A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS SZEREP!

Az előadások a következő témára: "A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS SZEREP!"— Előadás másolata:

1 A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS SZEREP!
MEGVÁLTOZOTT A PEDAGÓGUS SZEREPE? Farkasné Egyed Zsuzsanna

2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 93/A. § (1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. (2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

4 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA
játékosság tevékenykedtetés élményszerűség differenciál fejlesztés komplexitás gyermeki szabadság biztosítása spontaneitás és irányítottság zökkenőmentes átmenetek a napirendben a lassú átmenet biztosítása az iskolai életmódra

5 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA II.
a játék feltételeinek biztosítása a játéktevékenységek kínálata a gazdag élmények biztosítása a szemlélődés, az elmélyedés, a próbálkozás lehetősége a kíváncsiság, a tudásvágy felkeltése, az érdeklődés kielégítése alkotó tevékenyég lehetőségének biztosítása a kompetencia átélésének öröme az alkotó, nyugodt, ösztönző, elismerő, elfogadó légkör biztosítása

6 Az ÓVODAI NEVELÉS MÓDSZEREI , ESZKÖZEI
követelés → biztatás, jutalmazás, példa, tiltás, „büntetés”, meggyőzés értékelés, beszélgetés, erkölcsi nevelés, gyakorlás cselekedtetés, ellenőrzés folyamatos figyelemmel kísérés, értékelés szóbeli visszajelzés, megbeszélés.

7 Óvó-védő Szociális, Nevelő-személyiségfejlesztő
CÉL, FELADAT, FUNKCIÓ Az óvodáskorúak sokoldalú, harmonikus, optimális fejlődésének elősegítése Óvó-védő Szociális, Nevelő-személyiségfejlesztő A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, egészséges életmód, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi fejlesztés.

8 AZ ÓVODAI NEVELÉS ESZKÖZEI, TEVÉKENYSÉGEK
játék tanulás munka

9 A NEVELÉST BEFOLYÁSOLJÁK TÉNYEZŐK
A gyermek személyiség jellemzői Életkor, fejlettségi állapot Családi feltételek Szülői elvárások Óvodai feltételek Óvó, pedagógiai munkát segítő felkészültsége PP elvárásai

10 A GYERMEK JÁTÉKÁNAK MEGFIGYELÉSE
nyomon követhetjük pl. nagy mozgásának (járás, futás, ugrás,..),térbeli tájékozódásának, finommozgásainak (manipulálás, kézdominancia, tapintás,..), beszédfejlődéséről, szociális érettségének (önuralom, együttműködés, nyitottság, esetleges konfliktusok) fejlődését.  ismereteket szerezhetünk világképéről, örömeiről, problémáiról, fejlettségéről, vágyairól

11 A JÁTÉK „ ÉRTÉKELÉSE” A gyermek korábbi állapotát tekintjük kiindulópontnak, mérlegeljük, hogy a gyermek játéka megfelel-e az életkorának. Problémát jelezhet, ha a kisebb gyermekek szintjén játszik, ha nem tud elmélyedni a játékban, ha rendellenesen használja a tárgyakat. Előfordul, hogy csak egy-egy területen mutatkozik elmaradás (retardáció), Amennyiben a gyermek átlagon felüli teljesítményt nyújt, „tehetségígéret ”, A gyermekeket a játékának támogatása: egyéni bánásmóddal, érdeklődés fenntartásával, lehetőség teremtés az ötletek megvalósítására, biztonságos környezet megteremtésével Folyamatos megfigyelés, következtetések levonása előtti konzultáció Kiegészítendő a megfigyelés családrajz, tervezett szituációs játékok, világjáték, GMP teszt, stb. Fejlesztési programok készíthetők.

12 JÁTÉKFAJTÁK (ahogy a programban szerepel)
Gyakorló vagy funkciójáték Szerepjáték Dramatikus játék – drámajáték Építő és konstruáló játék Szabályjáték (mozgásos, értelemfejlesztő) A játék optimális feltételei: csoportszobai, szabadtéri játékok alapvető szakmai, esztétikai, biztonságtechnikai követelményei

13 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA (fenntartó, vezető pedagógiai munkát segítő,)
- megteremteni a biztonságos játék feltételeit, - biztosítani a nyugodt légkört, - támogatni a gyermekek helyes viselkedését - és alakuló szociális kapcsolataikat. A játék során az óvodapedagógus többféle tevékenységet végez: - megfigyeli a gyermekeket, - figyelemmel kíséri szükségleteiket, és - szükség esetén beavatkozik

14 A PEDAGÓGIAI KRITÉRIUMOK
feleljen meg a játék az életkori elvárásoknak követelményeknek legyen esztétikus legyen biztonságos legyen könnyen tisztítható, tartós

15 JÁTSZÓ PARTNER, FIGYELEMMEL KÍSÉRŐ ,BEAVATKOZÓ ?
Objektív feltételek Idő, tér, eszköz JÁTÉK Napi ritmus megtartása Szabad játékidő, napirend FELTÉTELE Szubjektív feltételek: az óvó tudatossága, felkészültsége, az óvodapedagógus elfogadó magatartása, szeretetteljes légkör biztosítása,   a szociális kapcsolatok elősegítése,a védettség érzésének biztosítása,önbecsülés erősítése

16 A JÁTÉK JELLEMZŐI sajátos céltudatos tevékenység önkéntes
szabadon választott kellő komolysággal játsszák örömérzés kíséri funkciógyakorlás kellemes élmények újraélése konfliktusérzésektől való szabadulás veszély legyőzése játéktudat kialakulása

17 Polifunkcionális játékok a többféle módon használható játékok.
A JÁTÉKESZKÖZÖK csoportszoba udvar játszótér Polifunkcionális játékok a többféle módon használható játékok. anyagféleségek (kavics, víz, fa, levelek, termések, kő, gallyak, homok) használati tárgyak (kendő, kötény, táska, edények) a mindennapi élet történéseinek felidézése Népi játékeszközök Nemzettudat Népi kultúra

18 KIEGYENSÚLYOZATLANSÁGRA UTALÓ JÁTÉKFORMÁK (Körmöci Katalin)
Agresszív vagy romboló játék: témaválasztásban vagy a tevékenység stílusában mutatkozik meg az erőszakosság. Az így játszó gyermek indulatos, dobál, rombol, agresszív, a tettlegesség jellemzi.  Gátolt játék: az önállótlanság, félénkség jellemezi. A gyermek főként szemlélődik, mozdulatai bizonytalanok, a társakkal együtt végzett játéktevékenységben végrehajtja a cselekvést, nem irányít.  Kapkodó játék: A gyermek figyelme szétszórt, mindig más vonja el, csak rövid ideig képes elmélyedni a játéktevékenységben. Sűrűn váltogatja a tevékenységet és az eszközöket. Kényszeres játék: jellemző a merevség, a „rátapadás” az azonos tevékenységre, mozdulatra, az így játszó gyermek nem kezdeményez, ötletszegény.

19 a kellemetlen konfliktusos érzésektől való megszabadulás,
a veszély legyőzésének érzete , a szociális tanulás hiánya, a társakkal való együttlétből adódó konfliktusok, negatív játékminta

20 JÁTÉK ÉS TANULÁS FORMÁI AZ ÓVODÁBAN (fogalmak pontos értelmezése)
Játékban tanulás Játékba integrált tanulás Játékba ágyazott tanulás Játékra épülő tanulás Játékos tanulás

21 A CSOPORTLÁTOGATÁSKOR A SZABAD JÁTÉK MEGFIGYELÉSE
Felhasználható a tervező elemző és értékelő munkához szempontként Az elemzéshez ajánlott módszerek Megfigyelés Szociometria Beszélgetés (a beszélgetés körülményi és a beszélgetést lefolytató személye is fontos) Rajzelemzések (családrajz, élményrajz) Bábozás, játékos cselekedtetés

22 JAVASOLT SZEMPONTOK A JÁTÉK ELEMZÉSHEZ
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör teremtett? A csoportszoba berendezése biztosítja-e a gyermek számára a szabad játék lehetőségét? A játszóhelyek kialakítása, a tároló helyek kialakítása fokozza-e az otthonosság érzését, biztosít-e nyugodt játéklehetőségét? A befogadás ideje alatt az állandóság biztosított-e játékhoz ? Mivel érték el az óvodapedagógusok, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket? A napirend biztosítja-e a nyugodt, elmélyült tevékenységhez és az időkereteket a játékhoz? A csoportszobák berendezése, a játékeszközök lehetővé teszik-e, hogy a gyermek élvezhesse a környezet szépségét?

23 A GYERMEK KAPCSOLATAINAK MINŐSÉGE A SZABAD JÁTÉKBAN I.
Az óvodapedagógus - gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív töltés jellemzi-e? Az óvodapedagógus személyiségének modellhatása érvényesül-e a gyermek egyéni fejlődésére játékban, a játszó csoportszerveződés folyamatára? Elegendő szabadságot biztosít-e az óvodapedagógus a gyermek játéktevékenységéhez? Megfelelő tudatossággal és következetességgel alakítja-e az óvodapedagógus a játék (hely, idő tér) szabályait? Hogyan segíti elő az óvodapedagógus a baráti kapcsolatok alakulását, fejlesztését? Milyen módszerekkel motiválja az óvodapedagógus a gyermeket a közösség érdekében végzett munkára (játék rendezés)? Tapasztalható-e, hogy a gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódnak be a közös játékba? Mennyire járul hozzá a gyermek pozitív énképének alakulásához az óvodapedagógus a közös játék ideje alatt?

24 A GYERMEK KAPCSOLATAINAK MINŐSÉGE A SZABAD JÁTÉKBAN II.
Milyen módszerekkel segíti az óvodapedagógus a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését játékidőben? A játékban mennyire erősek az érzelmek? Megjelennek-e az akaratra utaló jellemzők? Képesek-e a gyermekek egyszerű játékszabályok betartására? Milyen szerepet részesítenek előnyben a gyermekek? Bábozás dramatikus játék esetén Állattal, vagy tárggyal azonosul vagy önmaga marad? Vállalnak-e a gyermekek agresszióra utaló szerepeket? Milyen társulási fok jellemző a csoportra? Jellemzően aktívak vagy passzívak a gyermekek kapcsolatteremtésében? Rugalmasan alkalmazkodnak-e a gyermekek a változó szituációhoz?

25 FUNKCIÓS VAGY GYAKORLÓ JÁTÉK
Milyen élmény-nyújtáson alapuló játéktémák figyelhetők meg a csoportban? Mennyire kifejező, érthető a gyermekek beszéde? Miben jelenik meg a gyermekek gondolkodása? Melyek a legkedveltebb játéktémák? Fellelhetők-e elemi összefüggések, következtetések a játékban?

26 FUNKCIÓS VAGY SZEREPJÁTÉK
Melyek a jellemző szerepjáték témák? Milyen tartalommal tölti meg az egyes témákat? A gyermeke beszéde mennyire pontos, tiszta, érthető és folyamatos? Fogalmazásuk mennyire helyes és magyaros? Az érzékelés, észlelés további differenciálódása nyomonkövethető-e? Konvergens vagy divergens gondolkodásmódot használnak-e jellemzően a gyerekek?

27 SZABÁLY ÉS KONSTRUKCIÓS JÁTÉK
Az értelemfejlesztő vagy mozgásfejlesztő szabályjáték kedveltebb-e a csoportban? Jellemző-e, hogy a gyerekek szabályt módosítanak, vagy újat találnak ki? Észreveszik-e, és korrigálják-e a hibát? A szabály betartására mennyire ügyelnek?

28 Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.” (George Bernard Shaw)