A foglalkozási rehabilitáció várható változásai

Az előadások a következő témára: "A foglalkozási rehabilitáció várható változásai"— Előadás másolata:

1 A foglalkozási rehabilitáció várható változásai
Cegléd, november 26.

2 Rehabilitációs hozzájárulás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 évi IV. törvény 41/A §-a alapján minden munkaadó – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles.

3 Kiket érint a rehabilitációs hozzájárulás?
Azon foglalkoztatókat érinti ez a fizetési kötelesség, ahol az átlagos statisztikai létszám meghaladja a 20 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el a létszám 5 százalékát. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8%-val ben Ft/fő/év volt ez az összeg.

4 2010. január 1-jét követő változások
A rehabilitációs hozzájárulás összege január 1-jétől Ft/fő/évre emelkedik. Az érintett munkaadóknak negyedévenként előleget kell fizetniük, így ennek mértéke az aktuális tárgynegyedévre vonatkozó adatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzá-járulás fizetési kötelezettség 25%-a. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

5 A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése
Hogyan igazolható a teljesítés? A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra egyaránt addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes. A munkaadó ezen munkavállalóiról külön nyilvántartást köteles vezetni. (1991.évi IV. törvény 57/A § (10) bekezdése) Lehet-e a támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni? Jelenleg igen. – költségvetési bértámogatás – munkahelyteremtő beruházás

6 Ki számít megváltozott munkaképességűnek? I.
2009. január 1-től a 177/2005.(IX.2) kormány rendelet 2§. (1) bekezdésének e) pontja határozza meg. ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

7 Ki számít megváltozott munkaképességűnek? II.
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

8 Ki számít megváltozott munkaképességűnek?
2009. január 1-jétől a 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésének e) pontja határozza meg. ea) MKCS 50–66% vagy ÖEK 40–49%, eb) MKCS 67–100% ec) ÖEK>79% ed) ÖEK 50–79% és a rehabilitációja nem javasolt ee) látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül ef) a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül eh) siket vagy súlyosan nagyothalló ei) súlyos mozgáskorlátozottnak minősül ej) ÖEK 50–79% és a rehabilitálható ek) MKCS<50% vagy ÖEK<40%, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban szakvélemény szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával továbbfoglalkoztatható

9 Megváltozott munkaképesség összegezve
Minimum 40%-os egészségkárosodással vagy min. 50%-os munkaképesség-csökkenéssel vagy súlyos fogyatékos (látás, hallás, értelem, mozgás, személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara) szakvéleménnyel kell, hogy rendelkezzenek a munkavállalók. Megfelel a követelménynek az is, ha az említett százalékok alatti igazolással rendelkeznek, de a szakvéleményen szerepel, hogy munkakörében, vagy tanult foglalkozásában csak személyre szóló rehabilitációval foglalkoztatható tovább (vagy tartalmában ezzel megegyező szöveg). További információk a rehabilitációs hozzájárulásról:

10 Rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása
A rokkantsági nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amely annak jár, aki az egészségkárosodása miatt nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet tud dolgozni, ezért keresetvesztesége van. A rokkantsági nyugdíj addig jár, amíg a rokkantság egészségügyi és jogi értelemben fennáll. Ha valaki az egészségkárosodása ellenére képes ugyanannyit dolgozni és keresni, mint azt megelőzően, annak meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját.

11 Az új szabályozás 2009 július 1-jével a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell – és nem lehet megszüntetni –, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

12 Kereső tevékenység szabályainak változásai I.
I.-II. csoportos rokkant: nincs kereseti korlát III. csoportos rokkant: 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%-a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás megszüntetése követi.)

13 Kereső tevékenység szabályainak változásai II.
Rehabilitációs járadékos: 3 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%-a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás felezése követi.) 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%-a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás megszüntetése követi.) 24 hónapon belül újra megállapítható!

14 Közös szabály (III. csoportos, baleseti rokkantsági nyugdíjas, rehabilitációs járadékos)
Az egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkenteni, majd ezek átlagát kell a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. Ha a kereseti korlát túllépése miatt szűnt meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartalmától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei (orvosi, jogi) a nyugdíj megszűnését követő öt éven belül újra bekövetkeznek. Bővebb információ a kereseti korlátról:

15 A munkaügyi központok által nyújtható támogatások
Foglalkoztatást bővítő bértámogatás Központi költségvetésből nyújtott rehabilitációs bértámogatás (akkreditáció) – foglalkoztatás támogatása – munkahelyi segítő költségkompenzációja TÁMOP program támogatásai – munkavállalóknak – munkaadóknak.

16 A KMRMK adatbázisa megváltozott munkaképességű álláskeresők
rendszeres szociális járadékban részesülők rehabilitációs járadékban részesülők

17 A KMRMK célja Részvétel a sikeres rehabilitációban
Az ügyfelek munkaerőpiacra történő visszajuttatása. Biztosítani az információáramlást. A kommunikációt kiemelten kezelni. Hosszú távú eredmények elérése. Az új rendszer helyi szintű kialakítása, működtetésére és felkészülés: egy új szemléletre, a munkaadói és a civil szféra bevonására, a rehabilitációt folyamatként való kezelésre, egy növekvő indikátorokat tartalmazó rendszerre. Eredményessé tenni ezt a nem csak nevében „komplex” rendszert, – a támogatások és a jogszabályváltozások mentén – ebben pedig a társzervekkel való magas szintű együttműködése mellett számítunk a civil szervezetek és a munkáltatók aktív részvételére is.

18 Köszönöm a figyelmet! Csete László rehabilitációs osztályvezető
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (1)