A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ JOGOSULTSÁGAI ÉS MUNKAJOGI VÉDELME dr. Bérdi András főosztályvezető-helyettes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási.

Az előadások a következő témára: "A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ JOGOSULTSÁGAI ÉS MUNKAJOGI VÉDELME dr. Bérdi András főosztályvezető-helyettes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási."— Előadás másolata:

1 A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ JOGOSULTSÁGAI ÉS MUNKAJOGI VÉDELME dr. Bérdi András főosztályvezető-helyettes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály

2 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással 5 évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

3 Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.

4 ÜZEMI TANÁCS A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Az üzemi tanácsot 5 évre választják. Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a) a 100 főt nem haladja meg, 3, b) a 300 főt nem haladja meg, 5, c) az 500 főt nem haladja meg, 7, d) az 1000 főt nem haladja meg, 9, e) a 2000 főt nem haladja meg, 11, f) a 2000 főt meghaladja, 13.

5 Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább 6 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja. Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább 10%-a vagy 50 választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van.

6 Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában a) keresőképtelen beteg, b) fizetés nélküli szabadságon van. Eredménytelen a választás, ha a jelöltek az üzemi tanács jogszabályban meghatározott létszámához megfelelő számban nem kapták meg a leadott szavazatok 30%-át. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

7 A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg A választási bizottság jegyzőkönyvet készít ennek tartalmaznia kell különösen a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson részt vevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

8 A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen - a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; - az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; - a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

9 A munkavédelmi képviselő - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülésével kapcsolatos - jogának gyakorlása keretében - működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; - részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (Mvt. 8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (Mvt. 55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is; - tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; - véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;

10 - részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; - indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; - a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit. A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal.

11 A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen: - a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő- kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább 10%-a; - a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat; - egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét. A fent nevezetteknek a költségei a munkáltatót terhelik, illetve a munkavédelmi képviselők Mvt.-ben előírt képzése csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.

12 A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak megfelelően köteles eljárni. A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.

13 A SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGET BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓ MUNKAJOGI VÉDELME A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges: -a megjelölt (!) választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, -valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához (a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni). A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 6 hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte. (A régi Mt. szerint munkajogi védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő 1 évre illette meg, feltéve, ha tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.)

14 . A szakszervezet munkajogi védelem szempontjából az önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott munkavállalók közül, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az 500 főt nem haladja meg, 1 főt, b) az 500 főt meghaladja, de az 1000 főt nem haladja meg, 2 főt, c) az 1000 főt meghaladja, de a 2000 főt nem haladja meg, 3 főt, d) a 2000 főt meghaladja, de a 4000 főt nem haladja meg, 4 főt, e) a 4000 főt meghaladja, 5 főt jelölhet meg. A szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalón/okon túlmenően a fent nevezett munkajogi védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt +1 főt. (A régi Mt. szerint a létszámtól függetlenül illette meg a munkajogi védelem a szakszervezeti tisztségviselőket.) A fent részletezett új Mt. szerinti munkajogi védelmet a 2012. június 30. napján a régi Mt. alapján védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell.

15 Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény több helyen módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt! 2016. július 08.napjától hatályos! (kék színnel kiemelve a változások!)

16 70/A. § (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

17 c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. (2) A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

18 76. § (3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.

19 a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja.

20 90. § (2) Azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a Módtv2. hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

21 82/D. § (1) A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során: a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv- készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy

22 d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. (2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

23 Köszönöm a figyelmet!