatalabbak. a magasabb iskolai végzettségű álláskeresők inkább mutatnak szándékot a mobilitásra, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.
20
Az elemzett mintát az alábbi jegyek jellemzik
A nemek szerinti megoszlás közel megegyezik. A megkérdezett 160 főből 86 fő (54 %) volt nő és 74 fő (46 %) volt férfi. A mintából kimagaslik a éves korosztály, amely 50 fő (31 %). A vizsgált mintában a megkérdezettek életkorát tekintve a 25 évnél fiatalabb (28 fő, azaz 18 %) illetve a (34 fő, vagyis 21 %) és a (28 fő, azaz 18 %) év közötti korosztály közel megegyező arányban fordult elő. Legkevesebben az 55 év felettiek közül kerültek ki, amely 20 fő (12 %). A kérdőívet kitöltött álláskeresők, több mint háromnegyede (76%-a) városban él. A 160 főből, mindössze 38-an (24%) laknak községben. A vizsgált mintában túlreprezentáltak (42 fő) a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A 160 fő közül a 8 osztályt mindenki elvégezte, ebből 30 főnek (19%) nincs ennél magasabb végzettsége. A csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma 40 fő (25 %). 68 fő (42 %) pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. 22 fő (14 %) szerzett felsőoktatási végzettséget.
21
A vizsgálat eredményei
22
A vizsgálat eredményei
23
A vizsgálat eredményei
24
A vizsgálat eredményei
25
A vizsgálat eredményei
27
A vizsgálat eredményei
29
A vizsgálat eredményei
31
Összefoglalás Első hipotézisemben feltételezem, hogy a fiatalabbak magasabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint az idősebbek. Nem igazolódott be. A vizsgálatból kiderült, hogy nincs alapvető összefüggés a kor és az ingázási hajlandóság között. Második hipotézisem, miszerint a mobilitást nagymértékben befolyásolja a képzettségi szint, beigazolódott. Iskolai végzettség szerinti csoportosításban, legnagyobb ingázási hajlandóságot az érettségizettek mutattak. Nem állapítottam fel hipotézist az ingázási hajlandóság és a munkanélküliség hossza közötti kapcsolatra, de a vizsgálatból kiderül, hogy ez a két tényező igencsak összefügg. Azok a munkanélküliek vállalták leginkább az ingázást, akik kevesebb mint 3 hónapja voltak munkanélküliek.
32
Következtetések, javaslatok
A lakóhelyhez és lakókörnyezethez való erős kötődés miatt a munkavállalási célú utazások erőteljes támogatása hasznos eszköz lehet azok számára, akiknek életbevágóan fontos a mielőbbi elhelyezkedés. A távolabbi munkaerőpiacokról nehezen eljutó információk mellett sok esetben a tömegközlekedési lehetőségek színvonala vagy hiánya akadályozhatja a gyors munkába állást, ami felhívja a figyelmet a tömegközlekedés gyorsabb és rugalmasabb változtatásának igényére. A munkahelyek nem minden esetben jönnek létre a munkanélküliségi helyzetben megkívánt ideális állapotban és helyen, ezért a nagytérségi szintű, súlyos mértékű és tartós munkanélküliségi helyzet megoldására valószínűleg nem jelent egyedüli megoldást az ingázás elősegítése sem.
33
Felhasznált irodalom Csehné Papp Imola: Regionális és foglalkoztatási különbségek a rendszerváltástól napjainkig, IV. Európai Kihívások nemzetközi tudományos konferencia, Szegedi Tudományegyetem, okt. 12. Cseres-Gergely Zsombor: Elméleti megfontolások a munkavállalók területi mozgásának okaival és eredményeivel kapcsolatban, Munkaerőpiaci Tükör, MTA KTI, 2002 Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságai, MTA, KTI, műhelytanulmányok, 2004 Kulcsár Gábor: A munkaerő területi mobilitását akadályozó tényezők, Esély, 2006/3 Viszt Erzsébet: A munkaerő-mobilitás alakulása és hatásai a magyar munkaerőpiacra az EU-csatlakozás után, Munkaügyi Szemle, 2005/3
34
További információ Szent István Egyetem Gödöllő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet Csehné Dr. Papp Imola Ph.D. egyetemi docens 2100 Gödöllõ, Páter Károly u.1.(36-28) /2049 papp.imolagtk.szie.hu
35
Köszönöm a figyelmet !
Hasonló előadás
