Az egész napos iskola arcai

Az előadások a következő témára: "Az egész napos iskola arcai"— Előadás másolata:

1 Az egész napos iskola arcai
Varga Attila

2 Jogszabályi háttér A fejlesztés folyamata A fejlesztés területei
Miről szól az előadás? Jogszabályi háttér A fejlesztés folyamata A fejlesztés területei

3 Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről1
egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, 26§ (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program

4 Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31
Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről … 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha másik osztály indításával, vagy a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. ( Köznevelési törvény 94§ (j) bekezdés: oktatásért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy a nevelési-oktatási program jóváhagyásának rendjét rendeletben szabályozza

5 Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31
Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 19§ 3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. (5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.

6 Jogszabályi háttér 110/2012. Korm
Jogszabályi háttér 110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2) A nevelési-oktatási program részei: pedagógiai koncepció, a tanulási-tanítási program,; a tanítási-tanulási egységek leírása, eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók az értékelés és eszközei célzottan fejlesztett továbbképzési programok támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. Ha a nevelési-oktatási programot nem az oktatásért felelõs miniszter adja ki, a program engedélyezését az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtõ dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat idõkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetõvé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitûzött célok elérését; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elõsegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlõdés ellenõrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása.

7 A fejlesztés folyamata – új keretek
a meglévő pedagógiai rendszerleírások áttekintése az új keretrendszer részletes szakmai elvárásainak kidolgozása az új keretrendszer szakmai műhelyekben történő egyeztetése az új keretrendszer korrekciója, véglegesítése

8 A fejlesztés folyamata – új programok
a területen meglévő programok összegyűjtése,vizsgálata, elemzése, működő gyakorlatok feltárása, vizsgálata, elemzése, partnerintézmények kiválasztása, felkészítése új kísérleti program kidolgozása a partnerintézmények bevonásával az új nevelési-oktatási program elemeinek kifejlesztése az intézményi szintű megvalósítás mentorálása, az intézményi szintű megvalósítás támogatása, monitorozása, A kísérleti program végrehajtásának összegző értékelése, a nevelési-oktatási program véglegesítése a tapasztalatok alapján a nevelési-oktatási program benyújtása miniszteri jóváhagyásra

9 A fejlesztés folyamata - tervek
Tevékenységek Módszerek Alapozó kutatások: helyzetfeltárás, megvalósíthatósági tanulmány (képzési modellhez) Tanulási ciklusok pilot tervezése Tantárgy-pedagógiai megközelítések összehasonlító vizsgálata Tanár-továbbképzési rendszerek tesztelése Továbbképzési modulok kidolgozása Az öntevékeny fejlesztést illetve az önművelést segítő honlap készítése Műhelymunkák Szakirodalom feltárása Adatgyűjtés: innovációk Delphi-módszer: célrendszer, problémák és ajánlások fókuszálása Kvantitatív: tanári attitűdök vizsgálata, infrastruktúra-elemzés, tanulói „eredményesség” (beválás, önhatékonyság, önmotiváció, problémamegoldás, megerősítés) Kvalitatív: akciókutatás tantárgy- pedagógiai eljárások illetve problémafelvetések vizsgálatára, interjúk és kerekasztalok

10 A fejlesztés területei
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése: – alsó tagozat – komplex művészeti nevelés – természettudományos nevelés – gyakorlati életre nevelés Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése A felzárkóztatás nevelési-oktatási programjának kidolgozása az általános iskola és a szakképzés közötti átmenet biztosítására A tanórán kívüli foglalkozások gyakorlatainak összegyűjtése, tematizálása és közzététele a gyakorlatok átvételének nyomon követése

11 Célok: óvoda-iskola átmenet megkönnyítése alapkészségek megerősítése
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése - alsó tagozat Célok: óvoda-iskola átmenet megkönnyítése alapkészségek megerősítése egyéni differenciálás lehetőségének megteremtése felzárkóztatás tehetséggondozás

12 Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése - természettudományos nevelés
Problémák Lehetőségek Ellentmondó / ütköző paradigmák: célrendszer, sikerkritériumok Sikerkritériumok rendszerének feltárása, alapozó kutatások, érdekcsoportok közötti párbeszéd előmozdítása Egyoldalúan kutatott területek és ezekre épülő (kevés, egyoldalú, gyakran téma szerint is ad hoc kidolgozottságú) anyagok - Kapcsolódás meglévő anyagokhoz (például mérés-értékelés területén) - Nemzetközi kutatási anyagok felhasználása Módszertani (tantárgy-pedagógiai) monotónia Innovációk és nemzetközi példák adaptálása, műhelyek kialakítása Mély ellenérzések az integrált szemlélettel szemben (részben tévképzetek miatt) - Megalapozott fogalomhasználat - Sokféle iskola bevonása Merev gondolkodás (lásd oktatáspolitikai javaslatok, pályázatok) az infrastrukturális feltételekkel kapcsolatban Innovatív megoldások keresése, feltárása, bemutatása (például: cseppreakciók, zöldség/gyümölcs-kísérletek) Hiányos kapcsolatok más tantárgyakkal, statikus tudományszemlélet Pedagógusok felkészítése és konkrét példák bemutatása

13 Cél a tanulók komplex személyiségfejlődése: kreativitás,
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése – komplex művészeti nevelés Cél a tanulók komplex személyiségfejlődése: kreativitás, problémamegoldás, önkifejezés, önismeret társas kultúra. A sikeres fejlesztés érdekében a komplex művészeti nevelés nevelési-oktatási programjának kifejlesztését megelőzően feltétlenül vizsgálni kell a jelenlegi oktatási környezet komplex művészeti nevelést segítő és gátló elemeit (pl. tartalmi szabályozók, tanári felkészültség és attitűd, iskolai feltételek).

14 Fenntartható környezet Fenntartható egészség Fenntartható gazdálkodás
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése- gyakorlati életre nevelés Fenntarthatóság Fenntartható környezet Fenntartható egészség Fenntartható gazdálkodás Tervezés = előre gondolkodás = prevenció Környezettudatosság = közösségi gondolkodás Ritmusok beépülése – ünnepek, hagyományok körforgásának szépsége, fontossága

15 Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése
Fenntarthatóságra nevelés – egész iskolás megközelítés Keret az Ökoiskola cím kritériumrendszerének megvalósításához: Dokumentáció Szervezet Tanulás Infrastruktúra Kommunikáció Együttműködések Helyi közösség

16 A felzárkóztatás nevelési-oktatási programjának kidolgozása az általános iskola és a szakképzés közötti átmenet biztosítására Milyen módszerekkel (szervezeti/szemléleti változásokkal, társadalmi /szakmai támogatással) lehet eredményesebbé tenni az általános iskolai felzárkóztató jellegű programokat? Hogyan lehet a tanulói eredményesség növelése érdekében erősíteni az eltérő iskolafokozatokban működő intézmények hálózati együttműködését/tanulását/tudásmegosztását?

17 Horizontális megközelítés:
A tanórán kívüli foglalkozások gyakorlatainak összegyűjtése, tematizálása és közzététele a gyakorlatok átvételének nyomon követése Horizontális megközelítés: A fogalom definiálása Szempontrendszer kidolgozása jó gyakorlatok gyűjtéséhez Tanórán kívüli jó gyakorlatok gyűjtése Jó gyakorlatok mérhetővé tétele, nyomon követése, A hatékony felhasználás támogatása, Az új jó gyakorlatok közzététele

18 Köszönöm szépen a figyelmet!
Varga Attila