A MUNKAJOG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Az előadások a következő témára: "A MUNKAJOG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI"— Előadás másolata:

1 A MUNKAJOG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Mt., Kjt., Ktv. módosítások, gazdasági vezetők képesítési követelményei, mérlegképes könyvelői regisztráció jövőbeli változásai, belső ellenőrök regisztrációja és továbbképzése

2 A MÓDOSÍTÁSRÓL RÖVIDEN
I. A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) évi módosításai – munkaidő szabályok aktuális módosítása A MÓDOSÍTÁSRÓL RÖVIDEN 2009. évi XXXVIII. törvény - új 117/C. § június 1-jei hatállyal válságra tekintettel „3 éves munkaidőkeret” (a törvényben meghatározott időszakon belül). bér nem változik (!) bizonyos körben felmentési tilalom

3 ALAPVETÉS A MUNKAIDŐ MÉRTÉKE
A teljes munkaidő mértéke - napi 8, heti 40 óra A felek rövidebb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, illetve azt munkaviszonyra vonatkozó szabály is előírhat (pl. kollektív szerződés) Teljes munkaidő – részmunkaidő – rövidebb teljes munkaidő Munkaszerződés módosítás vagy megállapodás?

4 A munkaidő beosztása – tájékoztató
Munkaidő mértéket mikor, milyen időbeosztásban kell ledolgozni Munkáltató állapítja meg Egyenletes – egyenlőtlen munkaidő-beosztás Munkaidőkeret átlagban teljesül a munkaidő mértéke hosszát a törvény maximalizálja - munkakör, munkavégzés, munkarend alapján, főszabályként legfeljebb 4 havi, illetve 16 heti keret (új szabály)

5 A munkaidő-beosztásnak 2 nagy korlátja van:
munkavégzés szabályai - pihenőidő szabályai A beosztás szerinti munkaidő főszabályként - napi max. 12 óra (kiv. kész.j.m.k., ügy.) és - napi min. 4 óra (kiv. részmunkaidő) - heti max. 48 óra (kiv. Kész.j.m.k, ügy.). Munkaidőkeret esetén a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni (r. + rk. munkavégzés!)

6 A rendkívüli munkavégzésnek szintén vannak korlátai, évi 200/300 óra
Napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között főszabályként 11 óra pihenőidőt kell biztosítani (kiv. osztott napi munkaidő). Munkaközi szünet – ha a napi munkaidő (r.kívüli m.végzés) időtartama a 6 órát meghaladja, majd minden további 3 óra után Mt., Kjt. esetén min. 20 perc, max 1 óra (nem része a munkaidőnek, ha eltérően nem állapodnak meg vagy koll. szerz. nem ír elő mást) Ktv. esetében hat óra után 30 perc, minden további három óra után 20 perc (a munkaidőnek része!) Hetente főszabályként 2 pihenőnap, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esni. Eltérés (pihenőnap összevonás, vasárnapi, munkaszüneti nap munkavégzés): munkaidőkeret, meghatározott munkarend, munkakör, illetve bizonyos feltételek

7 AZ ÚJ SZABÁLY, MT. 117/C. § 117/C. § (1) Ha a 117/B. § (2) bekezdés alapján rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkaidő mértékének december 31-ig tartó felemeléséről. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a munkaidő mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidő és az (1) bekezdés szerinti rövidebb teljes munkaidő mértéke - legfeljebb április 1. és december 31. közötti időszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg. (3) A munkáltató december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájékoztatás jogellenes. (5) A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb. (6) Az (5) bekezdésben foglaltak alapján az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

8 KORLÁTOK A teljes munkaidő mértéke a megemelt időszakban is legfeljebb 44 óra. ben összességében legfeljebb annyit emelhet, amennyivel folyamán csökkentett, de egy évben – a heti 44 órás maximumot figyelembe véve – évente legfeljebb 208 órával (4 óra x 52 hét). A felhasználás időtartama nem függ attól, hogy a rövidebb teljes munkaidő mennyi időn keresztül volt érvényben, de legfeljebb december 31-ig lehetséges. A már említett munkaidő-beosztás általános szabályait is be kell tartani. A bért nem érinti, a csökkentés alatt sem kap többet, de utána sem kevesebbet. Felmentési tilalom – munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondás, csoportos létszámcsökkentés

9 PÉLDA 2009. szept. – dec. - csökkentem a teljes munkaidőt heti 24 órára. A különbözet 16 óra, 16 héten keresztül összesen 256 óra. Ezt utána folyamán ledolgoztatom, pl órát mindkét évben. (De lehetne más elosztásban is!). A SZABÁLY ALKALMAZHATÓSÁGA A KÖZSZFÉRÁBAN A köztisztviselők tekintetében a jogszabályhely nem alkalmazható - Ktv. 71. § (1) bek. - közszolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt a Ktv. kifejezetten elrendeli. Mt. új 117/C. §-ra nem rendeli el. A közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazható – Kjt. 2. § (3) bek. - az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, illetve akkor ha az adott Mt. rendelkezés alkalmazását maga a Kjt. taxatíve nem kizárja. Mt. új 117/C. § tekintetében a Kjt. se eltérően nem rendelkezik, se ki nem zárja annak alkalmazását.

10 GAZDASÁGI VEZETŐK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
II. Munkajogi képesítési követelmények - gazdasági vezetők képesítési követelményei, változások a mérlegképes könyvelői regisztrációban GAZDASÁGI VEZETŐK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK + MENTESÍTÉSEK, KIVÉTELEK 217/1998. (XII.30.) Korm. rend. módosítás - 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezés (!) december 31-ig az Ámr december 31-én hatályos 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók. 249/2000 (XII.24.) Korm. rend.

11 Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele szabályainak jövőbeli változásai
93/2002. (V.5.) Korm. rend. módosítás - 329/2008. (XII.30.) Korm. rend. - 2013-tól megszűnik az egyenértékűségek elismerése! Jelenleg: könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult az a természetes személy, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy a mérlegképes könyvelői képesítéssel - az engedélyezés szempontjából - egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. 2013-tól: könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult az a természetes személy, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik.

12

13 III. Belső ellenőrök regisztrációja és továbbképzése
2009. október 1-től Áht. módosítás, évi LXXXII. törvény - belső ellenőrök regisztrációja, továbbképzése - pontosítás a tevékenység végzéséhez engedély kiadása szükséges – áht.-ért fel. min. eljárás időtartama 45 nap engedélyekről nyilvántartást kikerült az engedély iránti kérelem feltételei közül az, hogy a kérelmező költségvetési szervnél Magyarországon belső ellenőrzési tevékenységet kívánjon folytatni Áht § (3) bekezdés július 1-jétől költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban meghatározott nyilvántartásban szerepel – még nincs módosítás a belső ellenőrök kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. Nem teljesítés esetén törlés a nyilvántartásból Végrehajtási rendelet szükséges !

14 IV. Nyugdíjszabályok változásának munkajogi vonatkozásai, illetve annak összefüggése a prémiumévek programmal A évi XL. törvény évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítás 2010. január 1-jei hatállyal módosulnak az öregségi és az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételei – elfogadás és kihirdetés már tavasz végén 62. évről fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíj korhatára + emelkedik az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges korhatár is, bizonyos átmeneti szabályokkal. 2010-től már az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele lesz a biztosítási jogviszony megszüntetése.

15 A prémiumévek programot szabályozó 2004. évi CXXII. törvény (Pép. tv
A prémiumévek programot szabályozó évi CXXII. törvény (Pép. tv.) 3. §-a alapján a prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeit megszerzi, feltéve hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül, a programban részt vevő rendelkezik legalább huszonöt év közszférában jogviszonyban töltött idővel, a programban részt vevő további foglalkoztatására a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból nincs lehetőség, és a határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező programban részt vevő hozzájárul határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához, és elfogadja foglalkoztatásra irányuló jogviszonya tekintetében a prémiumévek programban történő részvétellel összefüggésben e törvényben meghatározott, a Kjt.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat.

16 Jogértelmezési probléma ben fel kell-e ajánlani a prémiumévek programban történő részvételt azok számára, akik a 2009-es nyugdíjszabályok alapján jogosultak lennének a részvételre, de ha a 2010-es szabályokat vesszük figyelembe akkor nem? Országgyűlés előtt egy Tny.-t módosító, ide vonatkozó átmeneti szabály, ami alapján - ha elfogadják - egyértelmű, hogy 2009-ben még a 2009-es nyugdíjszabályokat kell figyelembe venni, bár tudjuk, hogy mire oda kerül a sor, mégsem lesz az érintett 5 éven belül jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra.

17 A Tny.-t módosító, az új nyugdíjjogosultsági szabályokat tartalmazó évi XL. törvényt kiegészítenék egy rendelkezéssel, miszerint azon személyek esetén, a) akik a Pép tv. rendelkezései alapján legkésőbb december 31-én beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint b) akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont, munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának – a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően – az előrehozott öregségi nyugdíjra, öregségi nyugdíjra való jogosultságuk életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételei megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön. (tervezet !)

18 Munkajogi módosítások az új nyugdíjjogosultsági szabályok bevezetésével kapcsolatban 2010-től
nyugdíjasnak minősülés fogalma az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekben 62. életév helyett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár szöveg

19 Változások a köztisztviselői törvényben 2010. január 1-től
2010. január 1-től - tartalékállománnyal kapcsolatos szabályok módosítása Felmentési idő felére kell a köztisztviselőt tartalékállományba helyezni, ez az időtartam a fennmaradó időre hozzájárulásával hosszabbítható meg. A szankció azonban – hogy végkielégítésének felére jogosult – megmarad! Megváltozik a szolgáltató központ szerepe a tartalékállományba helyezett köztisztviselő elhelyezkedésének elősegítésében. A közigazgatási szervek üres álláshely esetén csak akkor írhatnak ki pályázatot, ha tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be az álláshely. A pályázat kiírása előtt meg kell keresni a szolgáltató központot. A központ ajánlati listát küld, a közigazgatási szerv az ajánlott személyeket meghallgathatja és alkalmazásukról dönthet - ha egyiküket sem, indokolni kell!

20 Köszönöm a figyelmet!