Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, fogyasztóvédelmi eljárások

Az előadások a következő témára: "Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, fogyasztóvédelmi eljárások"— Előadás másolata:

1 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, fogyasztóvédelmi eljárások
előadó dr. Kispál Edit

2 2008. évi XLVII. Törvény felépítése
Általános rendelkezések Hatály Alapfogalmak Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma (generálklauzula, megtévesztés, agresszív gyakorlat, feketelista) Felelősség Eljáró hatóságok Eljárás szabályai

3 kereskedelmi gyakorlat ügyleti döntés Tisztességtelenség
Kulcsfogalmak fogyasztó kereskedelmi gyakorlat ügyleti döntés Tisztességtelenség valóság igazolása ésszerűen tájékozott fogyasztó (átlagfogyasztó) versenyérintettség

4 Fogyasztó, átlagfogyasztó
fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy Átlagfogyasztó: ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el a fogyasztók egy meghatározott fogyasztói csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás 2.1. koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztók = érzékeny fogyasztói kör

5 Kereskedelmi gyakorlat
vállalkozásnak, (vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek) az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja

6 A fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e,
Ügyleti döntés A fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban

7 Eljáró hatóságok NFH PSZÁF (vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyel) GVH Elhatárolás alapja: tevékenység, mellyel összefügg a tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (pénzügyi szolgáltatások, biztosítási tevékenységek stb.) (NFH-PSZÁF) Versenyérintettség (NFH-GVH, PSZÁF-GVH)

8 Versenyérintettség irányadó szempontok
Az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés időtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.

9 Versenyérintettség irányadó szempontok
Minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg, a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

10 Együttműködési kötelezettség
Az együttműködés célja: a hatóságok jogalkalmazási gyakorlatának kölcsönös megismerése anyagi és eljárásjogi szabályok egységes alkalmazása jogalkalmazási gyakorlat kölcsönös megismerése hatásköri összeütközések elkerülése, az esetleges hatásköri viták hatékony rendezésének megkönnyítése Az együttműködési kötelezettség teljesítésével elérni kívánt eredmény: a törvény által megteremtett fogyasztói jogok védelme a törvény által kötelezettségekkel terhelt vállalkozások számára kiszámítható jogi környezet teremtése

11 Együttműködési garanciák
Értesítési rendszer Állandó munkacsoport Együttműködési megállapodás (érdemi döntések, bírósági határozatok megismerhetősége) Egymás joggyakorlatának kölcsönös figyelemmel kísérése → egységes jogalkalmazás

12 Eljárás szabályai Határidő: A jogsértő kereskedelmi gyakorlat megvalósulását követő három éven túl nem indítható meg. Folyamatos → a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg → a határidő addig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A vállalkozás - az eljáró hatóság felhívására - a tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek → úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak.

13 Eljárás szabályai Ha még nem valósult meg, de a vállalkozás tevékenysége, így a szükséges feltételek megteremtése, szerződések megkötése, eszközök beszerzése alapján valószínűsíthető, hogy annak alkalmazására sor kerülne, a hatóság jogosult a tervezett kereskedelmi gyakorlat előzetes megtiltására. A hatóságok az e törvényben meghatározott eltérésekkel NFH: a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. Törvény, PSZÁF: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény, GVH: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. Törvény szerint járnak el

14 Jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása
Jogkövetkezmények Jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása Jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése Bírság kiszabása (minden esetben bírságot szab ki, ha a jogsértést megállapító jogerős határozatban a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor

15 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
GENERÁLKLAUZULA MEGTÉVESZTÉS AGRESSZÍV GYAKORLATOK Tevékenység Mulasztás FEKETELISTA (31. pontos melléklet)

16 Generálklauzula 2 alapvető szempont: vállalkozás a szakmai gondosság követelményét megsérti (ésszerűen elvárható szintű szakismeret, jóhiszeműség, tisztesség) és ez alkalmas az átlagfogyasztó gazdasági magatartásának torzítására (Nem tekinthető a magatartás torzítására alkalmasnak a reklámban túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentések bevett, a reklám természetéből adódó mértéket meg nem haladó alkalmazása nem.)

17 Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat
tevőleges magatartás vagy mulasztás következménye. Megtévesztésnek minősül, ha egy vállalkozás olyan kereskedelmi gyakorlatot tesz közzé, amely valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon tartalmaz, ha valamely, a döntéshez szükséges, jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

18 Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat-példák
a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termék megnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, b) az áru lényeges jellemzői, így különösen ba)kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai, bb)mennyisége, bc)származási helye, eredete, bd)előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,

19 Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat-példák
a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. eltérés a szavatossági és jótállási jogok sorrendjétől Egyes szavatossági , illetve jótállási jogok nem biztosítása vagy kizárása csere kizárása higiéniai okokra hivatkozással egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékek esetén Félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítési határidőkről

20 Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat-példák
három (munka) napon belüli reklamáció fogadása, illetve szervízhez irányítás A kijavítás vagy kicserélés időtartamával a fogyasztó jogok határideje nem hosszabbodik meg Félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségekről Bizonyítási kötelezettség fogyasztóra terhelése Bontatlan csomagolás megkövetelése igényérvényesítéskor Jótállási jegy meglétéhez kötött kifogásintézés kötelező jótállás esetén Jótállási igény érvényesítése kizárólag számla/blokk ellenében lehetséges

21 Agresszív kereskedelmi gyakorlat
Pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

22 Tényezők a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama, alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta, súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására, a fogyasztó szerződéses jogainak - ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is - gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, jogellenes cselekménnyel való fenyegetés.

23 körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztességtelenek
Feketelista körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztességtelenek nem szükséges az ügyleti döntés befolyásolásának körüljárása sem az átlagfogyasztó magatartásának vizsgálata 31 pontból álló lista

24 Feketelista-példák 3. Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése. 5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).

25 Feketelista-példák 7. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. (csak itt csak most) 11. Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám).

26 Feketelista-példák 12. Valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut. 13. Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő. 15. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét. (végkiárusítás)

27 Feketelista-példák 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. 20. Az áru "ingyenes", "díjtalan", "térítésmentes" vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. 29. Azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó.