Vállalati leépítések a globális válság alatt. Állami, belföldi és külföldi tulajdonhatások Telegdy Álmos MTA KRTK KTI CEU.

Az előadások a következő témára: "Vállalati leépítések a globális válság alatt. Állami, belföldi és külföldi tulajdonhatások Telegdy Álmos MTA KRTK KTI CEU."— Előadás másolata:

1 Vállalati leépítések a globális válság alatt. Állami, belföldi és külföldi tulajdonhatások Telegdy Álmos MTA KRTK KTI CEU

2 Motiváció: munkapiaci alkalmazkodás ciklusok alatt • Milyen hatásai vannak a vállalatokat érintő keresletiváltozásoknak a létszámra ? • Mennyiben függ ez a tulajdontól? • Belföldi magán • Külföldi magán • Állami • A globális válságot használjuk ennek tanulmányozására • Hogyan változik a nettó munkahelyteremtés a válság hatására?

3 Miért éppen tulajdon? • Tulajdon: nagyon fontos vállalati jellemző (reziduális döntési jog) • Állami-magán • Az állami vállalatok lassabban reagálnak (Hart et al. 1997) kisebb hatások várhatóak a magánvállalatokhoz képest • A kormány a vállalatait használja fel arra, hogy tompítsa a krízis okozta sokk munkapiaci hatásait (Boycko et al. 1996) kisebb hatás, és ez változik a válság éveiben • Belföldi-külföldi • A külföldi tulajdonú vállalatok jobb döntéseket hoznak gyorsabb alkalmazkodás a belföldi vállalatokhoz képest • A külföldi tulajdonú vállalatok több forrással rendelkeznek lassúbb alkalmazkodás pl. a keresleti fix költségek miatt

4 Adatok • Nemzeti Adó és Vámhivatal adatbázis • Az összes kettős könyvvitelű vállalat • Két válság előtti (2007-2008) és két válságév (2009-2010) • Átlagos állományi létszám, iparág (2 jegyű), tulajdon, export státusz, alapítási év • Minta: azok a vállalatok, amelyek átlagosan tíz dolgozónál többet foglalkoztatnak a négy év alatt • Tulajdon definíció • Privát: többsége magántulajdon (különben állami) • Külföldi: privát és magántulajdon többségi külföldi

5 A vállalatok száma és átlagos létszáma tulajdonformák szerint StateDomesticForeignTotal Firms N 90925337 3906 30152 Percent 3.084.084.0 13.0 100.0 Emp. N (thousands) 216.4936.8 561.0 1714.3 Percent 12.654.6 32.7 100.0 Mean emp. 238.137.0 143.6 56.9

6 Az állami vállalatok iparági eloszlása IparágVáll. szám Mezőgazdaság51 Feldolgozóipar (kiv. újrahaszn.)42 Újrahasznosítás137 Energia, vízgazdálkodás234 Szálláshely23 Szállítás, posta távközlés58 Pénzügy, ingatlan, gazd. tanács.153 Kultúra130 Egyéb szolgáltatás81

7 A vállalati alkalmazkodás mérése • ΔE = Létszám változása (évente) • E av = Átlagos létszám (két év között) • Nettó munkahelyteremtési ráta: njc = ΔE/E av • Munkahelyteremtési ráta: jc = ΔE/E av if ΔE>=0 • Munkahelyrombolási ráta: jd = |ΔE|/E av if ΔE<0 • Az összes ráta (és a regressziók) súlyozva vannak az átlagos létszámmal

8 Átlagos ráták a válság előtt és a válság alatt

9 Nettó munkahelyteremtés tulajdonforma szerint

10 Munkahelyteremtés tulajdonforma szerint

11 Munkahelyrombolás tulajdonforma szerint

12 Becslési egyenlet • Összehasonlítjuk a rátákat a válság előtt-után y it = α 0 + α s State it + α f Foreign it + δ s State it Crisis t + δ d Domestic it Crisis t + δ f Foreign it Crisis t + α 2 Export it + Size it + Industry j + Age it + ε it y it = njc, jc, jd i - vállalat, t - idő Crisis = 1 ha év = 2009-2010

13 Hasonló vállalatok összehasonlítása • A vállalati jellemzők különböznek a tulajdonforma függvényében • Párosítás: hasonló vállalatok összehasonlítása azon jellemzők szerint, amelyektől függenek a ráták • Méret (Moscarini-Vinay, 2012) • Kor (Fort et al., 2013) • Iparág (Davis et al., 1996) • Olyan belföldi magánvállalatokat keresünk, amelyek hasonlítanak az állami/külföldi vállalatokra • Folytonos vállalatok • 10 évesnél idősebb vállalatok • Iparágon belül csak azokat a belföldi vállalatokat tartjuk meg, amelyek létszáma ugyanaz mint az állami/külföldi vállalaté; vagy a különbség max. 10 százalékos

14 Regressziós eredmények (teljes minta) NJCJCJD State 0.018 0.010-0.009 Foreign 0.033** 0.020**-0.013 State x Crisis 0.029-0.022 -0.051 Domestic x Crisis -0.045** -0.017** 0.028** Foreign x Crisis -0.064** -0.030** 0.035**

15 Regressziós eredmények (párosításos minta) NJCJCJD State-0.019-0.0030.016 State x Crisis 0.056** 0.031* -0.026* Domestic x Crisis -0.027** -0.011* 0.017** Foreign0.0150.009-0.006 Foreign x Crisis -0.045** -0.023** 0.022** Domestic x Crisis -0.038** -0.013** 0.026**

16 Magyarázat: viselkedés megváltozása • Hogyan változik a munkahelyteremtés az iparági kínálat függvényében? • Megbecsüljük az egyéni ráták és az iparági kibocsátás-változás kapcsolatát

17 Becslési egyenlet y it = γ 0 + γ s State it + γ f Foreign it + γ d Domestic it IndG jt Pre t + γ s State it IndG jt Pre t + γ f Foreign it IndG jt Pre t + δ d Domestic it IndG jt Crisis t + δ s State it IndG jt Crisis t + δ f Foreign it IndG jt Crisis t + Controls + ε it • Indg jt = „j” iparág növekedési rátája (a cég saját outputját kivéve) • Pre/Crisis = válság előtti/válság év • γ s,δ s = az állami vállalatok rátáinak rugalmassága az iparági kibocsátásra nézve a válság előtt/közben

18 Ráta-iparági kibocsátás rugalmasságok becslése (párosított minta) NJCJCJD So x Gr x Pre 0.006 -0.004 -0.009 Do x Gr x Pre-0.031 0.020 0.051 So x Gr x Crisis-0.234 -0.010 0.224** Do x Gr x Crisis 0.198* 0.086* -0.112 Fo x Gr x Pre -0.127 -0.040 0.087 Do x Gr x Pre 0.020 0.006 -0.014 Fo x Gr x Crisis 0.252** 0.107** -0.145** Do x Gr x Crisis 0.090** -0.007 -0.097**

19 Összefoglalás • Munkahelyteremtés • Az állami és magánvállalatok nettó munkahelyteremtése hasonló a válság előtt; • A válság alatt az állami vállalatokban a munkahelyteremtés nő (3%), a munkahelyrombolás csökken (2.6%), ami magasabb nettó növekedést eredményez (5,6%); • A belföldi és külföldi vállalatok viselkedése hasonló, habár a külföldi tulajdonú cégek valamivel jobban reagálnak a válságra; • Az iparági kibocsátás és a nettó munkahelyteremtés kapcsolata • A válság előtt nincs különbség tulajdonformák szerint; • A válság alatt a magánvállalatok megnövelik rugalmasságukat, az állami vállalatok megfordítják ezt (nagyobb kibocsátás csökkenés kisebb leépítéseket eredményez); • A belföldi és külföldi vállalatok viselkedése hasonló, habár a külföldi tulajdonú cégek valamivel jobban reagálnak a válságra;