KOLLEKTÍV MUNKAJOG. Miről lesz szó? 1.Bevezetés 2.A szakszervezetek 3.Az üzemi tanács 4.Kollektív szerződés.

Az előadások a következő témára: "KOLLEKTÍV MUNKAJOG. Miről lesz szó? 1.Bevezetés 2.A szakszervezetek 3.Az üzemi tanács 4.Kollektív szerződés."— Előadás másolata:

1 KOLLEKTÍV MUNKAJOG

2 Miről lesz szó? 1.Bevezetés 2.A szakszervezetek 3.Az üzemi tanács 4.Kollektív szerződés

3 I. Bevezetés

4 Érdekképviseleti totó 1. A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon?

5 Érdekképviseleti totó 1.A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 20-25% 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? Harmada 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 1200 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon? Nagyobb 2009-ben, kisebb 2015-ben

6 A kollektív munkajog célja Mtató MV Mtató MV Szerződéses viszony Mellérendelt felek Utasítási jog Gazdasági erő Alárendeltség csökkentését segíti: - Eltérést nem engedő munkajogi szabályok - Munkavállalói érdekképviseletek

7 A munkavállalói érdekképviselet szervezete  Szakszervezet  Üzemi tanács  Munkavállalói küldöttek a felügyelő bizottságban  Munkavédelmi képviselet

8 SZAKSZERVEZET -Közvetett képviselet -Elkülönült szervezet (jogi személy) -Külső, szembenálló -Gazd/szoc. Érdekvédelem -Eszközei: KSZ, sztrájk, tv-i jogok ÜZEMI TANÁCS -Közvetlen képviselet -Munkáltató szervezetének része (nem jogi személy) -Belső, együttműködő -Részvétel a döntéshozatalban -Eszközei: vélemény, táj (együttdöntés) A szakszervezet és az üzemi tanács eltérő funkciója

9 1992. évi Mt.: kapcsolat az üzemi tanács és a szakszervezet között -Szakszervezet reprezentativitása az üzemi tanácson elért eredményhez kötött (legalább 10% kell) -Az ágazati párbeszéd bizottságokban is ez az egyik szempont 2012-től A két eltérő szervtípus gyakran összeolvad!

10 II. A szakszervezetek

11 A szakszervezet fogalma - Egyesület (civil szervezet) - 2011. évi CLXXV. törvény - Speciális célja van: - Mt. 270. § (2) bek. a) pont: „…elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”

12 A szakszervezet szervezete -ÖNÁLLÓAN ALAKÍTJA KI! (alapszabályban) - szervezeti rend - tisztségviselők - tagság feltétele -Munkaszervezeten belül is működtethet szervet, szövetségek hozhatók létre (Mt. 231. §)

13 Képviselettel rendelkező szaksz. Mt. 270. § (2) bek. b) pont Alapszabálya szerint a munkáltatónál: - képviseletére jogosult szervet működtet, - vagy tisztségviselővel rendelkezik.

14 A szakszervezet törvényi jogai Mt. 271-275. § - Diszkrimináció tilalma - Munkajogi védelem tisztségviselőknek - Kollektív alku joga (külön feltételekkel) - Képviseleti jog - Információs jogok - Működést elősegítő jogok - Munkaidő-kedvezmény - És: munkaharc joga

15 Képviseleti jog Csak tagokra! Jogi képviselet: Csak meghatalmazás alapján Érdekképviselet: Munkáltatóval, mtatói szervezettel szemben

16 Információs jogok -Munkavállalók tájékoztatása -Tájékoztatás kérése minden, a mv- ók munkaviszonnyal összefüggő gazd/szoc érdekeivel kapcsolatos kérdésben -Véleményezés bármely intézkedésről -Konzultáció kezdeményezése 7 napos felfüggesztő hatály!

17 Működésifeltételek biztosítása Működési feltételek biztosítása - Propaganda jog: hirdetmények - Helyiséghasználat (munkaidőben is) - Megbízás alapján szaksz. tagdíj levonása - Belépés joga (Mt. 275. §) nem mv-nak is! (ha van tag mv)

18 Munkajogi védelem tisztségviselőknek -Munkajogi védelem: felmondáshoz, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz felettes szaksz. szerv egyetértése kell -Megbízatás idejére, +6 hónapra, ha legalább 1 évig betöltötte -Korlátozott létszámra: Munkavállalói létszám Védett tisztségviselők száma 1-500 fő1 fő A képviselettel rendelkező szakszervezet legfőbb szerve által kijelölt + 1 fő munkáltatónként. 501-10002 fő 1001-20003 fő 2001-40004 fő 4001-5 fő

19 Munkaidő-kedvezmény -Védett tisztségviselő mentesül a munkavégzés alól a konzultáció időtartamára -Tagoknak: évente minden 2 tag után havi 1 óra, januári taglétszám alapján, 5 nappal előre be kell jelenteni -Távolléti díj jár -Megváltani nem lehet!

20 III. Az üzemi tanács

21 Az alapítás feltételei -Részlegenként (telephelyenként) -Választás útján -Központi és vállalatcsoport szinten is, delegálás útján (nincs hierarchia!) -Nközi szint: Európai Üzemi Tanács 15 munkavállaló alattnem lehetséges 16-50 munkavállalóüzemi megbízott 51- munkavállalóüzemi tanács, létszáma Mt. alapján

22 Az üzemi tanács működése - Mt. és az ügyrend alapján - Ügyrend elfogadása önállóan! - Testületként jár el - Első ülésén elnököt választ - Tagok csak személyesen járhatnak el

23 A működést elősegítő jogok - Hirdetmények elhelyezése - Munkaidő-kedvezmény (10%, 15%) - Munkajogi védelem csak az elnöknek! - Költségek biztosítása - Információs jogok - Konzultáció - Üzemi megállapodás lehetősége - Munkaügyi jogvita indításának joga

24 Az üzemi megállapodás -ÜT és mtató kapcsolatrendszerét szabályozza (kötelmi rész) -Sok eltérési lehetőség a törvénytől -Pl. munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem, létrehozás feltételei -KSZ-t pótló szerepet kaphat! (normatív rész) -Munkaviszonyra vonatkozó szabály lesz -Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. -Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! -Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!

25 Az üzemi tanács részvétele a munkáltató döntéseiben - Együttdöntési jog: - Közös döntés a munkáltatóval - Tárgyköre: jóléti célú pénzeszközök felhasználásakor - Ha nincs megegyezés: kötelező döntőbíró! - Előzetes véleményezés: - Még a döntés előtt véleményt kell kérni - Az ÜT külön kérése nélkül is - A munkáltatót nem köti - Tájékoztatás: félévente

26 ADATOK

27

28

29

30

31

32 IV. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

33 Kollektív fellépés eredményeit kötelező erejű megállapodásba foglalja Békekötelem: KSZ-ben rendezett kérdésekben jogellenes a sztrájk Munkafeltételek egységesítése Munkajogi szabályok helyi igényekhez igazítása (sok diszpozitív szabály!) A kollektív szerződés funkciói

34 -Munkaviszonyra vonatkozó szabály! -Főszabály: Mt. II. és III. részétől eltérhet -Kivéve: Eltérő rendelkezés esetén (lásd „Eltérő megállapodások”) -Relatív diszpozitív szabályok -Kógens szabályok -Korlátozott eltérési lehetőségek (pl. próbaidő) A KSZ és az Mt. viszonya (Mt. 277. §)

35 A KSZ és az Mt. viszonya -Eltérés a relatív diszpozitív szabályoktól is lehetséges – kompenzáció esetén: A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. [Mt. 277. § (5) bek.] Pl. nincs pótszabadság, de több a pótlék?

36 Eltérést nem engedő szabályok - példák Munkaviszony alanyai Munkaszerződés megkötése, módosítása és tartalma Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért Munkaviszony megszűnésének esetei Munkaviszony megszüntetésének esetei Munkaviszony megszüntetésének indokolása Szabadság megváltásaSzülési szabadság mértéke Munka- és pihenőidő nyilvántartásaAlapbér és teljesítménybér szabályai

37 Eltérést hátrányosan is engedő szabályok - példák Alapvető munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek Utasítás megtagadásának lehetséges esetei Felmondási időVégkielégítés Munkaviszony jogellenes megszüntetésének anyagi jogkövetkezményei Munkaviszony megszűnésekor irányadó eljárás Munkaidőkeret tartama Munkaidő-beosztás közléseÜgyelet és készenlét Szabadság kiadásaBérpótlékok megállapítása Díjazás munkavégzés alóli mentesülés esetén Távolléti díj számítása Munkabér védelme (kivéve levonás és beszámítás) Leltárfelelősség mértéke

38 Kötelmi rész –A kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszere –Pl. kapcsolattartás módja, képviselők, információs jogok, propaganda jog, helyiséghasználat stb. –Felekre terjed ki a hatálya Normatív rész –Az egyéni munkaviszonyra vonatkozó szabályok –Minden mv-ra kiterjedő hatállyal A kollektív szerződés részei

39 Jogszabály vagy szerződés? -Átalakító erő: egyéni megállapodás nélkül is beépül az egyéni munkaviszonyba – kötelező! -Kiterjesztő hatály: mtató minden mv-jára kiterjed, nem csak az aláíró szaksz. tagjaira! -Magánjogi felek megállapodása -Felek magánérdekét hordozza -Jogszabályba ütköző KSZ semmis -Nem állami autoritásból, felek kollektív autonómiájából ered

40 Munkáltatói oldal: –Bármely munkáltató (alanyi jogon, 1 db-ot) –Több munkáltató –Munkáltatói érdekképviseleti szerv (ha megkötésére tagjai felhatalmazták) Szakszervezeti oldal: –Szakszervezet –Több szakszervezet –Szakszervezeti szövetség (1 tagja jogosult a KSZ kötésre és tagjai felhatalmazzák) A kollektív szerződés alanyai

41 A szakszervezet KSZ kötési joga -Ha a KSZ hatálya alá tartozó mv-ók 10%-a a tagja (megelőző félév átlagos létszáma alapján) -Ha több szakszervezet: együttes szerződéskötés -Szűkebb hatályú KSZ az általánostól akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet! -Pl. ágazati szintű megállapodások az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében

42 Dilemmák a KSZ megkötése körében -Miért van koalíció kényszer? -A már megkötött szerződést csak az aláíró felek módosíthatják és mondhatják fel Szaksz.1. 15% Szaksz.2. 60% Mtató

43 A normatív hatályú üzemi megállapodás -Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. -Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! -Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja! -Aggályok: -ÜT-nek nincs szervezete, vagyona -ÜT nem sztrájkolhat -Nem erre kap felhatalmazást, idegen hatáskör -Nincs mv-i oldalon megállapodási hajlandóság -Nincs munkajogi védettség -Munkabért miért nem érintheti?

44 A KSZ hatályának kiterjesztése -Közigazgatási aktus révén -Adott ágazat egészében alkalmazandó lesz -Jogi, reprezentativitási, célszerűségi szempontból vizsgálat -Célja: ne a munkafeltételekben legyen a verseny (versenyfeltételek kiegyenlítése) -Mt. hatálybalépésekor 4 ágazatban: -Sütőipar, villamosenergia ipar, építőipar, vendéglátóipar és idegenforgalom

45 A KSZ megszűnése, megszüntetése -Megszűnik: -aláíró felek jogutód nélkül megszűnnek -határozott idő lejár (kivéve: utóhatály) -Szaksz. elveszíti KSZ kötési jogát -Megszüntethető: -Közös megegyezéssel -Felmondással (első 6 hónapban nem lehet!) -Felmondási idő megegyezés szerint -Ha több szaksz.: bármelyik jogosult rá

46 Köszönöm a figyelmet!

47 1.Releváns tények 2.Jogi kérdés 3.Alkalmazandó jogszabály és § értelmezése 4.§ alkalmazása a jogesetre 5.Jogi álláspontunk Hogyan oldjunk meg jogeseteket?

48 1.Tömör tényállás 2.Szabályokra hivatkozás, azok tartalma 3.Végkövetkeztetés 4.Saját következtetéseink, érveink részletezése 5.Következetes érvelés 6.Ellenérvek cáfolata 7.Teljes körű válaszTippek

49 A Törpilla Kft. 2008 óta foglalkoztatja megbízási szerződéssel Lézerné Ultra Ibolyát könyvelői (könyvelési, mérlegkészítési stb.) feladatokra. Ibolya a kft. munkaviszonyban dolgozó főkönyvelője által meghatározott feladatokat végzi, és neki kell elszámolnia a végzett tevékenységgel, amit rendszeresen, heti 1-2 alkalommal, havi 10–20 órában, fix összegű díjazásért végez, részben a kft. telephelyén, részben pedig saját lakásán. Munkaviszony vagy megbízási jogviszony

50 Az elvégzendő feladatok egy részét azért kell a Törpilla Kft. székhelyén teljesítenie, mert ott vannak a könyveléshez szükséges számítógépek. A munkavégzés során a főkönyvelő a megbízó utasításait közli a megbízottakkal, akik kötelesek beszámolni neki a végzett tevékenységükről. Ibolya munkavégzéséről – a cég többi munkavállalóitól eltérően – nem vezetnek jelenléti ívet.

51 Bödönnét, hosszas álláskeresés után, pénztárosnőnek alkalmazzák egy kisvárosi szupermarketben. Munkaszerződésében három hónap próbaidőt kötnek ki, amely, úgy tűnik, problémamentesen zajlik, így minden jel arra mutat, hogy a próbaidő letelte után is igényt tartanak a munkájára. Két héttel a próbaidő lejárta előtt főnöke, Zombiné, kötelező csapatépítő tréninget szervez. Alapelvek a gyakorlatban I.

52 A tréning utolsó estéjének fénypontjaként Zombi asszony egy meglepetéssel készül: meghív egy híres spiritisztát, aki a voodoo szertartások szakértője, és ízelítőt ígér a tudományából: egy valódi szeánsz megrendezését a munkatársak részvételével. Mindenki izgatottá válik a témától, kivéve Bödönnét, aki szorongó alkat, és nem szívesen vesz részt az ilyen akciókban.

53 Mikor bejelenti, hogy ő inkább távol maradna, Zombiné vállvonogatva elmondja, hogy a jelenlét nem kötelező, de nagy csalódást okoz neki Bödönné, ha nem jön el. Márpedig Bödönné nem tudja legyőzni a félelmét, és végül nem vesz részt a szertartáson. Hazatérve a csapatépítő tréningről Zombiné behívja az irodájába, és azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmond neki.

54 Zöld Eszter egy négy főt foglalkoztató virágüzletben dolgozik. Január 14-én bejelenti, hogy február 12–15. között szeretne szabadságra menni a sítúrája miatt. Sárga Judit, az ügyvezető a bejelentés hallatán magából kikelve, kiabálva közli, hogy szó sem lehet erről, mivel a kérdéses időszakban a Valentin-napi forgalmi csúcs miatt minden kézre szükség lesz. Eszter kijelenti, hogy nagyon sajnálja, de a törvény alapján évente hét munkanap szabadságot akkor vesz ki, amikor akar. Alapelvek a gyakorlatban II.

55 Búvár Benő búvároktatóként dolgozik az egyiptomi utazásokat szervező Insallah Travel irodánál. Elhatározza, hogy saját céget alapít, és önállóan folytatja az oktatást. Ennek érdekében kilép munkahelyéről, és be is indítja vállalkozását. Néhány hónappal később levelet kap az utazási iroda ügyvédjétől, amelyben perrel fenyegeti, mivel az utazási iroda ügyfélkörét elvonva, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva törekszik haszonszerzésre. Alapelvek a gyakorlatban III.

56 Piros Arany egy kisvárosi palacsintázóban felszolgáló. Jellegzetes humora és vendéglátós stílusa sok embert vonz. Szabadidejében amatőr újságíró és politikai elemző, blogjában szatirikus hangú politikai írásokat közöl. Egy napon munkáltatója megkéri, hagyja abba a nyilvános politizálást. Úgy véli, a Pirossal ellentétes politikai táborból valók nem szívesen látogatják a palacsintázót, hiszen elriasztja őket a felszolgáló blogger politikai tevékenysége. Alapelvek a gyakorlatban IV.

57 A Rozi csárda az alacsony forgalom miatt megváltoztatja nyitva tartását, és 10–22 óra helyett 12–20 óra között tart nyitva. Ezzel egy időben lezárja a külső teraszát is, és szűkíti az ételkínálatot. A változtatások miatt két szakácsot és két pincért elbocsátanak. Az egyik szakács felmondásának indokolása szerint: „A munkáltató gazdasági okokból nem tudja Önt tovább alkalmazni.” Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása?

58 A munkáltatónál határozatlan időtartamra létrejött munkaviszonyban dolgozik Sztór János, raktárosi munkakörben. A cégnél létszámleépítésre kerül sor, amelynek keretében János munkaviszonyát felmondással megszüntetik. Az indokolása szerint „a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére munkaerő-racionalizálás miatt kerül sor”. A munkáltató a perben, a munkaerő-racionalizálás fogalmát kifejtve, utal a gazdasági válságra, az ebből fakadó piacvesztésre, továbbá mindezek következményeként létszámleépítésre hivatkozik, amely ténylegesen megvalósult. Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása?

59 Drill Adél két éve dolgozik pénztárosként a JooCucc Kft.-nél. Egy alkalommal egy vásárló visszahoz egy felsőt, mivel otthon észrevette, hogy a varrás mentén kicsit elszakadt. Az általa felmutatott blokkon azonban ez a tétel nem szerepel, csak másik három termék. Kiderül, hogy Adél véletlenül nem „húzta le” ennek a felsőnek a vonalkódját. A munkáltató az eset után felmondást közöl. Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása?

60 A felmondás indokolása szerint: „Ön két éve tölt be pénztárosi munkakört. Ebben a munkakörben a legkisebb tévedés is a munkáltató anyagi károsodását és a vásárló fogyasztói jogait sérti. Ön egy vásárlói panasz alapján blokk és kifizetés nélkül adott ki egy terméket. Erre tekintettel munkakörének további ellátására nem tartjuk alkalmasnak.”

61 F. L. az A’fraad! szakszervezet védett tisztségviselője, egyben a központi és az egyik helyi üzemi tanács tagja. A munkáltató két hétre más munkahelyen való munkavégzésre kívánja utasítani. Melyik érdekképviseleti szervet kell megkeresnie előzetes hozzájárulás végett? a) Csak a szakszervezetet. b) A központi üzemi tanácsot. c) Csak az érintett üzemi tanácsokat. d) Mind a szakszervezet, mind a központi, mind a helyi szintű üzemi tanács hozzájárulása szükséges.Teszt

62 Melyik NEM participációs jog? a) Előzetes véleményezés joga. b) Tájékoztatáshoz való jog. c) Üzemi tanács elnökének munkaidő- kedvezménye. d) Együttdöntési jog.Teszt

63 Mit jelent a konzultáció fogalma? a) A munkáltató a munkavállalót – kérésére – bármikor köteles meghallgatni. b) Az üzemi tanács, vagy a szakszervezet és a munkáltató közötti véleménycsere, párbeszéd. c) A szakszervezet a munkavállalók gazdasági vagy szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a munkáltatótól. d) A csoportos létszámcsökkentés folyamatában meg kell hallgatni az érintett munkavállalókat.Teszt

64 W. L. az Avanti! Szakszervezet ügyvivőjeként – előzetes bejelentés után – a Majdnem Kft. telephelyén kíván hirdetményeket kihelyezni és konzultálni két ott dolgozó szakszervezeti taggal. Megtagadható-e tőle a belépés joga? a) Csak akkor, ha W. L. nem munkavállalója a Majdnem Kft.-nek. b) Csak akkor, ha a szakszervezetnek kevesebb mint 10 tagja van a munkáltatónál. c) Nem, de kötelező tiszteletben tartania a Majdnem Kft. működési rendjére vonatkozó szabályokat. d) A munkáltató mérlegelésétől függően, igen.Teszt

65 Hogyan térhet el a KSZ az Mt.-től? KIFEJTŐS KÉRDÉS

66 Kollektív szerződés KSZ kiterjesztő hatálya Képviselettel rendelkező szakszervezetFogalom