A Versenyjogi szabályozás rendszere Dr. Pázmándi Kinga

Az előadások a következő témára: "A Versenyjogi szabályozás rendszere Dr. Pázmándi Kinga"— Előadás másolata:

1 A Versenyjogi szabályozás rendszere Dr. Pázmándi Kinga
Vállalati jog MsC. 10. A Versenyjogi szabályozás rendszere Dr. Pázmándi Kinga

2 Versenyjogi szabályozás rendszere
Versenyjogi hagyomány, hatályos szabályozás rendszere Tisztességtelen verseny elleni jog szabáyozási irányai

3 A versenyjogi szabályozás történetileg kialakult területei
„ANTITRUST” jog (verseny-korlátozások joga) Kartelljog Monopóliumok versenyjoga Fúzió engedélyezés Tisztességtelen verseny elleni jog Versenytársi sérelmek tilalma Versenyjogi „fogyasztóvédelem”

4 Versenyjogi szabályozás rendszere
ANYAGI VERSENYJOG Tartalmi szabályok, verseny tisztaságát és szabadságát védő korlátok és tilalmak ALAKI VERSENYJOG Eljárásjogi szabályok és fórumrendszer

5 Magyar versenyszabályozás
A magyar versenytörvény („A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. tv. – Tpvt.) egységes Tisztességtelen verseny elleni jog és versenykorlátozások anyagi jogát és az alaki szabályokat is tartalmazza (GVH jogállása, eljárás speciális szabályai)

6 TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG
A versenytársi sérelmek, és a versenyjogi „fogyasztóvédelem”

7 Tisztességtelen verseny elleni jog
Versenytársi sérelmek = „ klasszikus versenyjogi tényállások” Versenyjogi „fogyasztóvédelem” = Üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma (B2B reláció)

8 VERSENYTÁRSI SÉRELMEK
KLASSZIKUS VERSENYJOGI TÉNYÁLLÁSOK

9 Versenytársi sérelmek
„Klasszikus” versenyjogi tényállások Fejezeti generálklauzula Hírnévrontás Üzleti titok megsértése Szolgai utánzás Bojkott felhívás

10 VERSENYJOGI „FOGYASZTÓVÉDELEM”
Avagy az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma (GVH)

11 Versenyjogi „fogyasztóvédelem” részterületei
Fogyasztók megtévesztése (B2B, és ami nem reklám) Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazása (B2B) Részletes kiegészítő jogi szabályozás 2008 után: B2C reláció- Fttv., B2B megtévesztés, és reklám-Grt.

12 A megtévesztés nevesített alapeseti
(aktív) megtévesztés = az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; (passzív) - mulasztásos megtévesztés=elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

13 A fogyasztói üzenetek értelmezésének főszabálya – megtévesztésre alkalmasság
A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. + megjelenítés asszociatív üzenete (lásd: reklámeszközök jelentősége a gyakorlatban)

14 Áru lényeges tulajdonsága
Az áru összetétele, Annak használata, Az áru egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint Az áru kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja

15 Értékesítés lényeges körülményei
forgalmazási mód, a fizetési feltételek a kapcsolódó ajándékok Értékesítéshez kapcsolt engedmények, Értékesítéshez kapcsolódó nyerési esély

16 Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazásának tilalma a Tpvt
Különösen agresszív üzleti módszerek alkalmazásának tilalma a Tpvt.-ben A Tpvt. általános, mögöttes háttérszabálya (= a történeti „múlt”) A Tpvt szerint: „Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása”. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását

17 VERSENYKORLÁTOZÁSOK JOGA
„ANTITRUST” JOG VERSENYKORLÁTOZÁSOK JOGA

18 „ ANTITRUST ” jog Szabatosan: a verseny-korlátozások joga Kartelljog
Versenykorlátozó megállapodások tilalma Monopóliumok joga Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Fúziós jog Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

19 Kartell fogalma A kartell lényegében verseny korlátozó „megállapodás”, magatartás vagy szervezeti döntés Árkartell Területi kartell piacfelosztás Kondíciós kartell

20 Kartellszabályozás modellje
Általános – horizontális és vertikális kartelltilalom – az érvénytelenség polgári jogi szankciójával is erősítve + mentesítések rendszere (kivételek meghatározása az általános tilalmi szabály alól)

21 „Monopóliumok joga” „Monopolhelyzet” jogi értelemben gazdasági erőfölény Monopólium, monopszónium, oligopólium, oligopszónium = gazdasági erőfölény (egyedüli, többes) A jog a domináns piaci pozíciót (annak meglétét) önmagában nem tilalmazza (piaci struktúrába csak a fúzióengedélyezés útján avatkozik), csak az azzal való visszaélést!

22 Erőfölény jogi fogalma
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. („máshoz fordulás” lehetősége korlátozott, vagy kizárt)

23 „fúziókontroll” lényege
Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozás = piaci gazdálkodó szervezetek Összefonódás összes esete; fúzió, beolvadás, irányításszerzés Fúziós küszöbérték feletti összefonódáshoz a GVH előzetes engedélye kell!