Kereskedelmi jogi alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Kereskedelmi jogi alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Kereskedelmi jogi alapismeretek
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar Kereskedelmi jogi alapismeretek Dr. Kovács Viktória egyetemi tanársegéd Kereskedelmi, Agrár-és Munkajogi Tanszék Győr, Győr 2017/18/1

2 Dr. Kovács Viktória – egyetemi tanársegéd dr.viktoria.kovacs@gmail.com
Fogadóóra: kedd 08:00-09:30, J 112 Tematika, tansegédletek – letöltési útmutató: kamt.sze.hu Letöltések Tan-segédletek

3 A kötelmi jogról és a szerződésekről
A kötelem fogalma: a kötelem lényegét tekintve két részjelenség: egyfelől egy jogosultság és másfelől egy kötelezettség fogalmi egysége. A jogosultság és a kötelezettség közötti kölcsönös összefüggés, egymásnak való megfelelés áll fenn. A kötelmi viszony a polgári jogi jogviszonyok egyik nagy csoportjának: a relatív szerkezetű jogviszonyoknak a modellje, amiben a jogosult és a kötelezett személy mindig pontosan meghatározott. Kötelem: olyan meghatározott személyek között fennálló polgári jogi viszony, ami alapján a kötelezettnek a jogosult javára valamilyen magatartást kell tanúsítania. Ptk. 6:1.§ (1) bek.: „Kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.” (Ezért a jogosult jogi úton is kikényszerítheti a kötelezettet, hogy az adott magatartásért helytálljon.)

4 A kötelem fő jellemzői (fogalmi elemei)
Relatív szerkezet: alanyai mindig pontosan (név szerint) meghatározottak. Alanya jellemzően két személy (dipólusos jogviszony), de lehet több meghatározott személy (többpólusos jogviszony, pl. társasági szerződés 5 taggal). Jogosultság és kötelezettség egysége: a kötelmi jogviszony tárgya a követelhető-tanúsítandó magatartás: ugyanaz két nézőpontból Jogosultság az egyik fél és kötelezettség a másik fél oldalán. A jogok és kötelezettségek jellemzően kiegyenlítik egymást: egyensúlyban vannak. A követelés vagyoni értéke: a követelésnek vagyoni értéke van: a követelés valamely értékkel bíró dologra, vagyoni értékű tevékenység kifejtésére vagy forgalomképes jogra irányul. (pl. lakás adásvétele, áru elfuvarozása). A kötelem és a kötelezettség viszonya: a kötelezettség megszűnése (pl. a teljesítése) megszünteti a kötelmet. Ha viszont egy kötelemben több kötelezettség van (pl. havi bérleti díj fizetés), akkor egy-egy kötelezettség (pl. első havi bérleti díj kifizetése) teljesítése nem szünteti meg a kötelmet. A kötelem megszűnés viszont a belőle fakadó összes kötelezettséget megszünteti. A kötelezettség és a felelősség viszonya: a kötelezettség magában foglalja az érte való felelősséget is. Vagyis a kötelezettség nem teljesítése polgári jogi felelősséget von maga után.

5 A kötelmi jog A kötelmi jog fogalma: a kötelmi viszonyokra vonatkozó joganyag. Két részre oszlik: I. A kötelmi jog általános része: valamennyi kötelemben közös mozzanatokból eredő általános szabályok, II. A kötelmi jog különös része: az egyes kötelemfajták speciális szabályai. Polgári törvénykönyvben való elhelyezkedése: A Ptk. Hatodik (6.) könyve tartalmazza. Hat (6) részből áll: a kötelmek közös szabályai (1); a szerződés általános szabályai (2); az egyes szerződések (3); a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (4); az értékpapírok (5), egyéb kötelemkeletkeztető tények (6).

6 A Polgári Törvénykönyv felépítése
2013. évi V. törvény 1. Könyv: Bevezető rendelkezések 2. Könyv: Az ember mint jogalany 3. Könyv: A jogi személy 4. Könyv: Családjog 5. Könyv: Dologi jog 6. Könyv: Kötelmi jog 7. Könyv: Öröklési jog 8. Könyv: Záró rendelkezések

7 A kötelmi jog forrásai Forrása: az a jogi tény, ami a kötelmet keletkeztetni. Forrásait lehetetlen taxative (kimerítően) felsorolni, mert a relatív szerkezetű (kötelmi) jogviszonyokat a felek általában szabadon hozzák létre és alakítják. Ennek megfelelően a törvény a legfontosabb, legtipikusabb kötelemforrásokat szabályozza általános szinten. A kötelmek általános forrásai: Szerződés: két vagy több fél joghatás kiváltását célzó megállapodása, egybehangzó akaratnyilatkozata (konszenzus). Gyűjtőfogalom: számos fajtája, típusa létezik (megbízási, letéti, adásvételi, stb.) Károkozó magatartás: Általában tilos másnak kárt okozni. Aki másnak e tilalom ellenére (tehát jogellenesen) kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ez kártérítési kötelmet keletkeztet. Személyiségi, dologi vagy más jog megsértése: pl. személyhez fűződő jogok megsértése esetén a sérelemdíj- fizetési kötelezettség, stb. Jogalap nélküli gazdagodás: ha két fél között sem szerződés, sem egyéb kötelemfakasztó tényállás alapján nincs kötelmi viszony, az egyik fél mégis vagyoni előnyhöz jut a másik rovására, akkor köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

8 A szerződés fogalma Társadalmi rendeltetése: a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítését szolgáló társadalmi viszony. Gazdasági tartalma: a szerződés áruviszony, az árucsere, az áruforgalom lebonyolításának az eszköze. Társadalmi-gazdasági jelentőségük folytán jogi szabályozást nyertek: teljesítésük kikényszeríthető, megszegésük szankcionálhatóvá vált. Lényege: a felek megegyezése, akaratnyilatkozataik egybeesése (akaratviszony). Létrejöttének feltételei: mindkét fél akarja a szerződés létrejöttét, éppen a másik féllel, éppen az adott dologra, szolgáltatásra vonatkozóan, a megegyezésük szerinti feltételekkel és a szerződéshez kapcsolódó jogi kötelező erővel és szankciókkal együtt. Fogalma: Két vagy több személy joghatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (6:58.§) Fajtái: 1. Tulajdonátruházási szerződések (pl. adásvétel) 2. Tevékenységkifejtő szerződések (pl. vállalkozási szerződés, megbízási szerződés 3. Használati szerződések (pl. bérlet, haszonbérlet) 4. Helytállási-készenléti szerződések (pl. biztosítás)

9 A szerződés létrejötte
A szerződés legfontosabb létszakaszai a szerződéskötés és a szerződés teljesítése. (Az egyszerűbb, különösebb megfontolást nem igénylő a mindennapi életben tömegesen előforduló szerződés létszakaszai csaknem egybeesnek. Pl. vásárlás a piacon). A nagy értékű, bonyolultabb szerződéseknél az egyes létszakaszoknak jelentősége van. Létszakaszok: 1. A szerződés előkészítése: „megfontolási időszak”: a szükséglet felmérése, az anyagi lehetőségek és piaci kínálat felmérése, partnerválasztás, ajánlat tétele, stb. 2. Szerződéskötés: „szerződési alku”: az eltérő érdekek egyeztetése addig, ameddig a lényeges kérdésekben létrejön a felek közötti konszenzus (egyetértés). Ezzel létrejön a szerződés. 3. Felkészülés a teljesítésre: a szerződés létrejötte és a teljesítés közötti rövidebb-hosszabb idő. Ez alatt sor kerülhet a szerződés kiegészítésére, módosítására, megszűnésére a felek akaratából, vagy rajtuk kívülálló okból, alanyváltozás következhet be, stb. 4. Teljesítés: a teljesítés a szerződés megszűnésének a rendes módja, ha hiánytalanul, hibátlanul, a megfelelő helyen és időben történik. 5. Szerződésszegés: a szerződés rendellenes lebonyolódása esetén következik be. Szankciókat vonhat maga után. (A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény általános elévülési ideje 5 év, ami után az igény bírói úton nem érvényesíthető.)

10 A szerződési jog alapelvei
A szerződés kötelező ereje (pacta sunt servanda): „A szerződésnek a felek között törvényereje van” (Code Civil §). (Polgári erkölcsi alapelv: az adott szó szent, azt minden körülmények között be kell tartani). A szerződési igazságosság elve (clausula rebus sic stantibus): a felek a szerződésüket a szerződéskor fennálló körülményekre alapozzák. A leggondosabb mérlegelés ellenére is adódhatnak mindkét féltől független olyan külső változások, amelyek a szerződés teljesítését lehetetlenné teszik. (pl. természeti csapás, háború, politikai-gazdasági krízis). Ilyenkor az a méltányos és igazságos, hogy a szerződésben eleve benne rejlő kockázatot a felek közösen viseljék. (szankció nélküli megszűnés: objektív lehetetlenülés; szerződésmódosítás). A szerződési szabadság: Szerződéskötési szabadság Partnerválasztás szabadsága Típusszabadság Tartalom-meghatározás szabadsága

11 A szerződés létrejötte
A szerződési akaratelhatározás, a szerződési akarat kialakítása (mindkét fél oldalán, még egymástól függetlenül). A megformált szerződési akarat kifejezése, megjelenítése a külvilág felé szerződéskötési nyilatkozat formájában: ez már jognyilatkozat. Legalább két szerződési akaratnyilatkozat kölcsönössége, azaz egymásra irányultsága. A két akaratnyilatkozat egybehangzása, egymással való megegyezése. (Ezek egymásra épülő mozzanatok, kölcsönösen alakulnak, változnak.)

12 A szerződés létrejötte: az ajánlat
A szerződéskötés céljából tett nyilatkozat: ajánlat. (a szerződés létrehozására irányuló egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat.) Az akaratnyilatkozat hatályba lépése: ha jelenlévők között tették: nyomban hatályossá válik, ha ráutaló magatartással tették: a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá, ha távollávők között tették: a másik félhez való megérkezésével (pl. írásban, , fax) válik hatályossá. Az ajánlattevő hatályossá vált nyilatkozatához kötve van (ajánlati kötöttség): az ajánlatot tevő személy egy ideig a nyilatkozatához kötött (vagyis nem mondhatja, hogy meggondolta magát). Ez addig tart, amíg az ajánlatot elfogadja a másik fél, vagy elutasítja: Jelenlévők között megszűnik a kötöttség: ha az ajánlatot késedelem nélkül (azonnal) nem fogadja el, Távollévő között: a kötöttség megszűnik: ha az elvárható gyorsasággal elfogadó válasz nem érkezik. Az ajánlatra vonatkozó válasznyilatkozat: elutasító, eltérő, elfogadó. A szerződés alakja: írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás.

13 A szerződés létrejötte: az előszerződés
Előszerződés: kétoldalú, önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. A felek az előszerződésben abban állapodnak meg, hogy egymással egy későbbi időpontban végleges szerződést fognak kötni. Akkor kerül rá sor, ha a végleges szerződés létrejöttét be kívánják biztosítani, de annak megkötésére még időre van szükségük. (pl. alaposabb megfontolás, hatósági engedély beszerzése, vételár előteremtése, stb.). Az előszerződést a végleges szerződésre előírt alakban kell megkötni. Ha a végleges szerződés megkötése mégis elmaradna, akkor bármelyik fél kérelmére a bíróság létrehozhatja, és tartalmát is megállapíthatja. Megkötését akkor tagadhatja meg bármelyik fél, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene, továbbá a körülményváltozás lehetősége az előszerződés megkötésekor nem volt előre látható; a körülmények megváltozását nem ő idézte elő és a körülméynek megváltozása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

14 A szerződés létrejötte: az általános szerződési feltétel (ÁSZF)
Általános szerződési feltétel: Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Jelentősége: az azonos tartalommal tömegesen kötött szerződések igen gyakran szükségessé teszik a szerződési blanketták alkalmazását. Előnye, hogy gyorsan, egyszerűen, nagy számban teszik lehetővé szerződések megkötését, tartalmuk nyilvános és ezáltal ellenőrizhető. Hátrányuk: általában nincs mód az egyediesítésükre: az ÁSZF alkalmazójával szerződést kötő félnek nincs módja a tartalom meghatározására-módosításár: szerződési szabadságuk az elfogadásra vagy el nem fogadásra korlátozódik. (Veszélye: indokolatlan előnyök kikötése az alkalmazó részéről.) Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása: Az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. (kifejezetten vagy ráutaló magatartással) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. (pl. választottbírósági kikötés) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Ez utóbbi feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. (csak kifejezett elfogadás érvényes! A ráutaló magatartás nem elég elfogadásként)!

15 A szerződés létrejötte: az általános szerződési feltétel (ÁSZF)
Fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása: Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A Szerződési feltételek ütközése: Ha az ÁSZF és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Általános szerződési feltételek ütközése: Ha az ÁSZF-re utalással közölt ajánlatot a másik fél saját ÁSZF-eivel fogadja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak. Ha az ÁSZF-ek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó ÁSZF-ek válnak a szerződés részévé. 3) Ha az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre.

16 A szerződés létrejötte: az általános szerződési feltétel (ÁSZF)
A visszaélések elhárítás: a Ptk. Meghatározott állami vagy társadalmi szervek (ügyész, miniszter, kormányhivatal, központi hivatal vezetője, stb.) biztosítja a sérelmes kikötések semmisségének a megállapítása iránti perindítás lehetőségét ún. közérdekű keresettel mindenkire kiterjedő hatállyal a jövőre nézve is. A sérelmes kikötést a sérelmet szenvedő fél is megtámadhatja. A vállalkozások közötti szerződések esetén is van lehetőség közérdekű keresetre, amelyben a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szerv támadhatja meg az ÁSZF-ek egyes, a Ptk.-ban megállapított kikötéseit.

17 A szerződés érvénytelensége
Az állam és a szerződések viszonya: Hibátlan szerződés: minden szempontból kifogástalan szerződés. Ezeket az állam elismeri és támogatja. Ezek a törvény erejével bírnak a felek között. (Pacta sunt servanda), és végső soron bírói úton kikényszeríthető. Nyomós közérdekből kötelező szerződéskötés: pl. felelősségbiztosítás, közüzemi szerződés, vagy bírói beavatkozást tesz lehetővé (létrehozás, módosítás, megszűnés. Pl. szerződéskötési kötelezettség). Vannak szerződések, melyeket az állam elismer, de nem támogat: vagyis bírói úton nem érvényesíthetőek. Pl. játékból, fogadásból eredő követelések. Súlyosan fogyatékos, hibás szerződések, melyeket az állam nem ismer el és az ezekhez fűződő joghatás beállását megakadályozza. Ezek az érvénytelen szerződések.

18 A szerződés érvénytelensége
A szerződés érvénytelenségének két fajtája van: a semmisség és a megtámadhatóság. Semmisség: feltétlen érvénytelenség, bárki, határidő nélkül hivatkozhat rá, megállapítására külön eljárásra nincs szükség, a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. A semmisségre való hivatkozás jogáról történő lemondás maga is semmis. Megtámadhatóság: feltételes érvénytelenség, csak a sérelmet szenvedett személy és az jogosult a megtámadásra, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A másik félhez címzett jognyilatkozattal történő megtámadás eredménytelensége esetén a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a bírósághoz lehet fordulni. A megtámadást a bíróság csak az arra jogosult kérelmére veheti figyelembe. A megtámadás egy éven belül gyakorolható. Erről a jogról írásban le lehet mondani.

19 Az érvénytelenségi okok
Az érvénytelenségi okok a érvénytelenség két fajtája szerint lehetnek semmisségi okok vagy megtámadhatósági okok: A szerződésben rejlő fogyatékosság, hiba, A szerződési akarathibák, A szerződési nyilatkozati hibák, A célzott joghatásban rejlő hibák.

20 A szerződési akarathibák (legalább egyik fél szerződési akaratának valódisága hiányzik)
Semmisségre vezető akarathibák: Cselekvőképességi hiba (a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek körében, ha hiányzik a törvényes képviselő hozzájárulása), Színlelt szerződés (egyáltalán nincs valós szerződési akarat – játékból, tréfából kötött szerződés), Kényszer hatása (fizikai, lelki) (nincs szerződési akarat). II. Megtámadhatóságra vezető akarathiba: Tévedés („Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülméyn tekintetéebn tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette”.) (ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést), Megtévesztés (ha az egyik fél tévedését nem akaratlanul, hanem akarva, tudatosan okozza a másik fél, s ezzel váltja ki benne a szerződési akaratot). Fenyegetés (Kilátásba helyezett személyi vagy vagyoni hátrány, ami alkalmas a szerződési akarat befolyásolására).

21 A nyilatkozati hiba Semmisség:
A nagyobb értékű, fontosabb szerződések érvényességét jogszabály írásbeli alakhoz kötheti. Ha a szerződésre jogszabály ír elő kötelező alakot, pl. írásbeli , az írásbeli alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. A felek által kikötött alak megsértése általában nem vezet semmisségre, csak ha kifejezetten ebben állapodtak meg.

22 A célzott joghatásban rejlő hiba
I. Semmisségre vezető: Tilos szerződés (pl. jogszabályba v. jó erkölcsbe ütköző szerződés) (pl. a szerződéses szolgáltatás bűncselekményt valósít meg, egy tudottan néhány hétig élő beteggel kötött tartási szerződés). Uzsorás szerződés (ha az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél szorult helyzetének a kihasználásával feltűnően aránytalan szerződést kötött ki.) (pl. lakásbéruzsora, munkabéruzsora). Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés (A lehetetlenség oka vagy fizikai: csillagok lehozása az égről; vagy gazdasági: havi száz százalék osztalék egy „pilótajáték” szerződésben, vagy jogi: tilos szerződések. A lehetetlenség abszolút: ha senki nem képes a teljesítésére. Relatív: ha az adott kötelezett nem képes rá. Ellentmondó, érthetetlen kikötések II. Megtámadhatóságra vezető joghatásbeli hiba: Feltűnően nagy értékaránytalanság (a szerződés megkötésének az időpontjában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség). Tisztességtelen általános szerződési feltétel (indokolatlan egyoldalú előny kikötése. Pl. abszolút felelősség kizárás).

23 Érvénytelen szerződések
Semmis Megtámadható Cselekvőképesség hibája, Színlelt szerződés Tévedésből kötött szerződés Alakiság megsértésével kötött szerződés Megtévesztés Jogszabályba, jóerkölcsbe ütköző szerződés Jogellenes fenyegetés Uzsorás szerződés Feltűnő értékaránytalanság Fogyasztói jogot csorbító feltétel Tisztességtelen általános szerződési feltétel Lehetetlen szolgáltatásra irányuló, Érthetetlen feltétel

24 Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Semmisség: az egész szerződés felszámolása és a célzott joghatás kizárása. Megtámadhatóság: az érvénytelenségi ok felszámolása, azaz a hibás szerződés orvoslása és ezzel a kívánt joghatás elérése. Differenciált jogkövetkezmények a hiba súlyosságától függően: Szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása, Szolgáltatások értékének pénzbeli megtérítése.

25 Nemlétező, érvénytelen, hatálytalan szerződések
Nem létező: ha a szerződés kötése során a felek között legalább egy lényeges kérdésben nem jön létre konszenzus. Érvénytelen: ha a felek minden lényeges kérdésben megegyeztek, de lehet, hogy mégsem lép hatályba (pl. felfüggesztő feltétel, időhatározás) Hatálytalan: ha a szerződés létrejön, de olyan hibában, fogyatékosságán szenved, amely törvény szerint érvénytelenségi oknak minősül.

26 A szerződés tárgya és tartalma
A szerződés közvetlen tárgya az a magatartás, amit a kötelezett a jogosult érdekében tanúsítani köteles. A szerződés közvetett tárgya valamely vagyoni értékkel bíró dolog, tevékenység kifejtése. A szerződés közvetlen és a közvetett tárgyát együttesen szolgáltatásnak nevezzük. A szolgáltatás fajtái: Fő-és mellékszolgáltatás, Tevőleges és nemleges szolgáltatás, Egyszeri- tartós- visszatérő szolgáltatás, Visszafordítható és visszafordíthatatlan szolgáltatás, Forgalmi jellegű, Visszterhes, Egyedi, fajlagos, zártfajú szolgáltatás, Vagylagos szolgáltatás, Pénzszolgáltatás.

27 A szerződés teljesítése
A szerződés jelentős részét a teljesítéssel kapcsolatos kérdések teszik ki. (hol, mikor, milyen módon kell, ill. lehet a szerződést teljesíteni. (megállapodás kérdése) A teljesítéssel a kárveszély a másik szerződő félre száll át. A teljesítés helye: a kötelezettnek a kötelem keletkezésének az időpontja szerinti lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ill. telephelye, ennek hiányában székhelye. A teljesítés ideje: felek határozzák meg. Pl. Határnap: az adott napon kell teljesíteni, vagy határidő tűzése: az időtartamon belül a bármikor lehet teljesíteni. A teljesítés módja: a szerződést olyan módon kell teljesíteni, hogy az hiánytalanul megfeleljen a törvényi előírásoknak és a felek szerződési érdekének („szerződésszerű teljesítés”). Állhat egyetlen mozzanatból (pl. pénzösszeg átadása), vagy különböző magatartások bonyolult láncolatából (pl. egy kész gyárépület átadása gépekkel, berendezésekkel).

28 A szerződést biztosító mellékkötelmek
A szerződés biztosítékai erősítheti a teljesítési képességet, illetve a szerződési készséget Típusok: Foglaló (szerződéskötés előtt pénz adása: biztosítja a szerződés megkötését), Kötbér (a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból ,amelyért felelős, megszegi a szerződést), Jótállás, Garanciaszerződés, Jogvesztés kikötése, Zálogjog, Kezesség.

29 A szerződést biztosító mellékkötelmek
Foglaló: a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg. Csak akkor minősül foglalónak, ha annak ilyenkénti minősége a szerződésből kitűnik. A szerződés rendes lebonyolódása esetén a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a foglalót adó fél a felelős, akkor a foglalót elveszti, ha a másik fél a felelős, a foglaló összege kétszeresen visszajár. A túlzott mértékű foglaló összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. Kötbér: meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló kötelezettség vállalás arra az esetre, ha a kötelezett olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. (pl. késedelmi kötbér). Jótállás: bárki vállalhat jótállást a szerződésszerű teljesítésért. Egyes esetekben kötelező. Jótállás esetén ennek időtartama alatt a kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után következett be. Garanciaszerződés: a garanciavállaló kötelezettségvállalása: nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. Jogvesztés kikötése: az a fél, aki felelős a szerződés megszegéséért, elveszt valamilyen jogot, ami őt a szerződés alapján egyébként megilletné. (pl. részletfizetési kedvezmény elvesztése). Zálogjog: a jogosultnak más jogosultakat megelőzően biztosít kielégítési jogot a zálogtárgyra nézve. (pl. fuvarozó) Kezesség: a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, akkor maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

30 A szerződésszegés Tág értelemben: Valamely rendellenesség a szerződési jogviszony lebonyolódásában, akár felróható ez valamelyik félnek, akár nem, akár a felek idézték elő a rendellenességet, akár rajtuk kívül álló okból következett be. Szűkebb értelemben: az egyik fél által tanúsított olyan magatartás, amellyel a másik fél szerződési érdekét sérti vagy veszélyezteti. Ptk.: „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása”. Ez a magatartás lehet a szerződésszegő félnek felróható (a szerződés teljesítése érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható), akkor felelősséget von maga után, vagy ha nem felróható: akkor felelősséggel nem tartozik, de a következményeit viselni kell (pl. kárveszély, előnytől elesés)

31 A szerződésszegés Ptk.-ban szabályozott formái:
Késedelem: ha a kötelezett a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti (kötelezetti késedelem 6: §§); (jogosulti késedelem6:156.§): a jogosult a felajánlott teljesítést nem fogadja el; Hibás teljesítés (6: §§): a termék (szolgáltatás) a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Lehetetlenülés (6: §§): ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kár megtérítését követelheti, A teljesítés megtagadása: (6: §§): ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, Jognyilatkozat tételének elmulasztása (6: §§): : ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és azt a kötelezettséget nem teljesíti (a bíróság ítélettel pótolja).

32 A szerződésszegés közös szabályai
A kártérítés alapja: A szerződésszegéssel okozott kárért kártérítés követelhető. Mentesül a szerződésszegő fél a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A kártérítés mértéke: A szerződés tárgyában keletkezett kárt meg kell téríteni. A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének az időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. Az igények érvényesítése: A kötelmi jogi igények (követelések) az esedékessé válástól számított öt (5) év alatt évülnek el. (általános elévülési idő)

33 Szerződések fajtái A szerződés jog különös része a gyakoribb és fontosabb szerződésfajtákat nevesíti és szabályozza. A nevesített szerződésfajták a szerződéstípusok. A sokféle szerződéstípus a szolgáltatás jellege alapján négy fő csoportba sorolható: Tulajdonátruházási szerződés (dologszolgáltató – dare), Tevékenységkifejtő szerződések (facere), Használati szerződések (saját dolog más általi használatának eltűrésére irányuló – non-facere), Helytállási szerződések (készenléti-praestare).

34 Tulajdonátruházási szerződések
Adásvétel: a legősibb, máig a leggyakoribb és legfontosabb szerződéstípus. Mindenféle áru-pénz viszony modellje. Főtípus: adásvételi szerződés (+ az adásvétel különös nemei, az adásvételi szerződés altípusai) Fogalma: Dolog tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházása. Eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

35 Adásvételi szerződés (2013. évi V. tv.)
A Ptk. 6:215.§ (1)-(2) bekezdése kimondja: „Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.” Alanyai: eladó és vevő Bármely jogképes polgári jogi jogalany: természetes és jogi személyek. Tárgya: bármely forgalomképes ingó vagy ingatlan, ill. vagyoni értékkel bíró jogosultság. Alakja: írásban, szóban, ráutaló magatartással. Tartalma: jogok és kötelezettségek

36 Főkötelezettségek Eladó kötelezettségei:
A dolog tulajdonjogának átruházása, A dolog átadása a vevő birtokába, A vevő tájékoztatása a dolog lényeges tulajdonságairól, és a dologgal kapcsolatos követelményekről A vevő kötelezettségei: Vételár megfizetése, A dolog átvétele. Lényege: a dolog tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházása

37 Adásvételi szerződés megkötésének folyamata
Adásvételi szerződés megkötése, Vételár megfizetése, A szerződés benyújtása a földhivatalhoz: ott bejegyzik az új tulajdonost, Ingatlannal kapcsolatos információk átadása (Eladó – pl. alaprajz, esetleges hibák; Vevő – pl. csak banki hitellel tud fizetni) Kizárólag a tulajdoni lap szerinti tulajdonostól lehet tulajdont szerezni (haszonélvező hozzájárulása is szükséges) Ingatlant eladni/megvenni csak ügyvéd által készített és ellenjegyzett, vagy közjegyző által készített és közokiratba foglalt, írásban megkötött ingatlan adásvételi szerződést lehet.

38

39

40 Adásvételi szerződés (minta)
amely létrejött egyrészről RÉPÁNÉ FARKAS IMOLA sz. Farkas Imola (an.: Kakukk Ilona, szigsz.: SA, személyi azonosító jel: , adószám: , szül.: Rábpitty, április 26.) 9090 Pannonhalma, Gézengúz u szám alatti lakos, mint eladó másrészről Kormos Jolán sz. Kormos Jolán (an.: Makula Katalin, szigsz.: NA, személyi azonosító jel: , adóazonosító jel: , szül.: Csorna, június 28.) 9145 Bágyogszovát, Kuruclesi u.148. szám alatti lakos, mint vevő - szerződők együttesen felek - között, az alulírott helyen és napon, a következő, nem kizárólagos feltételek mellett:

41 1. Eladó kizárólagos tulajdonát képezi a 9145 Bágyogszovát, Káptalanfüredi u. 666 hrsz. alatt nyilvántartott kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, m2 térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni hányada. Az Eladó nyilatkozik, hogy az ingatlan adatai a tulajdoni lapon feltüntetettel megegyezők. 2. Eladó eladja, Vevő pedig megveszi az 1.) pontban meghatározott ingatlant.

42 3. Az ingatlan kölcsönösen kialkudott vételára 23. 000
3. Az ingatlan kölcsönösen kialkudott vételára ,-Ft (azaz Huszonhárommillió forint), melyet Vevő az alábbiak szerint fizet meg Eladó részére: Vevő az adásvételi szerződés aláírását követő 2 banki napon belül ,- Ft-ot (azaz Kettőmillió-háromszázezer forintot) banki átutalással megfizet Eladó OTP banknál vezetett számú bankszámlájára. Vállalja továbbá, hogy a fennmaradó ,- Ft (azaz Huszonegymillió- hétszázezer forint) vételárrészt legkésőbb október 31. napjáig a Kis- Rába menti Takarékszövetkezetnél felvenni kívánt bankkölcsönből fizeti meg Eladó részére azzal, hogy a bank közvetlenül Eladó OTP banknál vezetett számú bankszámlájára teljesít. Amennyiben Vevő a bankkölcsönt nem kapná meg, úgy Eladó a fennmaradó vételárrész megfizetésére új határnapot tűz. Felek rögzítik, hogy a Vevőnek az Eladó felé a vételáron kívül egyéb fizetési kötelezettsége nincs. Eladó a teljesítés ezen módját elfogadja.

43 4. Felek megállapodnak, hogy az ingatlan birtokbaadása a vételár hiánytalan megfizetését követő napon esedékes. 5. Eladó az 1.) pontban részletesen körülírt ingatlan per-, teher- és igénymentességéért – a 6. pontba foglaltak figyelembe vételével - teljes körű szavatosságot vállal, egyben kijelenti, hogy az ingatlannal kapcsolatban sem köz-, sem közüzemi díjtartozása nincsen, közműfejlesztési hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettség nem áll fenn. 6. Eladó nyilatkozik továbbá, hogy az ingatlanban nincs sem székhelye sem fiók- illetve telephelye bejegyezve gazdasági társaságnak, illetve rajta kívül más személy részére az ingatlan nincsen lakó vagy tartózkodási helyeként bejelentve. Eladó vállalja, hogy az ingatlan birtokbaadását követően 10 napon belül gondoskodik az ingatlanból történő kijelentkezéséről. 7. A birtokbaadásig az Eladó, azt követően a Vevő viseli az ingatlan terheit és húzza annak hasznát. Az ingatlant terhelő közüzemi és egyéb költségek Felek közötti elszámolása a birtokbaadáskor elkészítendő, átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján fog történni.

44 8. Eladó kötelezi magát, hogy az ingatlant a Vevő által megtekintett állapotnak megfelelő minőségben és tartozékokkal együtt adja el. 9. Szerződő Felek mindannyian devizabelföldi magyar állampolgárok, az ingatlan eladásának és a Vevő tulajdonszerzésének jogszabályi akadálya nincsen. Felek nyilatkoznak, hogy jelen szerződést cselekvőképességük teljében írják alá, azt semmilyen körülmény nem korlátozza. 10. Felek megállapodnak abban, hogy a végleges adásvételi szerződés alapján Eladó kiadja feltétlen és visszavonhatatlan hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlanra a Vevő tulajdonjoga vétel jogcímén 1/1 tulajdoni arányban az ingatlan- nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön, Eladó a hozzájáruló nyilatkozatokat Dr. Komár László ügyvédnél helyezi letétbe. Az ügyvéd jogosult a teljes vételár megfizetése esetén – jogosult nyilatkozata alapján - ezen nyilatkozatot az illetékes Földhivatalnak átadni.

45 11. A jelen adásvételi szerződéssel kapcsolatosan felmerülő vagyonszerzési és ingatlan- nyilvántartási illeték, illetve a szerződés elkészíttetésének költsége a Vevőket terheli, míg az ingatlan energetikai tanúsítványának beszerzése és annak költségei Eladót terhelik. 12. Szerződő felek jelen jogügylettel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárásban való képviseletükkel megbízzák Dr. Komár László ügyvédet (9021 Győr, Bölömbika u. 478.; GYMSMÜK 128/XVII/76.), ezért jelen okiratot, mint meghatalmazást is aláírják.

46 Szerződő Felek a jelen adásvételi előszerződést - annak elolvasása és értelmezése után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Győr, szeptember 23. Ellenjegyzem: Dr. Komár László ügyvéd GMSMÜK 128/XVII/76. Győr, Bölömbika u. 478. 2014. szeptember 23. Kormos Jolán Vevő Répáné Farkas Imola Eladó

47 Az adásvétel különös nemei
Megtekintésre vétel (a szerződés hatályba lépése a vevő egyoldalú nyilatkozatától függ). Próbára vétel Minta szerinti vétel (a szolgáltatást minta adásával határozzák meg, az eladó ennek megfelelően köteles teljesíteni). Elővásárlási jog (alapulhat jogszabályon, vagy a felek írásbeli megállapodásán. A tulajdonos el akarja adni a dolgát, s szükséges hogy kívülállóktól ajánlatot kapjon. A kapott ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal köteles közölni. Ha a jogosult elfogadja az ajánlatot, létrejön a szerződés). Visszavásárlási jog (ha a dolog tulajdonosa nem akar végleg megválni a dologtól, kikötheti az eladással egyidejűleg írásban a visszavásárlási jogát). Vételi jog (a legerősebb egyoldalú jog. Nem kell hozzá eladási szándék, sem a jogosult előzőleg fennállt tulajdonjoga. A tulajdonos írásbeli megállapodással, a dolog és a vételár megjelölésével másnak vételi jogot engedhet. A vételi jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja.)

48 Az adásvételi szerződés altípusai
Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele Az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeli szolgáltatására vállal kötelezettséget. A felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat. A vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Mezőgazdasági adásvétel Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés (maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget. 10%-nyi eltérés lehet). A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés. (Többletfeltétel, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt).

49 Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
(1) Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni, feltéve, hogy a vevőt a teljesítés megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíti. A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés 6:233. § [A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés] Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak, akkor az eladó köteles ezt a szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni. Az eladó a vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti ellenértékét akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni, ha erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet.

50 Tevékenységkifejtő szerződések
Vállalkozási típusú és megbízási típusú szerződések Tevőleges szolgáltatási kötelezettség Közös elem: a tényleges szolgáltatást nyújtó fél a másik fél érdekében fejti ki a tevékenységet Különbség: a kötelezett egy munkával elérhető eredmény létrehozására vállalkozik (vállalkozási szerződés), gondos eljárás (megbízás).

51 Eredménykötelmek Gondossági kötelmek
A tevékenység kockázata a jogosultat terheli, Díjérdekeltség: díjazás az eredmény elmaradása nélkül is Széles utasítási jog, A munka végzését a megbízott másra csak eltérő megállapodás alapján bízhatja, Mindkét fél indokolás nélkül, bármikor megszüntetheti a szerződést. Kötelezett saját kockázatára jár el, Nyereségérdekeltség, Jogosultnak erősen korlátozott utasítási jog, Kötelezett általában saját költségére dolgozik, A munka végzéséhez mást is igénybe vehet, A tevékenységet kifejtő önhatalmúlag nem szüntetheti meg a szerződést.

52 Vállalkozási típusú szerződések
Ptk. 6:238. § „Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig a szolgáltatás (mű) átvételére és díj fizetésére köteles”. Rendkívül sokfajta tevékenység Tervezési szerződés Kivitelezési szerződés Kutatási, mezőgazdasági vállalkozási szerződés Közszolgáltatási szerződés Fuvarozási szerződés A szerződés tartalma: Szerződő felek, Szolgáltatás tárgya, Vállalkozói díj

53 A szerződés alanyai A szerződés megkötése: Megrendelő és vállalkozó
Polgári jogi jogalanyisággal rendelkező természetes és jogi személyek Vannak olyan tevékenységek, ami szakképzettséghez kötött (pl. gyógyszertár üzemeltetése), ami hatósági engedélyhez kötött (pl. egészségügyi szolgáltatás), vagy kötelező kamarai tagsághoz kötött (pl. magán-orvosi tevékenység) A szerződés megkötése: A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre, A szerződés megkötése nincs alakszerűséghez kötve: írásban, szóban, ráutaló magatartással. (kivétel: utazási, kutatási szerződés – írásban) (Nagyobb beruházások esetén gyakori: a legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozót pályázat vagy versenytárgyalás útján választja ki a megrendelő.)

54 A vállalkozás lényege A vállalkozó a megrendelő részére valamilyen tevékenységet fejt ki, A vállalkozó tevékenységét általában a saját költségén végzi, és költségigényét a vállalkozói díjban érvényesítheti. Vállalkozás tevékenység pl.: új dolog előállítása, már meglévő dolog átalakítása, javítása, karbantartása. Vagy Lakossági tömegszolgáltatások: fodrász, manikűr, étterem, kulturális rendezvények (koncert, színház), személyszállítás A vállalkozási tevékenység a megrendelő valamilyen szükségleteinek kielégítésére alkalmas, hasznos eredményben realizálódik.

55 A vállalkozás elvei 1:4. § Az elvárható magatartás elve
…a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására… köteles. 6:257. § [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására…köteles. 6:239. § [A tevékenység megszervezése] (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.

56 A tevékenység megszervezése
Két fázis: 1. A vállalt tevékenység kifejtése: az a folyamat, ami a mű előállításához vezet. A munka személyi és tárgyi feltételeit a vállalkozó biztosítja (szakszerű, gazdaságos, határidő) 2. A mű átadása-átvétele

57 Utasítási jog A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni DE! Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé! Nem terjedhet ki a munka megszervezésére! Tehát: a megrendelő utasítási joga nem a tevékenység kifejtésére, hanem a megrendelt mű tulajdonságaira nézve illeti meg! (milyen igényei, elvárásai vannak az eredményt illetően) Ha a megrendelő (laikussága miatt) nem ad ésszerű és gazdaságos utasítást: a vállalkozó köteles erre figyelmeztetni (ő ugyanis szakmailag felkészült)

58 Utasítási jog Ptk. 6:240. § A vállalkozó (fuvarozó) a megrendelő (fuvaroztató) utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha az utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen: figyelmeztetés, de ha a vállalkozó (fuvarozó) utasítását fenntartja, elállás, vagy a feladatnak a megrendelő (fuvaroztató) utasításai szerint, a megrendelő kockázatára látja el. A vállalkozó (fuvarozó) köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. 6:264. § [Rendelkezési jog] A fuvarozó a fuvarozás megkezdését követően a fuvarozás teljesítéséhez utasítást kér, és a feladó megfelelő időn belül nem ad utasítást, vagy/és…biztosíték, a fuvarozó a kereskedelmi ésszerűség szerint jár el, a feladó és a címzett érdekeire tekintettel (értékesítés is).

59 Tevékenység végzésének a helye
A vállalkozó tevékenységét a saját telephelyén az általa meghatározott időben végzi. Gyakori: meghatározott helyen kell előállítani vagy megjavítani valamit: A megrendelő köteles a tevékenység végzésére alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani. A megrendelő ellenőrzési joga Folyamatos ellenőrzési jog, Ellenőrzés: a vállalkozó a szerződés tartalmának megfelelően teljesíti-e a kötelezettségeit.

60 Vállalkozói díj Csak akkor tarthat rá igényt a vállalkozó, ha a művet előállította, és azt a megrendelőnek át is adta. A vállalkozói díj meghatározása a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme, Ha a felek nem állapodnak meg a vállalkozási díjban, akkor a vállalkozási szerződés létre sem jön, és a szolgáltatás sem követelhető. A szolgáltatás átadás-átvétele: A vállalkozási szerződés második fázisa: Tevékenység folytán előállított mű átadása. Átadás-átvétel: mindig az adott szakmában, üzletágban szokásos eljárás keretében Pl. ha szükséges, a minőség megállapításához elvégezhetik a szükséges próbát.

61 Elállás, felmondás, törvényes zálogjog
A megrendelő a szerződés megkezdése előtt bármikor elállhat a szerződéstől, Ezt követően a teljesítésig felmondhatja. Törvényes zálogjog: A vállalkozót illeti meg a vállalkozói díj biztosítása érdekében, Mindazokra a vagyontárgyakra, amelyek a megrendelő tulajdonában vannak, de a vállalkozási szerződéssel összefüggésben a vállalkozó birtokába kerülnek.

62 Altípusok Tervezési szerződés (tervdokumentáció)
Kivitelezési szerződés (konkrétan megnevezett építmény) Kutatási (kutatómunkával elérhető eredmény) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Közszolgáltatási szerződés (gáz, víz, személyszállítás) Fuvarozási szerződés

63 A mezőgazdasági vállalkozási szerződés
(1) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles. (2) A vállalkozó a szerződésnek az állat vagy a termény betegsége miatti lehetetlenné válásáért nem felelős, ha a megbetegedést az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő. Ebben az esetben a vállalkozót arányos díj illeti meg. (3) A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők.

64 Megbízási típusú szerződések
GONDOSSÁGI KÖTELEM A szerződés tárgya valamely ügy ellátása (jogi természetű, de más is) Lehet ingyenes vagy visszterhes A megbízó utasításai szerint, és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. Ptk. 6:272. § „A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”.

65 A megbízás általános szabályai
A megbízó az ügy ura: a megbízó széleskörű utasítási joggal rendelkezik, Utasítás kiterjed: a megbízási szerződés teljesítésére, a kötendő szerződés tartalmára. A megbízott a megbízó utasítása szerint köteles eljárni, A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére nincs mód. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, itt is él a megbízott figyelmeztetési kötelezettsége.

66 Tájékoztatási kötelezettség
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról folyamatosan tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik szükségessé. Megbízási díj, törvényes zálogjog A megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha az eljárása nem vezetett eredményre, A díjat a szerződés teljesítésekor kell megfizetni, A megbízott köteles a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére. Törvényes zálogjog: a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg. Azokon a vagyontárgyakon, amelyek a megbízás következtében kerültek a megbízotthoz.