Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017.

Az előadások a következő témára: "Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017."— Előadás másolata:

1 Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017.
„A hulladék nem más, mint nyers-anyag a nem megfelelő helyen.” Keller (1977) Hulladék …

2 A tétel tartalma Kulcsszavak, fogalmak Hulladék fogalma Hulladékok csoporto-sítása keletkezési hely alapján (kommunális, ipari, mezőgazdasági) Hulladékok csoporto-sítása halmazállapot szerint (szilárd, folyékony, pasztaszerű) Hulladékok csoporto-sítása környezeti hatás szerint (veszélyes, nem veszélyes, inert) Hulladékok környezeti hatásai Hulladékokkal kapcsolatos prioritások Ismertesse a hulladékok keletkezését, kezelését és környezeti hatásait! Ismertesse a hulladék fogalmát, a hulladékok csoportosítását (keletkezési hely, halmazállapot és környezeti hatás alapján)! Mutassa be a hulladékok főbb fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit! Ismertesse a hulladék káros környezeti hatásait (talaj, levegő, víz, esztétikai problémák)! Mutassa be a hulladékok keletkezésének megelőzését, mennyiségének csökkentési lehetőségeit!

3 A hulladékok fogalma Szemét vagy hulladék? Van-e különbség?
A szemét, ami senkinek sem kell (?). A hulladék, ami annak nem kell, aki éppen megszabadul tőle. Más ember számára érték lehet, pl. étteremláncok környékén élők, lomtalanításkor tárgyakat begyűjtő emberek számára megélhetés, jövedelemforrás lehet. Van-e hulladék a természetben? Röviden, egy szóval NINCS. Bővebben fogalmazva, ami az egyik élőlény számára felesleges, azt a másik felhasználja, elfogyasztja, megél belőle. A természetben mindenre van olyan enzim vagy élőlény, ami az adott anyagot lebontja.

4 Ami valakinek szemét… Persze ez csak vicc, hiszen a jegesmedve és a pingvinek…

5 A hulladékok fogalma 2. Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyag- együttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud, és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. Védett környezeti közegbe kerülése: környezetszennyezés.

6 fogyasztói társadalom
Mióta van hulladék? Röviden, amióta EMBER. Bővebben fogalmazva, a „civilizált” ember egyik velejárója a hulladék. A két fő létrehozó a termelés és a kereskedelem. Minél fejlettebb egy kultúra, annál több és többféle hulladékot képes termelni. Egyúttal annál inkább képes a problémát felismerni és tenni is ellene. Ez azonban mindig nagyon összetett dolog, sok tényezőn múlik: lustaság, kényelem, rosszul értelmezett jogok és takarékosság gazdaság tiszta, rendezett szép környezet iránti igény fogyasztói társadalom politika

7 A hulladék-történelem
Mondhatjuk, hogy a hulladék, a hulladék-probléma egyidős az emberiséggel. A hulladék mennyiségét és minőségét tekintve azonban az egyes időszakok közt nagy különbségek vannak. Az ősember a természetben csaknem „állat” módjára élt, lényegében nem termelt, nem volt hulladék sem ( A továbbiakban 4 lépésben történt a hulladékok „fejlődése”: termelés árutermelés – kereskedelem, ipari forradalom, tudományos – technikai forradalom, fogyasztói társadalom („vedd meg, ha használt, dobd el”).

8 A hulladékok csoportosítása
Halmazállapot szerint: Eredet szerint: Környezeti hatás szerint: Összetétel szerint: légnemű folyékony szilárd iszapszerű kommunális termelési (technológiai) veszélyes nem veszélyes inert szerves szervetlen

9 A hulladékok környezetkárosító hatása
A legtöbb szennyezési problémát: - a rendezetlen elhelyezés pl. a „vad” (illegális) lerakók és a „hagyományos” szeméttelepek, - a hibásan megválasztott hulladékkezelés, - valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza. Valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezése Növényi, állati szervezetek, emberek (bioakkumuláció) További hatások: fertőzések (baktérium, féreg, féregpete) rovarok, rágcsálók (terjesztők, zárt tárolás), esztétikai („Nem bántja a szemét?”) „Örökölt” szennyezések (BVM, Illatos út, stb.)

10 Hulladék prioritás

11 Hulladék mennyiség, összetétel
A fogyasztói társadalom rengeteg hulladékot termel. Egy termék több tucat alapanyagból, sok lépésben készül, minden lépés során keletkezik egy csomó hulladék. Végül elkészül, használják valamennyi ideig, aztán az is, teljes egészében hulladékká válik. A környezetvédelmi lexikon szerint a termelés során felhasznált anyagok 65 százaléka azonnal, a további 35 százaléka később válik hulladékká. A bőség társadalma tehát javarészt hulladékot termel. Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna/év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék.

12 Hulladék mennyiség, összetétel

13 Hulladék mennyiség, összetétel
műanyag 15,3 % biológiailag lebontható 24,3 % papír 15,2 %

14 Forrás: http://images.slideplayer.hu/7/1916023/slides/slide_7.jpg

15

16 Hulladék-sors Megszületik (csomagolás, elhasználódás, …).
Gyűjtés a keletkezés helyén vagy a közelében Szállítás a feldolgozás helyére vagy gyűjtőhelyre (FKF M.) Feldolgozás: biogáz gyártás (pl. Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep) komposztálás (pl. Pusztazámor) Ártalmatlanítás: égetés hőhasznosítással (pl. Fővárosi Hulladékhasznosító Mű) lerakás (deponálás) (pl. Pusztazámor)

17 Biogáz gyártás Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep

18 Hulladékégetés Fővárosi Hulladékhasznosító Mű
Budapest hulladékának %-a kerül ide. 1982 óta működik. Évente 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt állít elő és 45 ezer lakás éves villamos energia igényét fedezi. Égetés: legalább 2 s 850 °C-on; földgázégők. Füstgáztisztítás: nitrogén-oxid (SCNR, karbamid), szilárd szennyező (kettős ciklon), savas gázok (mésztej), dioxin, higany (aktív lignitkoksz).

19 Fővárosi Hulladékhasznosító Működése

20 Hulladék jellemzők, összetétel
A hulladék égethetősége h 0,4 é 0,6 v 0,0 *

21 Hulladéklerakás Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ
2000 óta működik. 3,5 milliárd forintból, 91 hektáros területen létesítették. Ide kerül a budapesti hulladék kb. 35 %-a és 9 település összes hulladéka. Korszerű szigeteléssel rendelkezik, szenzorhálózat és talajvízfigyelő kutak rendszere ellenőrzi, környezetvédelmi monitoring rendszer vizsgálja még a szálló és ülepedő por mennyiségét, a környező talaj szennyezettségét és a zaj-rezgés szintet. Komposztáló üzem (2005 óta) több mint évi tonna lebomló hulladékot „hasznosít”, a komposztot, a lerakó első ütemének rekultivációjához használják. Évente kb. 8 millió köbméter depóniagáz (55 % metán) Felhasználás: gázmotor 15 ezer MWh/év (kb kW) Továbbiak:

22 Hulladékok besorolása
IWIC kód (Nemzetközi Hulladék-azonosítási kód). EWC kód (Európai Hulladék Katalógus) : 3x2 számjegy első kettő a csoport, második kettő az alcsoport, az utolsó kettő maga az anyag, A veszélyességet a szám után írt * jelzi. Magyar hulladék szabvány: 2006-tól új van.

23 Veszélyes hulladékok Veszélyességi jellemzők: kémhatás, maró hatás,
gyúlékonyság, robbanásveszély, oxidáló tulajdonság, mérgező hatás, sugárzás, fertőző hatás. Minden tevékenység: tárolás, gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás szigorú engedélyhez és dokumentációhoz van kötve.

24 Szelektív gyűjtés 1. Az első magyarországi próbálkozások az 1980-as években – elsősorban a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt – kudarcba fulladtak. A szelektív gyűjtés célja/oka lehet: az újrahasznosítás vagy a veszélyesség. Ma a legelterjedtebben szelektíven gyűjtött anyagok újrahasznosítás céljára: papír, műanyag flakon, fémdoboz, fehér és színes üveg. Gyűjtés: „házhoz menő” (papír és műanyag), valamint hulladéksziget (üveg, fém, papír és műanyag).

25 Szelektív gyűjtés 2. Ma a legelterjedtebben szelektíven gyűjtött anyagok veszélyesség miatt: szárazelemek, akkumulátorok, lejárt gyógyszerek, gyógyszermaradékok (gyógyszertár), használt sütőzsiradékok, festék- oldószermaradványok, csomagolások, fáradtolaj, elektromos és elektronikai hulladékok, stb. Ezen gyűjtő tevékenységek is dokumentációhoz és engedélyhez vannak kötve. Főként a hulladékudvarok foglalkoznak ezekkel. Budapesten jelenleg az FKF Zrt. hulladékudvarai állnak a főváros lakosságának rendelkezésére, hogy különválogat-va gyűjthessék az újrahasznosítható anyagokat:

26 Hulladékudvarok

27 Hulladékudvarok 2. Csak bizonyos hulladékudvarokban leadható hulladék-típusok Kerti zöldhulladék gyűjtő zsák (100 l): 235 Ft  Építési törmelékes zsák: 690 Ft

28 Elektromos és elektronikai hulladékok
Mennyisége évről évre jelentős mértékben növek- szik. A készülékekben található veszélyes anyagok komoly környezeti problémát jelentenek, ártalmatlanításuk csak szakszerű hulladék-kezelési eljárással lehetséges. háztartási nagygépek (pl.: mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép) háztartási kisgépek (pl.: hajszárító, porszívó, vasaló) információtechnológiai (IT) és távközlési berendezések (pl.: számítógép, nyomtató, monitor, mobiltelefon) szórakoztató elektronikai cikkek (pl.: hifi berendezés, televízió, rádió, videokamera, fényképezőgép) elektromos szerszámok (pl.: elektromos fűrész, fűnyíró) szabadidős és sportfelszerelések, játékok (pl.: elektromos futópad, villanyvonat) orvosi berendezések (pl.: vérnyomásmérő)

29 Újrahasználati központok
Az újrahasználati központokban a budapesti  lakosság díjmentesen leadhatja a számára már feleslegessé vált, vagy megunt de más számára még használható tárgyait, eszközeit. Az itt leadott tárgyak a csekély tárolási, raktározási díj megfizetését követően elvihetőek bárki számára. Az újrahasználati központok célja a hulladék keletkezés csökkentése, az újrahasználati arány növelése mellett a rászorulók szociális megsegítése. Csak használható állapotban lévő tárgyak: babafelszerelés, játék, sporteszköz, bútor, könyv, konyhafelszerelés, lakberendezési tárgy, stb.

30 Papírgyártás, „újra-papír”
A papírgyártás a világ energia-felhasználásának 4 %-áért felelős. Az újságpapír tonnánként 70 kg, a hőpapírok tonnánként 320 kg vegyszert tartalmaznak. A 2000 évihez képest 2010-re a világ papírszükséglete a 31 %-kal nőtt. A papír legnagyobb részét az ipari országokban állítják elő és használják fel. A világ népességének 22 %-a él itt, de a papírfelhasználás több mint 71 %-a jut erre a térségre. 1 tonna papír előállítása Első osztályú papír Átlagos minő-ségű papír Újrapapír Nyersanyag 2385 kg fa 1710 kg fa Papírhulladék Víz l víz l víz 1800 l víz Energia 7600 kWh 4750 kWh 2750 kW/h