Készítette: Pető László

Az előadások a következő témára: "Készítette: Pető László"— Előadás másolata:

1 Készítette: Pető László
A szoftver Készítette: Pető László

2 A szoftver A szoftver fogalma Szoftvertípusok Operációs rendszerek
A PC operációs rendszere Rendszer-, lemez-, könyvtár-, fájlkezelés

3 A szoftver fogalma Szoftvernek a hardver működését biztosító programokat nevezzük Program: meghatározott logikai sorrendben végrehajtandó utasítások halmaza Analóg számítógépek: valamilyen célfeladat gyors megoldására készültek Digitális számítógépek: kezdetben huzalozott logikájú programok, majd szabadon programozhatóak (adat ? program, Neumann-elv)

4 A szoftverek tipusai BIOS Operációs rendszer Alkalmazói rendszerek
Fejlesztő rendszerek

5 BIOS BIOS = Basic Input Output System A számítógép ROM-ban tárolja
(Read Only Memory - csak olvasható memória) Feladata: a számítógép egységeinek bekapcsolás utáni ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, az ember és a gép közti kommunikációt biztosító program (operációs rendszer) megkeresése

6 Operációs rendszer A számítógép alapszoftvere
kezdetben ROM-on, illetve floppyn foglalt helyet Feladata: a számítógép működésének felügyelete, azaz az erőforrások kezelése, a programok működtetése, a feldolgozás ütemezése, az adatok kezelése és átvétele, párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével, a programok és adatok tárolása

7 Alkalmazói szoftverek
Valamilyen speciális feladat megoldására teszik alkalmassá a számítógépet példa: szövegszerkesztő programok táblázatkezelők adatbáziskezelők grafikus programok számítógépes oktatóprogramok játékprogramok

8 Fejlesztő rendszerek Az operációs rendszert és az alkalmazói programokat programozók készítik valamilyen fejlesztőrendszerrel. Típusai: gépi nyelv közepes és magas szintű nyelvek Interpreterek(futtatás), compilerek(kódgenerálás) BASIC, PASCAL, C, LOGO illetve ezek különböző implementációi

9 Szoftverek (szerzői jog)
szabadalmi joggal, ami az ipari szellemi alkotások esetén teljesen természetes szerzői joggal, ami a művészeti alkotásokra jellemző. A jelenleg érvényes szabályozás megalkotói (sajnos!) ez utóbbit választották A kereskedelmi forgalomban kapható szoftverekre a vevő ráadásul nem szerez tulajdonjogot Csak az adathordozó kerül a tulajdonába, a rajta lévő program nélkül. Ez utóbbira csak használati jogot kap

10 Jogi problémák Ha már nincs szüksége rá, nem adhatja tovább, nem ajándékozhatja el, nem veszi vissza a gyártó. A régebbi verziók – még ha egy adott feladathoz nincs is szüksége a fölhasználónak a legfrissebb (drága, erős hardvert, új operációs rend­szert igénylő, esetleg még hibás) kiadásra – nem beszerezhetők, hiszen a gyártó nem forgalmazza, és „használt szoftver” boltok nem létezhetnek

11 Jogi problémák „szoftverlopásról” nem is beszélhetünk. Milyen lopás az, amikor az ellopott holmi sértetlenül megmarad a tulajdonosánál? Ez a jogsértő magatartás sokkal inkább rokonítható a blicceléssel. Legfeljebb jogosulatlan vagy illetéktelen használatnak lehetne nevezni, az általa okozott kárt pedig elmaradt haszonnak

12 Jogi kategóriák FREE Open Source Software (Nyílt forráskódú program)
Public Domain (Közkincs) Copyleft Freeware Shareware Semi free Commercial

13 FREE Olyan szoftver, amit bárki használhat, másolhat, továbbadhat – akár eredeti formájában, akár pedig tetszőleges módosítás után Az ilyen szabad szoftverekért, az átírásba fektetett munkáért nyugodtan lehet pénzt is kérni

14 OSS Nyílt forráskódú szoftver
A szabad szoftvernél újabb keletű fogalom az OSS, de ugyanazt jelenti

15 Public domain Olyan szoftver, amely nemcsak korlátozás nélkül használható, de részben vagy egészben akár más programokba is beépíthető előfordulhat, hogy akár szerzői jogvédelem alá eső programoknak is részévé válik

16 Copyleft Annyiban különbözik a public domain szoftvertől, hogy ennek jogi státuszát más fejlesztő vagy terjesztő nem korlátozhatja. Vagyis a szoftver összes másolata és átírt változata örökre szabad szoftver marad. (A GNU projekt keretében előállított majdnem valamennyi szoftver ilyen.) (LINUX)

17 Freeware olyan copyrightos szoftver, amelyet szabadon lehet terjeszteni, szerzője nem kér ellenértéket, viszont rendszerint nincs mellette forráskód, és módosítani sem szabad

18 Semi free Félszabad Bizonyos feltételek megléte esetén szabad szoftverként funkcionál (például üzleti fel­ használás esetén kereskedelmi szoftver, viszont non-profit célokra ingyenesen másolható, terjeszthető).

19 Shareware A szerzői jog védelme alatt áll, ugyanakkor másolása és továbbadása engedélyezett Ingyenesen kipróbálható, szerzője a próbaidőn túli használatáért általában alacsony összegű regisztrálási díjra tart igényt A regisztrált program szolgáltatásai rendszerint teljesebbek

20 Commercial Azért fejlesztik, hogy „pénzt csináljanak” belőle
demó- vagy próbaváltozat béta verzió dedikált

21 VÉGE