Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA"— Előadás másolata:

1 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

2 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Általános jellemzők Rendszer váltás előtt: nagy mezőgazdasági növénykultúrák, mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok ..stb Rendszer váltás után: privatizáció kis területű, magántulajdonú földterületek a jellemzőek és ilyenformán kikerültek a tűzvédelemért felelős hatóságok látásköréből. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

3 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Csoportosítás: az olyan növényi kultúrák, amelyek beérése együtt jár a növény nedvességtartalmának elvesztésével, a betakarításkor már gyakorlatilag száraznak tekinthetők BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

4 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Csoportosítás: a meteorológia kedvezőtlen hatásaitól (szárazság-aszály) kiszáradt egyéb növényi kultúrákat említhetjük, melyek kedvezőtlen esetben tűz martalékává válhatnak. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

5 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzveszélyességi szempontból való jellemzésük: gabona szára már az érés korai szakaszában is veszélyes viszonylag kis energiájú gyújtóforrás hatására lángra lobban érési időszak végén, már vékonyfalú, alacsony nedvességtartalmú rostos anyag csöves szerkezet (kívül, belül levegő) miatt könnyen végbemegy az égés , ami gyors és heves BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

6 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Nagykiterjedésű, összefüggő terület Lakott területtől általában távol esnek Megközelítés az útviszonyok miatt körülményes sok vízre van szükség azonban oltóanyag hiánnyal kell számolni viszont kevés az igénybe vehető természetes nagy távolságban van a mesterséges vízforrások BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

7 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása A tűzkeletkezés, terjedés veszélyét növeli: Az emberi felügyelet hiánya Késői észlelés és tűzjelzés Már kiterjedt tűzzel kell szembe nézni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

8 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása További veszélyt jelenthet: Tűz átterjedhet az ott dolgozó munkagépekre, közelben levő épületekre, erdőkre BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

9 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása A tűzterjedést rendkívüli mértékben befolyásolják a meteorológia viszonyok: Szél: A tűz a gabona táblában a szél irányának és sebességének megfelelően háromszög vagy legyező formában terjed A láng erős szél esetén akár több száz méter is meg tesz percenként BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

10 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Meteorológiai viszonyok: Magas nyári hőmérséklet A levegő páratartalma és a talaj nedvesség tartalma lényegesen nem fékezi a tűz terjedést A tűz terjedést Segíti még: Gátolja: Gázcsere hatására kialakuló röptüzek Terep viszonyok: hasadékok,töltésék, tavak, utak….stb újabb tűzfészkek BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

11 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Felderítés: Milyen mértékű a tűz kiterjedése,terjedési sebessége, iránya A terjedéssel szemben milyen természetes akadályok vannak, ezeket fel lehet e használni A beavatkozás során figyelni kell a szél irányát és erősségét (mivel az változhat) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

12 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzoltás: Mivel kevés oltóanyag, azt megfontoltan kell felhasználni Leggyakrabban kéziszerszámokkal, nagy létszámmal BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

13 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzoltás: Esetenként erőgépek alkalmazásával BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

14 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzoltás kéziszerszámokkal: 1-1,5 méteres széles munkasáv kialakítása szükséges Kisebb tüzek lángleveréssel, föld rászórással olthatók BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

15 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzoltás erőgéppel: 4-5 barázdás védőszántást kell alkalmazni A kialakítandó védősávoknál figyelembe kell venni nehogy a körül határolás során a tűz kitörjön BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

16 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Lábon álló termények tüzeinek oltása Tűzoltás: Bevonásra kerülhetnek a területen működő gazdaságok, vállalatok, magántulajdonban levő erő-munkagépek, valamint alkalmazottak A végleges oltás után a terület átvizsgálása során meg kell szüntetni a tűzfészkeket és a területet őriztetni kell BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

17 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Szérű: A mezőgazdasági létesítmények azon része, ahol a szálastakarmány kazlak kerülnek elhelyezésre Kazalozási terv előírja a kazlak sakktáblaszerű elhelyezését (ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg) Házigazdaságok: udvaron levő rakott kazlak jelenléte ill. építmények padlásán szálastakarmány, gabonatárolás BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

18 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Kazlak csoportosítása kialakításuk, formájuk szerint: hagyományos vagy rakott, ahol a termény megbontása gépi erővel lehúzással, szétvágással valamint kézi erővel történhet téglatest, vagy henger alakúra összepréselt, huzallal,zsinórral összefogott bálákból kialakított (ezek megbontása a bálák súlya miatt balesetveszélyes, rendszerint erőgép kell hozzá) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

19 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Hideg és meleglevegős szárítású rendszerű kazlak: az elektromos meghajtású gépi berendezések jelentenek még tűzveszélyt Tűzesetén az ilyen kazlaknál jelentősebb a kárérték BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

20 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása A szérűn kötelező oltóvíz elhelyezés, és megtalálhatók még létrák, és kéziszerszámok is Mindettől függetlenül oltóanyag hiánnyal kell számolni A gépjárművek részére nehézséget jelent a megközelíthetőség: Nincs szilárd útburkolat A föld út sokszor mély talajú és nehezen járható BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

21 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzterjedés a kazlak felületén: Gyors, amit az erős szél és a száraz időjárás még növelheti is Az égés során levő magas hőmérséklet és az ebből adódó hősugárzás még ezt tovább fokozza Terjedés iránya: jellemző a felületen alulról felfelé A vízszintes illetőleg a szomszédos kazlak legközelebbi pontja felé BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

22 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzterjedés a kazlak felületén: sakktáblaszerű elhelyezésnél a a tűz útja a szomszédos kazlak sarkai felé irányul A terjedés intenzitása a kazal belseje felé függ a kazal összerakásának módjától, szerkezetének lazaságától BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

23 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzterjedés a kazlak belsejében: hagyományos rakott kazal: viszonylag lazán van rakva, ezért a terjedés gyors, formája csatornaszerű bálázott kazlak: viszonylag lassú, henger alakúnál az egymásra rakásnál háromszög alakú légrés miatt a bála belseje felé segítik a terjedést BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

24 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Egyéb veszély bálázott kazlak esetén A tűz miatt a bálakötözők kilágyulnak, elpattannak, elégnek Bálák szétesnek Kazal omlás veszély BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

25 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Kazlak öngyulladása: Öngyulladás során a kazal belsejéből kifelé irányul a tűz A tűz terjedési sebessége kicsi, mindaddig a pontig, amíg a kazal felületét el nem éri BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

26 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Felderítés: Általános szabályokon túl: Törekedni kell a tűz helyének és terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolására Vizsgálni kell mit és milyen módon veszélyeztet Fontos a helyismerettel rendelkező személy segítségének igénye ( víz nyerés és mennyiség miatt, egyéb más intézkedésére való jogosultság) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

27 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzoltás: Jelentős erőket igényel, mert a tűz terjedés többirányú és igen heves lehet Ha életveszély nincs, akkor az elsődleges intézkedések a még nem égő kazlak biztosításra szolgáljanak A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a tűzterjedés lehetőségét, a gázcsere irányát BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

28 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzoltás: Ha megfelelő mennyiségű oltóanyag áll rendelkezésre, akkor törekedni kell a felületen történő gyors lángleverésre, majd ezt követően a kazalban kialakult tűzcsatornák oltására Ha gép erő is áll rendelkezésre, célszerű a kazal szétvágása, a nem égő rész széthúzása BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

29 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzoltás: Lefeketítés érdekében: hosszú porlasztott sugár Nagy magasság elérése érdekében: kötött sugár BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

30 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Végleges oltáskor szükséges a kazal és a bálák szétszedése, szakaszosan működhető sugárral az anyag teljes átforgatása Oltás befejezése után szükséges a további felügyelet az esetleges fellobbanások, ismételt tűz keletkezésnek megakadályozásra BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

31 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Tűzoltás mérlegelése: TMMSZ alapján TV: „Azokban a az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása megmentett értékkel nem jár, dönteni a gazdasági (erő,eszköz, oltóanyag) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével- a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeltéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen:” BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

32 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Szálastermény szárítók csoportosítása: Hideglevegős: egy tartó és levegőt elosztó vázszerkezetre előfonnyasztott állapotban felrakott szálastakarmányon nagy teljesítményű ventillátorral fúvatják keresztül a környezeti levegő BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

33 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Szálastermény szárítók csoportosítása: Hideglevegős berendezés részei: Szellőztető berendezés: általában tégla vagy betonfalba beépített ventillátorból és az azt meghajtó villanymotorból áll Tartó és levegőelosztó váz: általában fa szerkezetű és a ventilátor által befújt levegő egyenletes elosztására, valamint a teherviselésre szolgál. Egyik része alagútszerű főcsatorna, melyből oldal és függőleges légcsatornák nyílnak BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

34 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Szálastermény szárítók csoportosítása: Forrólevegős szárítók: az apróra vágott termény egy forró dobon halad keresztül. A dob fűtése gáz,-vagy olajégővel – nyílt lánggal – történik. A dobból a termény a ciklonba kerül, majd a technológiai rendszeren végül a zsákolóba A tűz leggyakrabban a technológiai utasítás be nem tartása miatt keletkezik BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

35 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A szárítón általában akkora kazlat raknak, hogy a takarmány oldal irányban 1,5-2 méterre túlfeddje az oldalrácsot A keletkezett tűz a külső felületen és a belső csatornákban egyidejűleg fejlődik BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

36 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A kialakított légcsatornákban a tűz gyorsan terjed, amit segít a száraz takarmány is A csatornák lezárása kismértékben is, de fékezi a terjedést Az oltáshoz nagymennyiség vízre és és nagy oltóanyag-intenzitásra van szükség BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

37 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A ventillátorra nagy gondot kell fordítani, oltás megkezdése előtt az áramtalanítást el kell végezni Az égőkazlakra felhatolni, felmenni tilos, mert nagy a beszakadás veszélye BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

38 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Tűzoltás meleglevegős szárítónál: A technológiát figyelembevéve a dobból kihajtott termény a padozaton vízzel oltható A már ciklonba került termény a beépített vízlocsolóval is oltható A felhevítettet dobra vizet bejuttatni tilos ( gőz keletkezés, gőznyomás) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

39 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szálastermény szárítók tüzeinek oltása Tűzoltás meleglevegős szárítónál: A zsákolt termény pihentetési ideje 24 óra A lucerna liszt nehezen nedvesíthető, ezért tüzének oltásához szórt, vagy porlasztott sugarat kell alkalmazni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

40 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermény szárítók tüzeinek oltása Szárítók jellemzése: A szárítás lényege, hogy a szemestermény nedvességét meleg levegővel(égésgázzal) elpárologtatják. A keletkezett gőz és a felmelegítést végző meleg gázlevegő a szabadba távozik. A C fokig terjedő meleg levegőt olaj-vagy gáztüzelésű égők állítják elő A levegőnek a terményen keresztül áramoltatását légcsatornán ventillátorok biztosítják BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

41 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermény szárítók tüzeinek oltása Szárítók jellemzése: Az anyag áramlás történhet: Függőlegesen (gravitációval) BÁBOLNA típusú Vízszintesen enyhén lejtő perforált tálcában mechanikus mozgatással SIROKKÓ típusú BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

42 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermény szárítók tüzeinek oltása Tűzkeletkezési okok: Technikai meghibásodás: hőmérséklet szabályozók elromlása, terménytovábbító, biztonságtechnika meghibásodás, Technológiai szabálytalanság: szárítási eljárás szabályainak megszegése, a termény nem kellő mértékű megtisztítása Emberi mulasztás: karbantartás elmaradása, lerakódott por el nem távolítása, szakszerűtlen kezelés BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

43 Szemes termények jellemzői
A gabonafélék szilárd, nagy széntartalmú szerves anyagok. Éghetőek, gyulladási hőmérsékletük: Búza-360 Celsius Kukorica-395 C Rozs –370 C Lánghőmérsékletük eléri a 1000 C-ot Sűrű sötétszürke füsttel ég Víz hatására megduzzad falakat szétnyomhatja BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

44 Szemes termények égésének jellemzői
A füstöt magába szívja használhatatlan lesz Gyors felületi égés, majd befelé lassuló beégés Szenesedés, izzó égés a jellemzőjük. Őrleményeik éghetőek, levegőben lebeghetnek Megfelelő porkoncentráció esetén porrobbanás veszély BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

45 Felderítés és a tűzoltás sajátosságai
Vonulás során felhívni az állomány figyelmét –a por jelenlétére -kiterjedt tűz esetén a fém tartószerkezetek elveszthetik tartószilárdságukat, és összedőlhetnek. fűtőanyag elzárása,ill. védelme. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

46 Felderítés terjedjen ki:
Van –e robbanásveszély Milyen anyagot szárítanak Milyen az elektromos és hőenergia ellátás Az anyag mennyi ideje van már bent a szárítóban Szakember igénybevételének lehetőségéről Szükséges –e a berendezés megbontása A riasztott erők elegendőek-e BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

47 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermény szárítók tüzeinek oltása TŰZOLTÁS Tűz esetén le kell állítani az égőket és a ventillátorokat. A szárítót nem szabad leüríteni A nedves terménnyel a feltöltést, addig kell folytatni, amíg az elszenesedett réteget el nem oszlatják. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

48 Gőz kiáramlásánál az égésveszélyre figyelni.!
A tűz oltása A ventillátorok leállásakor a libegő ajtók becsukódnak, így az égést tápláló levegő, a lángolás megszűnik. A z égő résznél az ajtót megemelve sugárcsővel az oltást el lehet végezni létráról. Gőz kiáramlásánál az égésveszélyre figyelni.! A BÁBOLNA B-15-ös szárítók beépített tűzoltó berendezéssel vannak ellátva. Ha a tűz csak kisebb területen van a parázsló részt szét kell húzni, és hagyni lepotyogni. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

49 Ha a tüzet eloltottuk, meg kell kezdeni a szárító leürítését.
Utómunkálatok Ha a tüzet eloltottuk, meg kell kezdeni a szárító leürítését. A leeresztett terményt át kell forgatni, és porlasztott sugárral kell a még esetleg izzó részeken az oltást elvégezni. Erőgépek, ill dolgozók segíthetnek. A kiürített gabonát külön tárolni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

50 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Az állat tartási lehetőségekre a szélsőségesség a jellemző: Ipariszerű technológia: az épületet csak erre a célra létesítették Üzemrészek (egységek) kerültek kialakításra (takarmány tároló, energiaellátó, feldolgozó) Az épületek nem nagy távolságra találhatók egymástól és különböző ellátó rendszerekkel vannak (szellőző,fűtő csőhálózat, elektromos) vannak összekötve BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

51 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Ipariszerű technológia: Egy ilyen objektumon belül a legkülönbözőbb éghető anyagok (takarmány, fűtőolaj, gáz..stb) mellett vegyszerek és rendszerint nagyszámú állat jelenlétével kell számolni Összességében a tűz feltételei adottak és csak a technológiai utasítás pontos betartásával lehet a biztonságot folyamatosan fenntartani BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

52 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Hagyományos állattartás: Az ilyen létesítményeknél is jelentős mennyiségű éghető anyaggal kell számolni, ami lehet maga az épület is Gyakran előfordul, hogy a padlástér kisállattartásra vagy takarmánytárolásra van kialakítva BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

53 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Állatmentés: befolyásolja az állat fajtája, tulajdonságai és az ezzel járó elhelyezés mód Szarvasmarha, lovak ( bekötötten, bokszban) Sertés (kisebb-nagyobb csoportokban, ólban..) Juhok és baromfi (sok állat együtt) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

54 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Tűzoltás nehezítő körülmények: Az állattartó épületekben jellemzően alacsony a dolgozók létszáma A létesítmények messze vannak a lakott területtől, az utak sem mindig megfelelőek A tűz terjedése a könnyen gyulladó, gyorsan égő anyagokon gyors, ami elsősorban a jelentős szabad légtérnek, elektromos, szellőző és fűtű rendszereknek köszönhető BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

55 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Tűzoltás nehezítő körülmények: A terjedés sebességét tovább fokozza a szabad gázcsere, a szél és a kialakuló röptüzek Tapasztalatok alapján a percben az állattartó épület belső hőmérséklete már meghaladja C fokot, ami veszélyes egyaránt emberre és állatra is BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

56 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Felderítés: Ha nincs életveszély, elsősorban arról kell meggyőződni: hol keletkezett a tűz, milyen fajta állatok, milyen jellegű és intenzitású veszélynek vannak kitéve Gyorsan kell felderíteni a megközelítési és az állatok menekítési útvonalakat és későbbi elhelyezési lehetőségeket BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

57 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Felderítés: Fel kell deríteni az oltóanyag fellelhetőségének a helyét, mennyiségét Figyelmet kell fordítani további tűzterjedésnek lehetőségére, az irányára és szomszédos objektumok veszélyeztetésének mértékére BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

58 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Állatmentés: Az egyik legjelentősebb feladat Történhet: tűzoltást megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy azt követően A mentéskor vegyük figyelembe a jelenlevő, az állatok viselkedését ismerő, valamint helyismerettel rendelkező gondozók segítségét BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

59 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Állatmentés: Lovak, szarvasmarha: Egyenként vezessük ki Fejüket takarjuk le Ha van rá mód felszerszámozva, ill. lánccal, kötéllel Sertés: Ki kell hajtani Fülüknél, farkánál fogva kivonszolni célszerű BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

60 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Állatmentés: Juhok: Kolompos kihajtás ajánlott Ha veszélyeztetett helyen kevés van, célszerű egyenként kihordani Baromfi, szárnyasok: Zsákba rakva esetleg Több ezer szárnyas esetén a mentés a nagy szám miatt lehetetlen BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

61 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Állatmentés: Fordítsunk gondot arra, hogy a tűztől és a füsttől az állatok megvadulnak, megzavarodnak ezért a mentendő állatok részére kijelölt helyet is védeni kell illetve olyan távolságra kell vinni, ahol ez a veszély már nem éri őket Kimentett állatokat őrzését, felügyeletét is meg kell oldani BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

62 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Tűzoltás: Sok vízre van szükség Az épületek belsejében is lehet nagy intenzitású sugarat alkalmazni Törekedjünk: a lángolás leverésére a keletkezett hő és füst minél hamarabbi elvezetésére BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

63 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Állattartási létesítmények tüzeinek oltása Tűzoltás: Fontos feladat még az égő vagy éghető szerkezeti elemek oltása, védelme Oltóanyag hiány esetén alkalmazunk bontást, vagy ún. éghető anyag eltávolításán alapuló oltási módot Biztonsági szabályok: fordítsunk figyelmet a légzés védelemre, röptüzek megakadályozására, az esetlegesen leszakadó épületszerkezetekre, omlására BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

64 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek A szemestakarmányok, gabonafélék szerves, éghető, szilárd anyagok tároláskor felületükön az égés viszonylag gyors, azonban a tárolótér belseje felé nagyon lassan terjed, mert a szemek tömören helyezkednek el és rossz hővezetők Helytelen tárolás esetén öngyulladásra hajlamosak BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

65 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Porrobbanás veszélye: A gabona pora a levegővel megfelelő koncentrációt alkotva robbanóképes Ha a por mennyisége légköbméterenként a 20 grammot eléri, már bekövetkezhet a robbanás BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

66 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Tűzoltás vízzel: A gabona szemek elnyelik a nedvességet, amitől a térfogatuk megnövekszik A térfogat növekedés olyan mértékű lehet, hogy a tároló falát is szétfeszítheti A tűz következtében vagy az oltás során a szemes termény a víz és a füst hatásától további felhasználásra alkalmatlanná válik BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

67 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek A gabona tárolókat építésük szerint csoportosíthatjuk Földszintes, több emeletes Állandó vagy ideiglenes jellegűek A gabona tárolása, raktározása történhet: Ömlesztve Zsákolva Silókban BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

68 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Henger alakú vasbeton siló: Legelterjedtebb Átmérője 7-12 méter Magassága méter Fenékrészen egy tárófedéllel ellátott nyílás, itt kerül leengedésre a termény A silókhoz szervesen kapcsolódik a silótorony, melynek magassága 80 méter BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

69 Gabonatárolók tűzveszélyességi jellemzői
A régi építésű tárolók általában éghető anyagúak, vagy éghető anyaggal béleltek. Általában 10-25m magasak, téglafalazású Födémszerkezetek, és feljárók fából készültek. Anyagmozgatáshoz a szintek között födémáttörések találhatók, amelyekben surrantók, vagy serleges felvonók találhatók. Újabbakban sprinkler, ill szintenként tűzcsap. Tetőszerkezet fából készült hélyazata horganyzott lemez, pala, vagy cserép. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

70 Gabonasilók taktikai jellemzői
Újabban űvegszál erősítésű poliészter silók Átmérőjük10-12m, magassága14-15m Falvastagsága10-12mm Gyakran 2 sorban helyezik el őket egymástól cm-re Felső részen fém szerkezetű technológiai híd található. Fém gabonasilókkal is gyakran találkozunk Silótórony kapcsolódik hozzá, benne szállításhoz, tisztításhoz, méréshez szükséges berendezések BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

71 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Tűzterjedés: Alapvetően az előbb említett jellemzők és a technológiai sajátosságok határozzák meg, így: Többek közt a nagy mennyiségű éghető gabona Annak sajátos fizikai-kémia tulajdonsága Tároló beépített faszerkezete Függőleges szállítóművek (a kialakított különféle faláttörések segítik a tűz terjedést) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

72 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Tűzterjedés: A szerves por jelenléte szintén jelentősen befolyásolja a tűzterjedést A robbanáshoz szükséges koncentráció igen hamar kialakulhat, vagy a tűz során (erős léghuzat, helytelenül használt vízsugár) hatására Gyakori eset, hogy robbanás következményeképpen keletkezik maga a tűz BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

73 Felderítés sajátosságai
II-es-III-as kiemelt riasztási fokozat elrendelése Vonulás közben az állományt fel kell készíteni a hőhatás és a füst elleni védelemre. A szereket a romhatáron kívűl kell megállítani Helyi szakemberek segítségével megállapítani. -milyen anyag van betárolva -milyen az aprítottsági foka -porrobbanás veszély fenn áll-e -a leeresztés, és az elszállítás megoldható-e BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

74 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Felderítés: Az általános szabályokon túl meg kell állapítani: Milyen jellegű a tároló, vagy raktár Milyen szerkezet felépítése, állapota Figyelmet kell fordítani: A szállító- és szellőző berendezésekre A füstgázok esetleges elvezetésének lehetőségeire, szükségességére BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

75 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Tűzoltás: Törekedni kell a lángolás gyors leverésére Legcélszerűbb a porlasztott, vagy szórt sugár Oltás közben gondot kell fordítani a por esetleges felverése okozta veszélyre Kerülni kell az elfolyt víz következményeként jelentkező károkat BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

76 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Tűzoltás: Elsődleges feladat: a tűz vízszintes és függőleges terjedési lehetőségének megakadályozása A tűzfészek oltása A keletkezett égéstermék elvezetése Ha szükséges a por lekötése Szerkezeti elemek és részek megbontása, szélesítése BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

77 Cellák lezárása tűzterjedés megakadályozása
Tűzoltás Silótoronyban a keletkezett űz oltását az alatta lévő tér, és a felette kialakított tetőtér védelmének kialakításával kell kezdeni.(létrasugarak) Cellák lezárása tűzterjedés megakadályozása Első sugarakat a szárazfelszállóról lehet szerelni Felhatolásra vészlétrák, ill. kialakított feljárók Intenzív égést rövid idejű vizzeloltást követően középhabbal oltsuk. Figyelni kell az acél tartószerkezetek, ill a technológiai híd hűtésére. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

78 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Végleges tűzoltás: A leengedés után a termény(gabona) átforgatásával Szakaszosan működtethető porlasztott sugár jelenléte Igénybe kell venni a helyi dolgozókat, valamint a terülten található erőgépeket BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

79 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek Összefoglalva: A silókban keletkezett tűz oltás nehéz feladat. Fontos a füst minél előbbi elvezetése, és a siló alatti és feletti csatlakozások védelme (tűzterjedés megakadályozása) Sugarak használatánál figyelni kell, a víz hatásra a gabona megduzzad (szétnyomhatja a siló falát) Célszerű még a gabona gyors leürítése ( de a tűz során tömbökké sül össze, gátolja az ürítést, ill. vigyázni kell a kiáramlásnál, ne borítsa be a résztvevőket BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

80 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Malom: a gabona őrlésére és az őrölt liszt keverésére szolgáló létesítmény Felépítése: Több szintes (technológiától függően 4 vagy 5 szint), keskeny épület Régiekre jellemző az épületszerkezetek, födémek fából készültek A modernek már vasbeton szerkezetűek Nagyszámú födémáttörés (szállító csővezeték, gépcsere miatt) BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

81 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Felépítés: Két részből tevődik össze: Koptató (amihez kívülről a gabonatároló siló csatlakozik Malmi rész A két rész tűzfallal elválasztott, de lehet egy légtérben is BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

82 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Felépítés: A malom munkaszintjén sok gép van, melyek meghajtása általában egyedileg elektormotoron keresztül történik Tűzkeletkezési helyek: Leggyakoribb a hengerszékeknél: a henger szorul meg, és a meghajtó ékszíj feltüzesedik és égni kezd őrlőhenger közé fém darab kerül és felizzik BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

83 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Tűzterjedés: Elsősorban a technológiai szállítóvezetékeken (serleges felvonók, surrantók, pneumatikus szállító rendszerek, csövek) nagyon gyorsan képes a felsőbb szintekre terjedni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

84 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Legnagyobb veszély a porrobbanás, aminek a megelőzése érdekében szórt sugarat kell alkalmazni. A tűzterjedési iránya: Gyors függőleges irányú (számolni kell a kéményhatással) Az égés során magas hőmérséklet és nagy füst alakul ki, ezért a beavatkozás során légzőkészüléket kell használni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

85 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Ha tűzoltás már a tűz kialakulás kezdeti szakaszában megkezdődik, akkor az épületbe még be lehet hatolni Ilyenkor fontos: Az égő szint felett a tűz terjedést meggátolni Egyidejűleg, ha szükséges erő-eszköz mennyiség a rendelkezésre áll, akkor a tűz oltást is meg kell kezdeni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

86 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Kiterjedt tűznél: Az épületbe nem szabad behatolni ( födém átég, a nehéz gépek..stb lezuhanhat az alsóbb szintekre) intenzív hősugárzás, az omlásveszély miatt a tűz nehezen közelíthető meg, ezért nagy mennyiségű éghető anyag tüzének oltása csak távolabbról lehet: kötött sugár alkalmazás felsőbb szinteknél létra- vagy emelő sugár BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

87 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
Malmokban keletkezett tüzek oltása Utómunkálatok: Hosszantartóan, alaposan kell végrehajtani Ha födém nem zuhant le, akkor az éppen maradt technológiai berendezéseket, csőrendszereket át kell vizsgálni, az izzást meg kell szüntetni Ha a födém megsemmisült, akkor az alsó szintre zuhant roncshalmazt sokáig kell hűteni és a lappangó égést meg kell szüntetni BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

88 Porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei
A porok fogalma, jellemzésük  Por:Minden szerves, szervetlen vegyület, anyag őrléssel, osztályozással, vagy más módon keletkezett frakcióinak összessége. 0,004 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú. A porok keletkezése munkafolyamatoknál: – gabonaiparban (silóknál, ki- és betárolásnál, elosztó, ürítő helyeknél, ciklonoknál, porleválasztóknál); – faiparban, fémipar egyes helyein. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

89 A porrobbanás feltételei:
– ugyanazon időben és térben éghető por finoman eloszlatott alakban; – oxigén jelenléte; – robbanásra alkalmas keverék és levegő jelenléte a robbanási határon belül; – iniciáló (gyújtó) hatás. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

90 A porrobbanás jellemzői:
– elsődleges robbanás (felkavarja a leülepedett port); – láncreakció-szerű robbanási folyamat; – a felkavart por és levegő elegy folyamatosan robbanóképes; – veszélyezteti a gépeket, berendezéseket, majd a teljes épületet és a személyeket. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

91 Fő tűzkeletkezési helyek:
silók, bunkerek, ülepítők; – őrlő- és finomőrlő berendezések; – portalanító, szárító porelszívó; – keverő berendezések, szállító rendszerek; – őrlő- és csiszológépek; – porvisszanyerők. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

92 A védekezés lehetőségei:
– technológia kialakításával (több rendszer ismert); – alsó robbanási koncentráció alatti működés; – inert gázadagolás; – gyújtóforrás kiküszöbölés; – automatikus jelző- és beavatkozó rendszer. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

93 Szikrázás elleni védekezés:
Szikrázás elleni védekezés: – vas, acél, hősugárzó anyagok leválasztása; – elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem; –               szikramentes szerszámok, berendezések.  Öngyulladás megelőzése: – hőmérséklet-ellenőrzés; – nedvesedés meggátolása; – kritikus mennyiség csökkentése, azaz rendszeres takarítás; – oxigén-csökkentési rendszer.  Technológiák porleválasztása: – ülepítéses módszer (porkamra); – centrifugás módszer (ciklon); – szövetszűrés módszere (tömlős, tárcsás porszűrő). BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

94 A beavatkozás szabályai:
- felderítés szakember bevonásával; – teljes védőfelszerelés használata; – a tűz keletkezésének pontos helyét, nagyságát, a technológiai rendszert ismerő; – technológiai rendszert le kell állítani; – teljes áramtalanítást végre kell hajtani; – a lehető legkisebb létszámmal kell végrehajtani a felderítést; – a szükséges mértékben a kiürítést végre kell hajtani; – kerülni kell a nyílászárók által keltett huzathatást, porfelkavarást; – az izzó gócokat fel kell deríteni. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.

95 - csak a kijelölt állomány (Tv utasítása szerint);
Tűzoltás: - csak a kijelölt állomány (Tv utasítása szerint); – csak köd és porlasztott sugár üzemeltethető; – a technológia teljes átvizsgálása, izzó részek oltása, a rendszer ürítése; – ülepítők, porkamrák, silók átvizsgálása; –porlasztott, szórt sugarak használata, a csőrendszerek tisztításának végrehajtásakor; – szakszemélyzet bevonása a rendszer teljes kiürítésébe; – a rendszert újraindítani csak ezután lehet. BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt.


Letölteni ppt "MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések