Mindennapok munkajoga – 6.

Az előadások a következő témára: "Mindennapok munkajoga – 6."— Előadás másolata:

1 Mindennapok munkajoga – 6.
Dr. Csőke Rita

2 A mai témáink: A munkaszerződés teljesítése
Miről ismerjük fel a munkaszerződést? Színlelt munkaszerződések És egy jogeset…

3 Kicsit ismételjünk… 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

4 A munkáltató alapvető kötelezettségei – Mt. 21. §
Foglalkoztatási kötelezettség A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása Az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása Költségek megtérítése

5 1. A foglalkoztatási kötelezettség
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni… Köteles a munkaszerződés szerinti feladatokkal ellátni (A kivételekkel majd foglalkozunk) Elmulasztásának következménye: Azonnali hatályú felmondás (ha huzamosan fennáll az állapot) Fizetés – ha nem is dolgozunk

6 2. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása
A munkáltató köteles …. – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Ez minden és bármi lehet, ami ahhoz szükséges, hogy a munkánkat el tudjuk végezni. Lehet tárgyi feltétel (infrastruktúra) Távmunka esetén eltérő megállapodás lehet személyi feltétel információ, irányítás, utasítás stb.

7 3. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Minden és bármi lehet. Pl. Kötelező (előzetes és időszakos) foglalkozás eü vizsgálat a munkáltató költségére Munkaruha, védőruha, védőital, védőeszközök Képzések, továbbképzések Munkabiztonsági szabályok, folyamatok megszervezése, Biztonsági szabályok betartásának ellenőrzése De akár a munkaidő beosztás is ide tartozhat! 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről és végrehajtási rendeletei

8 4. Költségtérítési kötelezettség
„A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.” A munkabért – látni fogjuk – a munkavégzésünkért kapjuk. A munkáltató kötelessége a munkavégzés feltételeinek biztosítása – nyilván a költségét is ő kell hogy viselje. (Speciális a távmunka – eltérő megállapodás lehet) Részletek: kormányrendeletben Pl. közig. határon túlról munkába járás De figyeljünk: adózási szabályok!

9 Kérdés Vegyük észre, hogy mit nem soroltunk fel! Vajon miért?
A munkabér fizetése a munkaszerződés fogalmi eleme, abban már benne van.

10 A munkavállaló alapvető kötelezettségei
Megjelenési kötelezettség Rendelkezésre állási kötelezettség Munkavégzési kötelezettség Megfelelő magatartási kötelezettség Együttműködési kötelezettség – munkatársakkal is

11 1. Megjelenési kötelezettség
A munkavállaló köteles … a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, A munkaidőt a munkáltató osztja be - ő mondja meg, hogy mikor, hol. Munkára képes állapot – az mi? Munkakörönként más és más lehet… Fizikálisan és mentálisan is alkalmasság Alkohol, drog, egyes gyógyszerek, kipihentség, dress code, stb… A munkáltató jogosult szabályozni és ellenőrizni – ld. 5. előadás anyagát!

12 2. Rendelkezésre állási kötelezettség
A munkavállaló köteles… munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni… Megjelentem amikor, és ahol előírta a munkáltató, és várom, hogy a munkáltató megfelelő feladattal lásson el. A megfelelő feladattal ellátás a munkáltató kötelezettsége.

13 3. Munkavégzési kötelezettség
A munkavállaló köteles … munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni… Személyesen: nem bízhatom másra a saját feladataimat Általában elvárhatóság… - elvárható a 100%-ban hibátlan munkavégzés? Általában nem, de azért nem mindegy, miben és mekkorát hibázunk… Szokások is? – szakmai szokások, céges szokások is

14 4-5. Megfelelő magatartás és együttműködés a munkatársakkal
A munkavállaló köteles … a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, munkatársaival együttműködni. A bizalom nem egy elvont általában vett kategória – nagyon is konkrét. A bizalomvesztés nem „varázsszó”. Konkrét magatartás adhat rá alapot. Azt, hogy a munkáltatóval együtt kell működni, láttuk már. De: a munkatársakkal is!

15 Az eddigiek alapján foglaljuk össze: miről ismerjük meg a munkaszerződést?

16 A különböző szerződéstípusoknak is vannak karakterisztikus jellemzői…

17 A különböző szerződéstípusok elhatárolása
A különböző szerződéstípusok eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Mások a jellegzetességei egy munkaszerződésnek, mint egy megbízási vagy vállalkozási szerződésnek. mindháromban történik munkavégzés, de eltérő jogi jellegzetességekkel.

18 És ha nem „vegytiszták” a szerződések? – Van ez így…

19 A bírói gyakorlat szabályai
„A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.” [BH ]. A szerződéseket a valós tartalmuk alapján kell megítélni. A szerződés típusa szempontjából mindegy pl., hogyan nevezik el. A valós szándék szerinti jogi tartalma a lényeg.

20 Mi a szabály a szerződések minősítésekor?
„A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni.” – kétség esetén: mely ismertetőjegyei vannak túlsúlyban.

21 És akkor miről ismerjük fel a munkaszerződést?
Ha túlsúlyban vannak benne: Alá-fölérendeltségi viszony; Részletekbe menő utasítási, irányítási, ellenőrzési jog; A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás; Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása és személyes munkavégzési kötelezettség; (A munkáltató által meghatározott helyen és időben történő munkavégzés; Munkabérszerű juttatás).

22 Miért fontos ez? Adózási okokból drága lehet ebben tévedni. (Némileg mások a közterhei a különböző szerződéseknek.) Színlelt szerződések kiszűrése Már tudjuk: a színlelt szerződés semmis. Színlelt, ha mindkét fél akarata másra irányul, mint amit „lepapíroztak”. A színlelt szerződések tipikus okai: Vagy el akarják leplezni a munkaszerződést – pl. adózási szempontból előnyösebb. Vagy pont azt színlelik – pl. TB juttatások előnyösebbek.

23 Jogeset Mfv.II /2014/7.

24 Tényállás 1. Egy ügyvéd és párja 2008 márciusában élettársi kapcsolatot létesítettek. 2008. áprilisában munkaszerződést kötöttek. A munkaszerződésben rögzített alapbér havi bruttó Ft, a munkakör jogi és számviteli asszisztens. Az ügyvéd április, május, június hónapokban átutalással fizette a munkabért. A pár augusztusában nagy értékű ingatlant vásárolt (az ügyvédi irodától különböző településen), de az ügyvédi iroda székhelye maradt az eredeti helyen még novemberig.

25 Tényállás 2. 2008. október 30-án közös megegyezéssel megszüntették a munkajogviszonyt, mert a hölgy máshol vállalt munkát. 2010. januárjában szakítottak. A felperes (a hölgy) ekkor fordult a munkaügyi bírósághoz.

26 A felperes álláspontja
A felperes követelte elmaradt munkabére kifizetését, július-október hónapokra, összesen Ft-ot. A felperes elismerte, hogy a bérlapot (elszámolást) ugyan ő is aláírta, de azt állította, hogy a munkabérét a munkáltatója sem átutalással, sem készpénzben nem fizette meg.

27 Az alperes érvelése 1. Az alperes ezzel szemben először elismerte, hogy a volt párja általános adminisztrátor munkakörben nála dolgozott, de azt állította, hogy azzal, hogy aláírta a bérlapokat, elismerte a munkabér felvételét is, ő pedig készpénzben fizetett. A közös megegyezésben pedig megállapodtak, hogy a munkaviszonyból eredően (a szöveg szerint „a rendezetteken felül”) igényük egymással szemben nincs. Később, a per során az alperes viszontkeresetet terjesztett elő és követelte a kifizetett munkabér visszafizetését.

28 Az alperes érvelése 2. Az alperes azzal indokolta a visszkereseti igényét, hogy a munkaszerződés színlelt volt, mert valójában csak a felperes ingatlanvásárlásához szükséges banki hitelfelvételhez kellett a párjának rendszeres jövedelmet igazolni, és a munkaszerződés csak ezt a célt szolgálta. A felperes munkát nem is végzett. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy az augusztusi költözést követően a volt párja már nem is járt be a másik városban levő ügyvédi irodába sem, és nem dolgozott.

29 Az alperes érvelése 3. A munkabér fizetésére vonatkozó álláspontját úgy változtatta meg, hogy munkabért formálisan nem fizetett, mert vagyonközösségben éltek, közösen gazdálkodtak. Úgy nyilatkozott, hogy „érzelmi alapokon nyugvó munkaszerződést” kötöttek. A per során tanúként hallgatták meg a könyvelőt is, aki azt állította, hogy látta a felperes aláírását a számlatömbön, és a postakönyvben, és látta is munkát végezni.

30 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban
A felperes (a volt élettárs hölgy) követelése megalapozott. A felek között április 24-étől fennálló munkaviszony alapján a felperes az alperes ügyvédi irodájában végzett adminisztrációs tevékenységet, a munkaviszony pedig a felek közötti megállapodás alapján október 31. napjáig fennállt. Az alperes „ellentmondásos” nyilatkozatokat tett a munkabér kifizetését illetően. (Először elismerte, aztán a színleltség miatt tagadta.) A felperes kétségtelenül végzett munkát (tanú is igazolta).

31 A Kúria döntése 2. A perben az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy július, augusztus, szeptember és október hónapban a felperes részére a munkaszerződésben foglalt munkabérét megfizette. A becsatolt munkabérjegyzékek önmagukban nem igazolták a kifizetés tényét. A bérkifizetések megtörténtét egyébként az alperes azon nyilatkozata is cáfolta, amely szerint az élettársi közösségre tekintettel gazdasági életközösségben éltek, ezzel hallgatólagosan azt állította, hogy a munkabér tényleges kifizetésére, a felperes részére történő átadására nem került sor.

32 A kedvenc idézeteim az első- és másodfokú bíróságok indokolásából
Első fokú bíróság: „…A jogviszony megítélése szempontjából ezen tényeknek (i.e. munkaszerződés, munkavégzés ténye) tulajdonított jelentőséget, és nem annak, hogy az élettársi közösség miatt a munkaviszonyra vonatkozó szigorú alá- fölérendeltség, függőség és utasítási rendszer nem voltak a jogviszony jellemzői. Ez a körülmény pedig a munkabér fizetési kötelezettség alól nem mentesítette a munkáltatót.” Másodfokú bíróság: „az alperes fizetési kötelezettségét nem érintette, hogy nyarától már Cs.-n éltek, ezért munkavégzésre ténylegesen nem került sor, mert a munkáltató érdekkörében felmerülő akadály miatt az alperesnek állásidőre járó munkabért kellett fizetnie.”