2014.10.01. Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó:

Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó: Gottgeisl Rita könyvvizsgáló Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke 2014. október 1. Szervező: Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft.

Mi a civil szervezet ? a szervezet rendelkezésére álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása választások és döntések sorozata az elérni kívánt céltérdekében létesítő okiratában szereplő cél érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható tartozásaiért saját vagyonával felel, alapítója, tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel,

A civil szervezetek gazdálkodása
A civil szervezetek gazdálkodása Gazdálkodó tevékenység A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági események. Gazdasági-vállalkozási tevékenység Jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet.

A civil szervezetek gazdálkodása
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet Amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó éves jövedelme

Új Ptk = változó jogi szemlélet
Új Ptk = változó jogi szemlélet 2013. évi V. tv. (II.26.) Új Ptk. III. könyv 1-2., 6. rész (hatályos: től) 2013. évi CLXXVII. tv. (XI.8.) Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (hatályos: től) 5

Új megközelítés: általánosságban megengedő (diszpozitív) szabályozás = nagyobb szabadság, azaz a létesítő okiratban eltérhetnek a felek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve: - jogi személy típusok, velük kapcsolatos állami feladatok meghatározása, - egyes csoportok érdekeinek védelmi (munkavállalók, hitelezők, harmadik felek, tagok, alapítók kisebbsége) - törvényes működést biztosító normák

Új Ptk = változó jogi szemlélet Általános, minden szervezetre (jogalanyra) vonatkozó szabályok nagymértékben kibővültek + Különös szabályok az egyes jogi személy típusokra Változó jogi háttér: civil társaság, egyesület (szövetség), alapítvány Az alkalmazás kezdeti szakaszában felmerülő jogértelmezési problémákat a bírósági gyakorlatnak kell megoldania. 7

Új Ptk = a jogi személy általános szabályai
MINDEN jogi személyre általánosan érvényes szabályok, melyektől el lehet térni = III. könyv, 1. rész [3:1.§-3:48.§] 1. általános rendelkezések (típuskényszer, a jogi személy kritériumai (név, székhely, vagyon, szervezet, helytállási kötelezettség), hatókör 2. létesítés alapvető szabályai (létesítő okirat kötelező elemei) 3. szervezet és képviselet (a tagi, alapítói döntési jogkör és az ügyvezetés szétválasztása; határozathozatal ülés tartása nélkül; FB; képviselet; szervezeti egység jogalanyisága) 4. törvényes működés biztosítékai (bíróság, állandó könyvvizsgáló) 5. átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés 8

Új Ptk = civil szervezetekre vonatkozó különös szabályok
Új Ptk = civil szervezetekre vonatkozó különös szabályok Egyesület = III. könyv, 2. rész [3:63.§-3:87.§] a definícióból kikerült az önkormányzatiság követelménye minimális előírások az alapításra, működésre (tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése; alapszabály, szervezet) felügyelő bizottság létrehozásának kötelező esetei: ha a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy a tagság létszáma a 100 főt meghaladja megszűnés jogutódlással = csak egyesület lehet az új jogi személy!, jogutód nélkül = tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt, vezető tisztségviselő felelőssége), rendelkezés a fennmaradó vagyonról 9

Új Ptk = civil szervezetekre vonatkozó különös szabályok Alapítvány = III. könyv, 6. rész [3:378.§-3:404.§] jelenleginél részletesebb szabályozás + újítások új fogalmak: csatlakozó, kedvezményezett nem csak tartós, közérdekű célra, hanem magáncélra is létesíthető, korlátok: elsődlegesen gazdasági célra nem alapító és csatlakozó, valamint ezek hozzátartozója kedvezményezett csak meghatározott célok (tudományos, irodalmi/művészeti alkotás gondozása) és szolgáltatásnyújtás (ápolás, gondozás, tartás, egészségügyi ellátás költségeinek, tanulmányok költségeinek fedezése) vagyoni juttatás teljesítése: a működés megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a többit a nytba vételt követő 1 éven belül 10

Új Ptk = civil szervezetekre vonatkozó különös szabályok Alapítvány = III. könyv, 6. rész [3:378.§-3:404.§] létesítés végintézkedéssel végrendeletben vagy öröklési szerződésben = alapító okirat elemei! örökhagyó meghagyásban = cél, vagyon, aki az alapítvány létrehozását követelheti alapítói jogok gyakorlása = testületben is, az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok szerint átalakulás = csak alapítvány lehet az új jogi személy, nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és a cél veszélyeztetésével megszűnés = 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet megszűnő alapítvány vagyona 11

Új Ptk = általános + különös szabályok együttesen
Új Ptk = általános + különös szabályok együttesen A vonatkozó szabályokat az általános és a különös szabályokkal együtt kell értelmezni! 3:2.§ [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, kivéve ha tagja, alapítója korlátolt felelősségével visszaélt » megszűnéskor kielégítetlen követelésekért, tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. DE! 3:65.§ (4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 3:86.§ (2) Jogutód nélküli megszűnés esetén a kielégítetlen hitelezők kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben, ha a fizetőképtelenség beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. 12

Új Ptk = általános + különös szabályok együttesen
Új Ptk = általános + különös szabályok együttesen A vonatkozó szabályokat az általános és a különös szabályokkal együtt kell értelmezni! 3:5. § [A létesítő okirat tartalma] … meg kell határozni a jogi személyt létesítő személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét DE! 3:67.§ (2) (egyesület esetén) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. 13

Új Ptk = átmeneti rendelkezések
Új Ptk = átmeneti rendelkezések Az új Ptk. Hatályba lépésekor bejegyzett egyesület és alapítvány a hatályba lépést követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles az új Ptk. szerinti felülvizsgálatot és szükség szerinti módosításokat megtenni. [Ptké tv. 11.§ (1)] Legkésőbb azonban ig el kell végezni a létesítő okiratok módosítását és változásbejegyzési kérelemként a bírósághoz be kell nyújtani. Ha semmi más nem változik az új Ptk. miatt szükséges módosításokon kívül, erre a tényre a kérelemben utalni kell! 14

Jogi személyiségű önálló egység
Ectv. 28.§ (4) A civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére is kiterjeszti a beszámoló-készítéshez kapcsolódó közhasznúsági melléklet elkészítésére, valamint a letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettséget Számviteli beszámolót, adóbevallást a vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg is készítenek! Letétbe helyezési kötelezettségüknek első alkalommal évről kell eleget tenni 15

Civil jogszabály változások
Ectv. 40.§ (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot, FB létrehozása kötelező, ha egyébként más jogszabály szerint nem lenne köteles. Ectv. 53/A.§-53/E.§ Jelentős költségvetési támogatás = ha a 19.§ (1) c) szerinti költségvetési támogatásokból származó egybeszámított bevétel meghaladja az 50 millió forintot Vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozata = nyilatkozattételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter hívja fel 30 napos határidővel + részletszabályok 16

Civil jogszabály változások Különleges jogállású egyesületi tag [Ectv. 4.§ (5)] alapszabályban a különleges jogállás tartalmának meghatározásával pártoló (támogató) tag = az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt tiszteletbeli tag = egyesület tagjai választják meg az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható Ectv. 4.§ (6)-(8) Ha a létesítő okirat úgy rendelkezik, személyes részvétel helyett elektronikus eszközök igénybevételével is lefolytatható az egyesület szerveinek ülése. 17

Civil jogszabály változások Civil társaság = Civil tv. 5/A.§ + Ptk. VI. könyv, 3. rész [6:498.§-6:513.§] kikerült az új Ptk-ból, ezért a civil tv. pontosabban fogalmazza meg Pjt-re vonatkozó szabályok szerint, azzal a kivétellel, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken 18

Civil jogszabály változások Új II. és II/A. fejezet! A korábbi szabályozás szerint a civil szervezetek csak jogutód nélkül szűnhettek meg, a jogutóddal történő megszűnésre nem volt lehetőség, a jogutód nélküli megszűnés szabályait a civil törvény rögzítette, ugyanakkor csak az eltéréseket szabályozta a csődtörvényhez illetve a cégtörvényhez képest.

Civil jogszabály változások Új II. és II/A. fejezet! A módosításban a jogalkotó nem a kivételeket, eltéréseket állapította meg, hanem önálló szabályokat alkot a végelszámolás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési eljárás, valamint a jogutóddal történő megszűnés esetére is = az átalakulás jogintézményét az új Ptk.-val összhangban bevezeti a civil szervezetekre vonatkozó jogba is).

Civil jogszabály változások Új II. és II/A. fejezet! Nem alkotott önmagukban álló új rendelkezéseket, hanem szerkezetileg a csődtörvényhez képest kiegészítő jellegű szabályokat tartotta meg. A törvény részletesen szabályozza a jogutóddal és a jogutód nélkül történő megszűnés eljárási szabályait, a meghozandó döntéseket, a határidőket, a bíróság és a hitelezők szerepét, a fennmaradó vagyon sorsát és a vagyonrendezési eljárást. A civil törvény részletes szabályokat alkotott a civil szervezetek átalakulására vonatkozóan is

Közhasznú jogállás elvesztése/megszerzése
A január 1. előtt már működő, de közhasznú minősítéssel nem rendelkező szervezetek és A január 1. után bejegyzett szervezetek csak akkor kaphatnak közhasznú minősítést, ha megfelelnek a feltételeknek! Kivéve: nonprofit gazdasági társaság már alapításkor, ha Közszolgáltatási szerződést kötött Kérelmező magánokiratban vállalja a feltételek teljesítését (szankciók!) A közhasznú minősítést a szervezet vagy az alapító kérelmére a nyilvántartásba vételre jogosult szerv állapítja meg és jegyzi be. 22

Közhasznú minősítés A január 1. előtt már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetekként működők közhasznú szervezetként május 31-ig működhettek ettől az időponttól kezdve a bíróság hivatalból törli a törvény hatályba lépése előtt megszerzett közhasznúságot, kivéve, ha a szervezet kérelmezte a közhasznúság bejegyzését a bejegyzés az új követelmények alapján történik ezek a 2012-es és 2013-as beszámoló adatai alapján megállapított mutatószámok értéke, a közhasznú tevékenység és a kapcsolódó jogszabályhely meghatározása 23

Közhasznú jogállás Közhasznú szervezetté minősíthető:
a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet,mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületei tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül, más személyek számára is hozzáférhetőek voltak) megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. 24

Közhasznú jogállás A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat:
meg kell neveznie, hogy milyen közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végez, és a közfeladat teljesítését milyen jogszabály írja elő; ki kell nyilvánítani, hogy ha van tagsága a szervezetnek, akkor tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból; vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a cél-szerinti tevékenység megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet; 25

Közhasznú jogállás A létesítő okiratban rögzíteni kell az alábbiakat:
gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania; nem folytathat közvetlen politikai tevékenységet, pártoktól függetlennek kell lennie, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat; 26

Közhasznú jogállás Az új szabályozás során
közhasznú szervezetekre vonatkozó kedvezmények kiterjesztése miatt » közhasznú jogállás elnyerése és megtartása: a korábbi automatizmusból szigorú szabályozás alá került kedvezményezetti kör kiszélesítése miatt » az állam garanciákat kér, hogy a szervezet jó gazdaként viselkedik. 27

Közhasznú jogállás A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását közhasznúsági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Minden beszámoló letétbe helyezés alkalmával a bíróság megvizsgálja, fennállnak-e még a feltételek, és ha nem megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását és törli azt a közhasznú nyilvántartásból. [Ectv. 32.§ (6)] A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg. [Ectv. 48. §] 28

SZJA 1 % Kedvezményezettnek minősül
a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett egyesület (kivéve párt, biztosító egyesület, munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet) alapítvány, közalapítvány ha belföldi székhelyű, nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez és létesítő okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem végez. 29

SZJA 1 % Regisztrációs kötelezettség elektronikus úton
rendelkező évet megelőző év szeptember 30-ig visszavonásig érvényes változás bejelentés 15 napon belül Az adóhatóság minden év január 1-én honlapján teszi közzé az adott évben felajánlásra jogosultak adatait (először én). 2014-ben a kedvezményezetti feltételek igazolására felhívott szervezetek egyben teljesítik a regisztrációs kötelezettségüket is » ig csak a feltételeket először 2015-ben teljesítőknek kell regisztrálnia! 30

SZJA 1 % Elszámolás átutalást követő év december 31-ig történt felhasználásról és az esetleges átutalást követő 2. év december 31-ig történő tartalékolásról a kiutalást követő 2. év május 31-ig az adóhatóság részére elektronikus úton. 2014. május 31-én számolunk el a 2012-ben kiutalt összegről. 2014. évet megelőzően kiutalt támogatások tartalékolására ig van lehetőség. 31

SZJA 1 % Szja 1% tv. 4.§ (4) A jogutód nélkül megszűnt szervezeteknek felajánlott összeget a NEA kapja meg, jogutódlással megszűntnél a jogutód, ha teljesíti a feltételeket. Szja 1% tv. 7.§ (9) Felhasználás során fenntartással, működéssel kapcsolatos költségek – a tartalékolásnál is figyelembe véve – együttesen nem haladhatják meg a felhasználás évében a felhasznált összeg 25%-át, max. 25 millió forintot, reklám és marketing tevékenységre fordított összeg a 10%-át, max. 10 millió forintot. 32

SZJA 1 % Szja 1% tv. 1.§ (6) Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét, postai, illetve elektronikus levelezési címét a kedvezményezettel közöljék. Szja 1% tv. 6/A.§ (1) Az adóhatóság október 30-ig adatot szolgáltat annak a kedvezményezettnek, akik ezt szeptember 30-ig igénylik. Az adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban, kapcsolatfelvételre, tájékoztatásra lehet használni az adatszolgáltatást követő 5 évig.

Civil jogszabály változások (hatály: 15.01.01.)
Civil jogszabály változások (hatály: ) Ectv 58.§ (5) A NEA bevételét képezi az szja 1% törvény alapján felajánlható és a ténylegesen kiutalt összeg közötti különbség. Az adott évi összeg a megelőző második adóév adataiból kerül meghatározásra. Szja tv. 6.§ (1) az 1% kiutalást az adóhatóság legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30-ig teljesíti a kedvezményezett részére.

Számvitel és beszámolás
Az egyesület és az alapítvány egyéb szervezetekként szerepelnek a Számviteli törvényben [2000. évi C.], és mint ilyenek, a törvényhez kapcsolódó külön kormányrendeletet kell az esetükben alkalmazni. [224/2000.] A Civil törvény ide vonatkozó előírásait is alkalmazni kell a könyvvezetés, a beszámolás és a közzététel során. [Ectv. 27.§-30.§] Az egyéb szervezeteknek ugyanúgy, mint a vállalkozóknak az üzleti évük utolsó napjára, illetve a megszűnés napjára beszámolót kell készíteniük. Az eltérés abban áll, hogy ezeknél a szervezeteknél nem alkalmazható eltérő üzleti év, az üzleti év – az alakulás, illetve a megszűnés évét kivéve – mindig a naptári évvel azonos, így a mérlegforduló napja mindig december 31-e.

Lehetőség van egyszeres könyvvezetésre, ha csak alaptevékenységből származó bevételük van (bevételi értékhatár nélkül), vagy vállalkozási tevékenységet is folytat, de az alap- és a vállalkozási tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi 50 mFt-ot. Ha a szervezet év közben jön létre, a könyvvezetés módjának megállapításához az éves szintre tervezett árbevételt kell figyelembe venni. Az egyszeres könyvvitel:[1] egy pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás, amely mellett az eszközökről és a forrásokról kiegészítő analitikákat kell vezetni, hogy a hozzá tartozó beszámoló összeállítható legyen (gyakorlatilag kettős könyvvitelt kell vezetni); a törvény nem mondja, hogy milyen módon kell ezeket a nyilvántartásokat vezetni, csak arra vonatkozólag rendelkezik, hogy „az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat, az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki” (lehet naplófőkönyv, pénztárkönyv, számítógépes program, a lényeg az, hogy ne lehessen utólag módosítani). Az egyszeres könyvvitelt vezetőnek ugyanúgy kell számviteli politikát készítenie, a kötelező szabályzatokkal együtt (legalább értékelési, leltározási, pénzkezelési + bizonylati album, bizonylati szabályzatokkal). Ha a szervezet közhasznú, és végez befektetési tevékenységet, befektetési szabályzatot is kell készítenie. Az egyszeres könyvvitelt vezető nyilvántartásait köteles minden évben leltárral alátámasztani (míg a kettős könyvvitelnél a leltározási szabályzatban ez másként is meghatározható!). A gyakorlatban tehát azt kell átgondolnunk, hogy van-e a szervezetnek vagyona, eszközei (amortizációt kell-e számolni?), vannak-e vevői, szállítói, alkalmazottai, több bankszámlája stb.. Ha igen, egyszerűbb kettős könyvvitelt választani. Ha viszont egy szervezet gazdasági folyamataihoz kapcsolódó elszámolások „beleférnek” egy naplófőkönyv rovataiba (pénztár, bank, saját tőke, eredmény, bevételek, kiadások), akkor valóban egyszerűbb az egyszeres könyvvitelt alkalmazni. [1] Sztv §

Kettős könyvvitelt vezet az, akinek ez kötelező, mert közhasznú minősítéssel rendelkezik (áttérés!), nem rendelkezik közhasznú minősítéssel, de vállalkozási tevékenységet is végez, és tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben meghaladja az évi 50 mFt-ot, ez saját választása. Az egyszeresről a kettősre történő áttérést a közhasznú szervezet ig kellett elvégezze Az áttérésre a Szv Tv 163 § kell alkalmazni

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni: a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, (támogatási program: központi, önkormányzati, nemzetközi forrás, vállalkozástól kapott) a támogatási program keretében visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként, a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Minden civil szervezet köteles a beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg, azzal összhangban közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a legfőbb szervvel el kell fogadtatnia. [350/2011. Korm. rend. melléklet] A közhasznúsági mellékletet az erre rendszeresített formanyomtatványon elektronikusan kell elkészíteni,

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni: a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezek célcsoportjait és eredményeit, a közhasznú jogálláshoz szükséges adatokat, mutatókat, a vagyon felhasználását, a közhasznú cél szerinti juttatásokat, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összegét, és az abban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A nyilvánosságra hozatali, közzétételi, letétbe helyezési kötelezettség: A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – ha kell, könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegforduló napját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni. Ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, a közzétételt ott is meg kell tenni, és folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. (2014. évi beszámolót május 31-ig!) Ha ezt a kötelezettségét a civil szervezet elmulasztja, és egy éven belül nem pótolja, a bíróság ügyészségi ellenőrzést kezdeményez.

Számviteli kérdések - beszámoló
A beszámoló formája: egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvezetés a Korm. rendelet szerinti. [224/2000. (XII.19.) Korm. rend sz. melléklet] a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló, [224/2000. (XII.19.) Korm. rend sz. melléklet] vagy a Számviteli Törvény szerinti éves beszámoló, [Számv. tv sz. melléklet] de ebben az esetben is biztosítani kell a szervezet alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását. [224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 6. § (7)] kettős könyvvezetés 42

Számviteli kérdések - beszámoló
A civil szervezet a beszámolója elkészítése előtt lezárja nyilvántartásait, és egyezteti a könyveléssel. Az egyeztetett adatokból kell az előbb említett formák közül kiválasztott beszámolót összeállítani. A beadandó nyomtatvány a kettős könyvvitelt vezetők számára, a PK-142 Az elektronikus benyújtásra elkészített forma nyomtatvány a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló tartalma alapján készült, melynek részei a mérleg, az eredmény-kimutatás, a közhasznúsági melléklet és a kiegészítő melléklet. 43

Számviteli kérdések – mérlegsorok tartalma
Az eszközök a szervezet működését szolgáló, rendelkezésére bocsátott javak összessége. Befektetett eszközök: a szervezet működését egy éven túl szolgálják. immateriális javak a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek tárgyi eszközök az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek, a befektetett pénzügyi eszközök melyeket hosszabb távra fektetett be a szervezet, azért, hogy tartós jövedelemre tegyen szert 44

Forgó eszközök: a szervezet működését egy éven belül szolgálják. készletek a szervezet tevékenységét közvetlenül szolgáló eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra; követelések többek közt azok a jogszerűen járó pénzértékben kifejezett igények, melyek a másik fél által elismert, a szervezet által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származnak; értékpapírok a rövidtávra szóló befektetések, amelyeket forgatási célból vásárol a szervezet; pénzeszközök között van a készpénz, a bankszámlán elhelyezett pénz, az elektronikus pénz. 45

Az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek azok a tételek, melyek kiadásként már felmerültek, de ténylegesen a következő időszakokat terhelik költségként, és azok a bevételek, melyeket már teljesített a szervezet, és a tárgyévre vonatkoznak, de az elszámolásuk csak a következő időszakban lesz esedékes. 46

A forrásokat saját és idegen részre osztjuk fel, és itt mutatjuk ki a passzív időbeli elhatárolásokat is. A saját forrás a saját tőke, melynek a részei: induló tőke – az alapítványnál az alapító által rendelkezésre bocsátott összeg, tőkeváltozás az előző évek eredményeinek összessége (célszerinti-vállalkozási tev. bontásban!), lekötött tartalék jogszabályi előírások alapján a tőkeváltozásból átvezetett érték, értékelési tartalék – piaci értékre történő értékelés alapján képzett értékhelyesbítés tartaléka, tárgyévi eredmény alaptevékenységből (célszerinti-közhasznú), tárgyévi eredmény a vállalkozási tevékenységből. 47

Céltartalékok képezhetők a várható és jelentős jövőbeni költségek fedezetére, a valós eredmény megállapítás érdekében. Kötelezettségek a szervezet által igénybevett szolgáltatásokból, szállításokból származó elismert, pénzben kifejezett tartozások. Időtartamuk alapján lehetnek: hosszú lejáratúak, melyeket egy évnél hosszabb időtartam alatt kell megfizetni, rövid lejáratúak, éven belül kell őket megfizetni hátrasorolt kötelezettségek, melyeket a legutolsó helyen kell visszafizetni 48

A passzív időbeli elhatárolások a beszámoló fordulónapja előtt befolyt bevétel, mely ténylegesen a következő időszak bevétele lesz (következő időszaki költségek ellentételezése), vagy a fordulónap előtti időszakot érintő költség, mely a következő időszakban merül fel kiadásként, ekkor kerül számlázásra. A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, a fejlesztési célra kapott támogatásokat, amikor a belőlük vásárolt eszköz elszámolása több évet érint. Ekkor az eszközök értékcsökkenése arányában kell majd a kapott fejlesztési támogatást ténylegesen bevételként elszámolni. 49

Számviteli kérdések – eredménysorok tartalma
Az eredmény-kimutatás bevétel sorai: értékesítés nettó árbevétele – a beszámoló évében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítetésről kiállított számla – áfa nélküli – értéke egyéb bevételek – amik nem tartoznak az előzőekbe, és a rendszeres tevékenységhez kapcsolódnak, itt mutatjuk ki: a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat a tagdíjakat, alapítóktól kapott befizetéseket, ha azokat működési célra szánták; 50

Az eredmény-kimutatás bevétel sorai: pénzügyi műveletek bevétele – pénzeszközök kamata, árfolyam nyereség rendkívüli bevételek – a működéstől, a tevékenységtől elkülönülő események bevétele, ebből ki kell emelni: az alapítói befizetéseket, a támogatásokat, melyek fejlesztési célt szolgálnak. Az összes bevétel sorból: ki kell bontani a közhasznú tevékenység bevételét, azaz az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásából származó bevételeket. 51

Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: anyagjellegű ráfordítások – többek közt a tevékenység során felhasznált anyagok és eszközök értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét kell kimutatni ezen a soron; személyi jellegű ráfordítások – a tevékenységben részt vevők bérköltsége, egyéb díjazása, a természetben adott juttatások, és az ezek után fizetett járulékok. Ebből külön ki kell emelni a vezető tisztségviselők juttatásait – úgy mint a bérköltséget, a költségtérítést, a kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozás mellett adott kölcsönt, a természetben adott juttatásokat; 52

Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: értékcsökkenési leírás – az immateriális javak a tárgyi eszközök költségként itt kerülnek elszámolásra, a tervezett leírási kulcsok alkalmazásával a várható hasznos élettartam ideje alatt; egyéb ráfordítások – az értékesítéshez nem kapcsolódó kiadások, és egyéb veszteség jellegű tételek, melyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel. Itt számoljuk el a költségek ellentételezésére adott támogatásokat; 53

Az eredmény-kimutatás ráfordítás sorai: pénzügyi ráfordítások – fizetett kamatok, árfolyam veszteség; rendkívüli ráfordítások – a rendes üzletmeneten kívül eső kiadások; Az összes ráfordítás sorból ki kell bontani a közhasznú tevékenység ráfordításait - az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásból származó költségeket, ráfordításokat. 54

Számviteli kérdések – közhasznúsági melléklet
Minden civil szervezet köteles – a közhasznú besorolás meglététől függetlenül – beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg, azzal összhangban közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a legfőbb szervvel el kell fogadtatnia. [Ectv. 29. § (3)] A közhasznúsági mellékletben az adatokat a beszámoló adataival egyezően kell szerepeltetni. 55

A közhasznúsági mellékletben a közhasznú jogálláshoz szükséges adatokat kell megadni: tárgyévben végzett különböző cél szerinti és közhasznú tevékenységeket (minden végzett feladathoz közfeladatot és a pontos jogszabályhelyet kell rendelni) célcsoport, a civil szervezet tevékenysége kedvezményezettjeinek létszáma a szervezet eredményeinek szöveges bemutatása cél szerinti juttatásokat vezető tisztségviselőknek adott juttatások közhasznú jogálláshoz szükséges mutatók kiszámítása 56

Megfelelő erőforrás áll rendelkezésére = Ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 MFt-ot, VAGY a két év egybeszámított adózott (tárgyévi) eredménye nem negatív, VAGY A személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét 57

Számviteli kérdések – közhasznúsági melléklet Megfelelő társadalmi támogatottsága van= ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át, VAGY a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, VAGY a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. Az SZJA 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri az összes bevétel 2%-át, ahol az összes bevétel meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály alapján feladat ellátására kapott, vagy normatív alapon, vagy 1%-ként kapott támogatást illetve az EU strukturális vagy Kohéziós Alapjából kapott támogatást 58

Számviteli kérdések – kiegészítő melléklet
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni: a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, a támogatási program keretében visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként, a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat (röviden és lényegre törően). Támogatásonként új lapot kell kitölteni, mert csak így lehet maradéktalanul megadni a szükséges információkat. 59

Számviteli kérdések – letétbe helyezés
A civil szervezet köteles az üzleti évről szóló beszámolóját a jóváhagyásra jogosult testület elé terjeszteni, hogy az elfogadhassa. Ezt követően a képviseletre jogosult személy által aláírt beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletét, és ha kell, a könyvvizsgáló jelentését letétbe helyezni és közzé tenni minden év május 31-éig (az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig). [Civil tv. 30. § (1)] 60

Ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, a közzétételt ott is meg kell tenni, és folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. (2013. évi beszámolót május 31-ig!) 61

Ha a letétbe-helyezési kötelezettségét a civil szervezet elmulasztja, és egy éven belül nem pótolja, a bíróság ügyészségi ellenőrzést kezdeményez. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségét. [Ectv. 49. § (2)] A honlapon elérhetők a formanyomtatványok, melyek az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK program) segítségével lehet kitölteni. 62

A beszámoló benyújtásának szabályai az elektronikus rendszer felállításáig ( ) a következőképpen alakulnak: a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet papíralapon kell az Országos Bírói Hivatalnak megküldeni, Az OBH a részére megküldött beszámolókat az általa vezetett országos névjegyzékben közzéteszi. 63

A beszámoló benyújtásának szabályai az elektronikus rendszer felállítása után a következőképpen alakulnak: 2015. január 1. után az elektronikus eljárásra kötelezettnek a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet elektronikus úton kell a bíróság részére megküldeni, [Cbtv § (1)] az elektronikus eljárásra nem kötelezettek papír alapú beszámolóinak elektronizálásáról a bíróság gondoskodik, ennek elvégzésére 20 munkanap áll majd rendelkezésére. 64

Számviteli politika főbb szempontjai Vállalkozás – közhasznú tevékenység – cél szerinti tevékenység Bevételek forrásai Pályázati elszámolások közhasznú beszámoló részét képező adatok kinyerésének módja, továbbutalásra kapott, a továbbutalt támogatások elkülönítésének módja, a KSH felé nyújtandó adatszolgáltatáshoz szükséges adatok kinyerésének módja, más, az adózás szempontjából fontos, azt alátámasztó egyéb analitikák vezetésének módja.

Számviteli politika főbb szempontjai A számviteli politika részei leltárkészítési és leltározási szabályzat értékelési szabályzat pénzkezelési szabályzat számlarend, számlatükör (kettős könyvvitel esetén) bizonylati rend (egyszeres könyvvitel esetén)

Számlarend (bizonylati rend) meghatározza azokat az információhordozókat, amelyek vonatkozó jogszabályi előírások alapján a bizonylat fogalmi körébe tartoznak, megszabja a bizonylatokon rögzítendő információk és adatok keletkezési helyét, a kiállításuk alaki, tartalmi és kelléki szabályait, valamint a továbbításuk rendjét (áramoltatási útvonal és kötelező mellékletek), előírja a bizonylatok kezelésének, feldolgozásának, ellenőrzésének és megőrzésének szabályait a felelősök (feladatkörök) megjelölésével megszilárdítja a bizonylati fegyelmet, szervezettebbé teszi az ügyviteli munkát és emeli annak színvonalát, megismerteti a bizonylatok gazdasági és jogi jelentőségét, a gondatlan eljárások, a visszaélések vagy a súlyos mulasztások jogkövetkezményeit

A pénzkezelési szabályzat a pénzforgalom (készpénzes ill. banki) lebonyolításának rendje, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályok, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rend a napi készpénz záró állomány maximális mértéke az ellenőrzés módját és gyakorisága a pénzszállítás feltételei a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartások szabályozása

Számviteli kérdések – támogatások elszámolása
A támogatás pénzbeli juttatás, valamilyen pályázaton, vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet, meghatározott célra, elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá, nem megfelelő elszámolás esetén visszafizetési kötelezettség terheli a szervezetet, az alaptevékenység mellett a vállalkozási tevékenységhez is kapható. 69

Az adomány nem támogatás! pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, csak a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósításához kapcsolódhat, szabadon rendelkezhet vele a szervezet, konkrét elszámolási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, de az adományozó bizalmának megtartása miatt fontos külön kezelni és beszámolni a felhasználásáról. 70

A szponzoráció nem támogatás! tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás (általában reklámszolgáltatás). mindenféle a szerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához kötik a „támogatás” folyósítását. 71

Többféle csoportosítási lehetőség, ami a számvitel szempontjából fontos: A támogatott célt tekintve beszélhetünk működési célra kapott, cél szerinti tevékenységre (meghatározott programra) kapott, fejlesztési célra kapott, továbbutalási célra kapott támogatásokról. 72

Többféle csoportosítási lehetőség, ami a számvitel szempontjából fontos: A finanszírozás fajtáját tekintve a vissza nem térítendő (elszámolási kötelezettség kapcsolódhat hozzá!) és a visszatérítendő támogatás. 73

A kettős könyvvitelben a működésre és egyéb költségek ellentételezésére kapott, vissza nem térítendő támogatások esetén a támogatás egyéb bevételnek minősül, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezték. [Sztv. 77. § (2)] a fejlesztési és más egyéb, az előzőekbe nem tartozó támogatások a rendkívüli bevételek közé tartoznak, de ezek közül a fejlesztési célra kapott támogatást halasztott bevételként időben el kell határolni és a fejlesztéssel megvalósult eszköz értékcsökkenésének megfelelő ütemben visszavezetni. 74

Az egyszeres könyvvitelben jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez kapott vissza nem térítendő támogatást kötelezettségként kell nyilvántartásba venni. A pénzügyileg rendezett egyéb bevételek közé kell átvezetni amikor annak elköltését költségként elszámolták, a határidő lejártakor, ha a kapott pénzt nem kell visszafizetni, bár a támogatási cél nem valósult meg. [Sztv § (4)] 75

Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (6)–(7)] az olyan támogatás, amelyet a szervezet kap és továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti tevékenységet közvetlenül megvalósítja (a kapott pénzeszközöket bevételként mutatja ki), amelynek továbbutalása, átadása nem minősül a törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztésre adott támogatásnak, véglegesen pénzátadott eszköznek. 76

Civil szervezet mint foglalkoztató
Ha munkaviszony vagy megbízásos jogviszony alapján teljesít kifizetéseket, ugyanaz vonatkozik rá, mint bármilyen más társaságra: a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyve előírásaira, a minimálbérre, a bejelentési kötelezettségre, a költségtérítésekre vonatkozó szabályokra; ha a foglalkoztatni kívánt személy biztosítottnak minősül, akkor munkavállalás esetén a bejelentést a munkába állást megelőző napon kell megtenni a _ _T1041 sz. nyomtatványon. (2014. évben 14T1041); be kell tartani az adminisztrációs előírásokat: ezekben az esetekben is szükséges a személyes adatok regisztrálása, az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozatok megtétele.

Civil szervezet mint, kifizető
Adószámos magánszemély nem egyéni vállalkozó - számla esetén is adólevonási kötelezettség Ellenőrizési lehetőség: Adó és járulék fizetési kötelezettség Elszámolás, befizetés, bevallás, adatszolgáltatás, bejelentés

Választott tisztségviselők
A választott tisztségviselők díjazása a személyi jövedelemadó törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ami az összevonandó adóalap része. Speciális előírás, hogy a bevétellel szemben nem lehet költséget elszámolni. Lehetséges azonban, hogy a feladatot ellenérték nélkül (nulla díjazás mellett) lássák el, és kizárólag költségtérítésben részesüljenek. Nem minősülhetnek költségtérítésnek az egyéb juttatások, pl. étkezési jegy, üdülési csekk stb. A megállapodásban szerepeltetni kell, mennyi a díjazás, és mennyi a költségtérítés, illetve ezzel szemben milyen költségeket számol el a választott tisztségviselő.

Önkéntesek A közérdekű önkéntes tevékenység egy külön törvényben szabályozott jogviszony, melynek végzője ellenszolgáltatás nélkül látja el feladatát. Önkéntes munkát bárki végezhet, aki betöltötte a 10. életévét. Lehet akár külföldi állampolgár is. Önkéntes alapon munkát végzőket kizárólag a külön törvényben felsoroltak foglalkoztathatnak. Ezek az úgynevezett fogadó szervezetek. A fogadó szervezeteknek előzetesen regisztrálniuk kell. Ehhez szükséges egy nyomtatványt kitölteni, és a minisztériumba (társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett) beküldeni.

Önkéntesek Fogadó szervezet lehet:
a magyarországi székhelyű civil, vagy közhasznú szervezet a közhasznú, és a működésével összefüggő tevékenysége körében; közszolgáltatása körében, a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény.

Önkéntesek Az önkéntesnek adott juttatások nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és természetbeni juttatásnak sem, azaz az ilyen juttatások után nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ezek a következők lehetnek: munkaruházat, védőeszköz, az utazás a szállás és az étkezés biztosítása, az iskolarendszeren kívüli képzés költsége, a védőoltás, a szűrővizsgálat, a balesetbiztosítás és éves szinten a minimálbér 20%-át meg nem haladó értékű jutalom. Az önkéntesnek adható juttatások közös jellemzője, hogy minden juttatás a közérdekű önkéntes munkával összefüggésben kell, hogy álljon, ahhoz elengedhetetlenül szükséges kell, hogy legyen.

Önkéntesek A juttatásokat az önkéntes szerződésben rögzíteni kell:
a tevékenység tartalma – helye – ideje - juttatások Az önkéntesekről nyilvántartást kell vezetni: Természetes személyazonosító adatok – állampolgárság Lakcím A szerződés tartalma A tevékenység megkezdésének és megszűnésének időpontja Az önkéntesnek adott juttatások A nyilvántartást öt évig kell megőrizni

Önkéntesek Az önkéntes munkaóra értéke= a kötelező legkisebb havi munkabér 160-ad része 2014-ben /160=634,38Ft/óra

Cél szerinti juttatások
Ösztöndíj Közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú, a alapítványból, közalapítványból fizetett összeg, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal, és a magánszemély oktatási intézményben folytatott tanulmányához, kutatásához, vagy külföldi tanulmányútjához járul hozzá. Minden más esetben, illetve más juttatótól ösztöndíj címén kapott összeg egyéb jövedelemként adóköteles.

Szociális segély Az ellenszolgáltatás nélkül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, akár pénzben, akár természetben nyújtva. Az jogosult rá, akinek a létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel képes biztosítani (vagyoni viszonyait is figyelembe véve) Közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú, kiemelten közhasznú alapítványból, közalapítványból fizetett, szociálisan rászoruló részére adott szociális segély, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal.

Adómentes közcélú juttatás A közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból, annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás. Nem lesz adómentes a bevétel, ha azt az alapító, vagy az adományozó, vagy a szervezettel bármely, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló magánszemély kapja, függetlenül annak jogcímétől.

A egyesület, alapítvány által nyújtott természetbeni juttatások közül adómentes: a szervezet által azonos részvételi feltételekkel szervezett, nem zártkörű rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint olyan ajándékok, melyek résztvevőnként azonos értékűek, és összköltségük nem haladja meg a rendezvény összköltségének 10%-át; a sportversenyen nyereményként kapott érem, serleg, trófea a egyesülettől (alapítványra ez nem vonatkozik!) évente egyszer kapott tárgyjutalom (ez nem lehet értékpapír) értékéből az 5000 Ft alatti rész.

ÁFA Adóalany a jogképes személy vagy szervezet, aki a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat. Gazdasági tevékenység: üzletszerű, tartós, rendszeres tevékenység, amelynek célja ellenérték elérése. Az áfatörvény vonatkozásában közömbös, hogy mi a gazdasági tevékenység célja, és az sem meghatározó, hogy az adott tevékenységet eredmény elérése érdekében folytatja-e az adóalany. A nonprofit szervezet tevékenységét mindig minősíteni kell az általános forgalmi adó általános előírásai figyelembevételével 89

ÁFA A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a következő tevékenységek mentesek az adó alól: a közszolgáltató által nyújtott: humán-egészségügyi ellátás, szociális ellátás, ifjúságvédelem, óvodai, diákotthoni, kollégiumi és a bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezések kivételével, magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás, az oktatói, tanári tevékenység; a nonprofit szervezet a tagjainak teljesített szolgáltatása;

ÁFA Közszolgáltató: a egyesület az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenység tekintetében, az általuk fenntartott intézmények az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet, az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében, a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban szereplő tevékenysége tekintetében. A kizárólag adómentes értékesítést végző adóalanynak nincs bevallási kötelezettsége, ha az adó-megállapítási időszakban sem fizetendő, sem levonható adója nem keletkezett.

ÁFA Alanyi adómentesség: választható, ha a gazdasági tevékenység várható, illetőleg tényleges árbevétele nem haladja meg az 6 millió forintot Az értékhatárba nem tartozik bele a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adó alól mentes szolgáltatásnyújtás és kapcsolódó termékértékesítés. Az alanyi mentességet a tevékenység megkezdésekor, vagy a folyó naptári év végéig lehet választani. Amennyiben nem választja/választhatja az alanyi adómentes státuszt a nonprofit szervezet, akkor általános forgalmi adót kell felszámítson. Az adófelszámítási kötelezettség lehetővé teszi, hogy az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó, beérkező számlákban szereplő általános forgalmi adót levonásba lehessen helyezni.

ÁFA Arányosítás: Az előzetes általános forgalmi adó arányosítására van szükség, ha az nem rendelhető egyértelműen adóköteles, vagy adómentes tevékenységhez. Ennek folyamata: Tételesen elkülöníthető előzetes áfa számbavétele Tételesen el nem különíthető áfa megosztása a levonási hányad alapján A levonási hányad: az adólevonásra jogosító értékesítés nettó értéke + ennek előlege az összes értékesítés nettó értéke és ennek előlege

ÁFA Számla kiállítási kötelezettség
A nonprofit szervezet is köteles számlát kibocsátani az általa végzett termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról. Nem kötelező számlát kiállítani: ha az értékesítés a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól, az ellenérték (ami nem éri el a Ft értéket) megfizetése készpénzben megtörtént, az igénybe vevő nem adóalany, és nem kéri a számlát. Ebben az esetben az adóalany köteles az értékesítésről számviteli bizonylatot, nyugtát kibocsátani. Az alanyi adómentes minőségében eljáró adóalanyok a kiállított számlában általános forgalmi adót nem számíthatnak fel. A számlát a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani, amennyiben abban általános forgalmi adót számítanak fel.

ÁFA Nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány és a közcélú adományozás. Közcélú adomány, közcélú adományozás a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott termék, szolgáltatás, ha annak felhasználása a törvényben nevesített közhasznú tevékenység vagy a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat érdekében történik.

ÁFA Feltételei: Az adományozás dokumentumaiból nem lehet arra következtetni, hogy az csak látszólag szolgálja a közhasznú vagy közérdekű célt. Nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, sem más közeli hozzátartozójának, vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának, és ezek közeli hozzátartozóinak – nem minősül ennek, ha az adományozó nevére, tevékenységére történik utalás. Az adományban részesülő igazolást ad az adományozó részére, amely tartalmazza mind az adományozó, mind az adományozott nevét, székhelyét, adószámát, a támogatott célt, a közhasznúsági fokozatot.

Társasági adó Adóalany: az alapítvány, a közalapítvány és a egyesület
A törvény alapítvány és egyesület esetében vizsgálja, hogy a szervezet végzett-e vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve külön szabályozza a közhasznú minősítéssel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek adózását: a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer, a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható, évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében! 97

Társasági adó Ha azonban a szervezet az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem szerzett, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a __01-es számú nyomtatványon az adóévet követő év február 25-éig. A január 1-jével hatályos jogszabályhely szerint ennek a nyilatkozatnak a benyújtási határideje május 31-re módosul. [Art. 31. § (5)] 98

Társasági adó Nem vállalkozási tevékenység:
a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni 99

Társasági adó Az adóalap meghatározásánál a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kell kiindulni. A civil szervezetekre nem vonatkozik a jövedelem(nyereség)minimum, még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységet is végeznek. Nem terheli adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettség (így feltöltési kötelezettség) sem ezeket a szervezeteket 100

Társasági adó Vállalkozási tevékenységet is végző szervezeteknél:
Társasági adó Vállalkozási tevékenységet is végző szervezeteknél: a bevételeket és a költségeket meg kell bontani a cél szerinti/kedvezményezett tevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan, a társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység pozitív eredménye kettős könyvvitel vezetése esetén a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a vállalkozási tevékenység eredménye), módosítva a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó (közvetlenül, vagy a közvetett kapcsolat esetén a bevétel arányosan számított) adóalap növelő és csökkentő tényezőkkel a speciális szabályokat is figyelembe véve. 101

Társasági adó Speciális módosító tételek:
Az adóalap megállapításakor az általánosan alkalmazott módosító tételek az alábbiakkal egészülnek ki: Közhasznú szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20%-ával, minden alapítványnak, egyesületnek növelnie kell az adózás előtti eredményét: a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes juttatás összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), vagy ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik és nincs adótartozása, de a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket, akkor a juttatás meghatározott hányadával (a kedvezményezett tevékenység értékét meghaladó vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával). 102

Társasági adó Az általános és speciális módosító tételek figyelembevétele után egy ún. „köztes adóalapot” kapunk, melyből a tényleges adóalapot a csak a közhasznú besorolással rendelkező szervezeteknél figyelembe vehető kedvezményezett vállalkozási tevékenységre eső jövedelem kiemelése után kapjuk meg. Az arányszámot szintén a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az ebből a tevékenységből származó összes bevétel hányadosa adja meg, melyet két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú esetén az összes bevétel 15%-a. Az adó mértéke 10%, (500 millió felett 19%) Nem kell az adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, és nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. 103

Társasági adó Támogatókra, adományozókra vonatkozó előírások
Az adományozó csökkentheti az adózás előtti eredményét: közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú tevékenység támogatására, az adott évben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás bekerülési értékének 20%-ával közhasznú szervezet támogatása esetén, tartós adományozás esetén további 20%-ával, együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig. 104

Társasági adó Az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet által kiadott igazolással, melynek tartalma: a kiállító és az adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás, juttatás összege, célja, Az igazolást a kedvezményre való jogosultság napján, de legkésőbb az adóév végéig ki kell adni. 105

Adótörvény változás 2014 Alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyház nem alkalmazhatóak a speciális szabályok abban az adóévben, amelyben a szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek minősül Közhasznú nonprofit társaság Ha a közhasznú nonprofit társaság tevékenységét megváltoztatja, és ezáltal gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek minősül, akkor a közhasznú jogállás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 106

Egyéb adók Szakképzési hozzájárulás:
Az egyesületek, az alapítványok nem alanyai a szakképzési hozzájárulásnak. Rehabilitációs hozzájárulás: Fizetésre kötelezett a 25 fő feletti alkalmazottat foglalkoztató alapítvány és egyesület, mint munkáltató, amennyiben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai létszám 5%-át.

Iparűzési adó Iparűzési adó:
Adómentes a egyesület és az alapítvány abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem belföldön, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 108

Közhasznú jogállás elvesztése/megszerzése
A jogi helyzet megváltozásának hatása az adózásra és a számvitelre Áttérés könyvviteli rendszerek között Tao, szja, áfa – hogyan tovább a közhasznú jogállás megváltozását követően? 109

Nagyon köszönöm a figyelmüket!
Zárszó Nagyon köszönöm a figyelmüket! Gottgeisl Rita 110

2014.10.01. Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó:

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "2014.10.01. Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó:"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

2014.10.01. Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó:

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "2014.10.01. Nonprofit (civil) szervezetek működése, számvitele és adózása (beszámoló készítés, közhasznú jogállás megmaradása vagy megszűnése) Előadó:"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés