2015. augusztus V. fejezet hatályosítva: 2016. január.

Az előadások a következő témára: "2015. augusztus V. fejezet hatályosítva: 2016. január."— Előadás másolata:

1 2015. augusztus V. fejezet hatályosítva: 2016. január

2 Szerzők: 1-2. fejezet: Dr. Téglási András 3. fejezet: Dr. Gáva Krisztián 4-5. fejezet: Dr. Boros Anita

3

4 A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, és az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt (szankciót) helyeznek kilátásba. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma:

5 A norma funkciói: magatartásmintát nyújt, közreműködik a konfliktusok rendezésében, értékelési alapot nyújt mások magatartásához, kiszámíthatóvá teszi mások magatartását, kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit. A jogalkotás tartalmi kérdései

6 A társadalmi norma: magatartásmintát tartalmaz, tartós időbeli érvényesség, általánosság, formai elemük a jogkövetkezmény (szankció). A társadalmi norma sajátosságai

7 A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jogi norma sajátosságai

8 A jog: a személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó, az állam által alkotott, de legalább az állam által elismert és az állam által végső soron kikényszerített, kötelező magatartási szabályok összessége. / Patyi András – Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében) Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2012. 85–86. o. / A jog fogalma

9 Tényállás (hipotézis): jogi kategóriákkal megfogalmazva egy szabályozni kívánt társadalmi viszonyt határoz meg, amelynek bekövetkezése esetén a rendelkező részben előírt magatartást kell tanúsítani A jogszabály szerkezeti elemei Rendelkezés (diszpozíció): pozitív parancs negatív parancs Joghátrány (szankció): vagyoni személyi érvénytelenségi

10

11 Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. Belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv. Külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a jogi norma (jogalkotó tevékenység). A jogforrás fogalma

12 A magyar jogrendszer 3 jogrend forrásaiból épül fel: a hazai, belső (magyar) jog, a nemzetközi jog, az Európai Unió jogrendje. A magyar jogrendszer felépítése

13 Alaptörvény AB határozatok Sarkalatos tv. ----------- JEH „Feles” tv. ------------- JEH Korm. rend. ---- MNB E. rend. --------- JEH Kormány tagjainak rendelete -------- JEH Önálló szabályozó szervek rendelete ----- JEH Kúria önkormányzati határozatai Helyi önkormányzat rendeletei ---------- JEH ---------------------------- Közjogi szervezetszabályozó eszközök A belső jogforrási rendszer felépítése

14 Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás  OrszággyűlésMagyarország Alaptörvénye, valamint törvény  NET (1989. október 23-án megszűnt) törvényerejű rendelet  Kormány rendelet  Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet  Kormány tagjai rendelet (a miniszterelnök és a miniszterek)  önálló szabályozó szerv vezetője rendelet  helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelet Rendeletalkotás különleges jogrendben  Honvédelmi Tanács  köztársasági elnök  Kormány rendelet

15 A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa; a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába; feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak; megfelelően legyen kihirdetve. A jogszabályok érvényessége és hatályossága Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály ÉrvényességHatályosság

16 A jogszabály-alkotás követelményei: megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek, a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabály-alkotás követelményei

17 Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A jogbiztonság elvének érvényesülése. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (normavilágosság). Az ún. „salátatörvények” gyakorlata. A jogszabály-alkotás követelményei

18 A Kúria által alkotott kötelező jogforrások: jogegységi határozat önkormányzati határozat A bírói esetjog (precedensjog) Az egységes jogértelmezést segítő, nem kötelező jogforrások: Kollégiumi vélemény, elvi bírósági határozat, elvi bírósági döntés a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai Szokásjog A belső jog további, sajátos forrásai

19 Normatív határozat: országgyűlés kormány más testületi központi államigazgatási szerv alkotmánybíróság költségvetési tanács tárgya kizárólag saját szervezete és működése, tevékenysége, valamint cselekvési programja Közjogi szervezetszabályozó eszközök

20 Normatív utasítás: köztársasági elnök Miniszterelnök a központi államigazgatási szerv vezetője (a Kormány és más testületi államigazgatási szerv kivételével) OBH elnöke legfőbb ügyész az alapvető jogok biztosa, MNB elnöke, ÁSZ elnöke fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző jogosult. tárgya: a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezete és működése, valamint tevékenysége Közjogi szervezetszabályozó eszközök

21

22 Előkészítés Elfogadás 1.Tervezés (jogalkotási terv) 2.Tervezet elkészítése 3.Tervezetek véleményezése (közigazgatási, társadalmi egyeztetés) 4.Jogalkotó elé terjesztés A jogalkotó aktusa A jogalkotás szakaszai 1 2 3 Kihirdetés Jogilag szabályozott módon, helyen, formában történő nyilvánosságra hozatal, az érvényesség feltétele 4 Hatályosulás vizsgálata 1.Utólagos hatásvizsgálat 2.Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció

23 Fogalma: a jogi túlszabályozottság mérséklését célzó jogalkotói tevékenység. Fajtái: technikai dereguláció, tartalmi dereguláció. A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. automatikus deregulációt biztosító rendelkezések a Jat.-ban. Dereguláció

24 a magyar nyelv szabályainak megfelelő, világos, közérthető és ellentmondásmentes szövegezés normatartalom kijelentő mondat, egyes szám harmadik személy következetes fogalomhasználat rövid megjelölések megfelelő használata felsorolások elemei közötti kapcsolat egyértelmű kifejezése egyedi cím, utolsó szóhoz -ról, -ről rag hivatkozások helyes alkalmazása – rugalmas, merev hivatkozás A jogszabálytervezetek szövegezésének alapvető követelményei

25 Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések A jogszabálytervezetek logikai tagolása

26 Záró rendelkezések törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet-tervezet esetében felhatalmazó rendelkezések; hatályba léptető rendelkezések; átmeneti rendelkezések; törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések; a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések; módosító rendelkezések; hatályon kívül helyező rendelkezések; a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések. A jogszabálytervezetek logikai tagolása

27 jogalkotási metodika: az a logikai, döntési folyamat, a döntés kialakításának módszere, amelynek alkalmazásával a jogi szabályozás tartalma a jogalkotásban részt vevők által kialakításra kerül jogalkotási taktika: jog által meghatározott, külső eljárási mechanizmus, amelynek rendjében és fázisain keresztül az érvényes jogi szabályozás megszülethet hatásvizsgálat: a jogalkotói döntés megalapozása, a jogszabályok hatékonyságának növelése, valamint a minőségi jogalkotás elősegítése céljával végzett elemzés, amely a becsült költségek és következmények, valamint az egyedi, váratlan következmények kockázata tekintetében nyújt tájékoztatást a döntéshozónak Fogalmak

28 közigazgatási egyeztetés: a jogszabálytervezeteknek a Kormány ügyrendjében meghatározott címzetteknek véleményezés céljából történő megküldése, a tervezetek véleményezése és a véleményeltérések lehetőség szerinti feloldását szolgáló konzultáció folyamata társadalmi egyeztetés: a jogszabálytervezetek közigazgatáson kívüli véleményezése általános egyeztetés: a társadalmi egyeztetés azon formája, amelynek során a jogszabálytervezetet és annak indokolását az erre kijelölt honlapon nyilvánosságra kell hozni, és amelyről bárki véleményt nyilváníthat közvetlen egyeztetés: a társadalmi egyeztetés formája, a jogszabálytervezetnek a jogszabály előkészítéséért felelős miniszterrel kötött stratégiai partnerségi megállapodásokban részes partnerszervezetekkel történő egyeztetése Fogalmak

29 előterjesztés: a jogszabálytervezetet döntésre előkészítő irat, amely tartalmazza a döntés megalapozásához szükséges információkat, a döntési javaslatot és a jogszabálytervezet szövegét, indokolását, valamint a hatásvizsgálati lapot Fogalmak

30

31 Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés). Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés). Jogalkalmazás

32 Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Jogszabály értelmezése Szankció, illetve végrehajtás A jogalkalmazás folyamata

33

34 Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében. A közigazgatási hatósági eljárás

35 A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve. A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma. A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. A jóhiszemű eljárás elve. A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma. A szabad bizonyítás elve. A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio). A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog. A Ket. eljárási alapelvei

36 A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége. A közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való felelőssége. A tájékoztatáshoz való jog. A költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve. A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve. Nyelvhasználat. A Ket. eljárási alapelvei

37 Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva néhány kivétellel: 2005. november 1-jétől ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Tárgyi hatály Személyi és szervi hatály Területi hatály Időbeli hatály közigazgatási hatósági ügy A törvény hatálya

38 Közigazgatási hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő jog megállapítása, kötelezettség megállapítása, adat, tény vagy jogosultság igazolása, hatóság nyilvántartás vezetése, hatóság ellenőrzés lefolytatása, tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés. Tárgyi hatály

39 ÜgyfélKözigazgatási hatóság Az eljárás egyéb résztvevői Más hatóságok

40 Ügyfél: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek az ügy jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet, hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv. Ex lege ügyfél! Az eljárás egyéb résztvevői Ügyfél

41 Közreműködők: tanú, hatósági tanú, szakértő, tolmács, képviselő, szemletárgy birtokosa, hatósági közvetítő. Egyéb szereplők: bejelentő, jegyzőkönyvvezető, végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató. Az eljárás egyéb résztvevői Más hatóságok

42 Államigazgatási szerv Helyi önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági igazgatási társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv (Pl.: köztestület) Az eljárás egyéb résztvevői Közigazgatási hatóság

43 Az államigazgatási szervezetrendszeren belül: miniszter, miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású, központi államigazgatási szervek, fővárosi, megyei kormányhivatalok, területi államigazgatási szervek, járási hivatalok, helyi államigazgatási szervek. Közigazgatási hatóságok

44 Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben: polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem jegyző: általános hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető Közigazgatási hatóságok

45 Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szervezetrendszerben: a képviselő-testület; a képviselő-testület által átruházott hatáskörben: -polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke; -bizottság; -jegyző, főjegyző; -önkormányzat társulása. Közigazgatási hatóságok

46 Törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Pl.: vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása); különböző kamarák Közigazgatási hatóságok

47 A hatóság eljárási képességének feltételei: Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van- e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben, Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

48 Az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza Jogorvoslati szakasz Végrehajtási szakasz A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

49 Az elsőfokú eljárás megindítása történhet: hivatalból -jogszabály alapján, -felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése alapján, -életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén; kérelemre (sommás eljárás, függő hatályú döntés, egyéb Ket.- ben meghatározott döntés). Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete. Az elsőfokú eljárás

50 A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha: a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot. » Ha a hatóság megállapítja, hogy a fentiekben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a Ket. alapján meghatározott egyéb döntést hoz (pl.: az eljárást megszünteti). Sommás eljárás

51 veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése esetén ügy bonyolultsági foka (külön jogszabály alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. soronkívüliség ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Főszabály: 21 napos határidő. Sommás eljárás esetén azonnali döntéshozatal,de legfeljebb 8 napos határidő. kivételes ügyintézési határidők Ügyintézési határidők

52 Naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket, ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják. Ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet). A határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség. Ügyintézési határidők

53 Abszolút kizárási ok Nem vehet részt az ügy elintézésében: az személy vagy hatóság, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató; az ügy másodfokú elintézésében az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett; a jegyző az önkormányzatát érintő ügyekben; az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. A kizárás Relatív kizárási ok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

54 A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadása, illetve megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség. A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján lehetséges. Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között. A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei vannak (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet). Szakhatósági közreműködés

55 Felfüggesztés esetei: Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztése Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

56 Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet Képviselet

57 Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki. Az eljárásban nem vehet részt támogatóként: az ellenérdekű fél vagy annak képviselője, támogatója, aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként vesz részt. Támogató

58 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, a szemléről készült jegyzőkönyv; a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; a tárgyi bizonyíték. A bizonyítás

59 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték. Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet. írásban és szóban nyilatkozatot tehet ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél erre a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni, a hatóság az eljárást megszüntetheti, vagy a rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

60 A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. OKIRAT Állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem engedi azt. teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! MÁS IRAT Nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. Az iratokba való betekintés joga! Irat

61 A tanúként megidézett személyt: megjelenési, vallomástételi, igazmondási kötelezettség terheli. A szemle fajtái: szemletárgy bemutatása (ingó), helyszíni szemle lefolytatása (ingatlan), személy -megtekintése, illetve -megfigyelése. A tanúvallomás és a szemle

62 Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértői vélemény

63 Szakértőként nem járhat el akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy a tanúvallomást megtagadhatja. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő. Szakértői vélemény

64 Ellenőrzési terv alapján történik. Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés. A hatósági ellenőrzés

65 Amennyiben nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy hatósági bizonyítvány kiadására kerül sor. Jogsértés megállapítása esetén: A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást. Ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. A hatósági ellenőrzés

66 Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető! A döntés meghozatala

67 A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy: az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. Függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A függő hatályú döntés

68 Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.) Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása, rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról stb.) Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.) Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezető neve, hivatali beosztása és aláírása) A hatósági döntés felépítése

69 A döntés megismerése érdekében a hatóság közli azt az érintettekkel. A közlés módjai: postai úton, elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), kézbesítési meghatalmazott útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, szóban, hirdetmény úton, nyilvános közzététel útján. A döntés közlése

70 Kérelem alapján: fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi kérelem, Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. Ex offitio: saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása); felügyeleti eljárás; ügyészi fellépés. A jogorvoslati formák

71 Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet sor a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A fellebbezés

72 Fellebbezési eljárás: bizonyítási eljárás, szakhatóságok szerepe. A másodfokú hatóság döntései: a fellebbezés elutasítása; az elsőfokú határozat módosítása; az elsőfokú határozat megsemmisítése; tényállás további tisztázása esetén kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatása; az elsőfokú határozat megsemmisítése és új eljárásra kötelezés. A fellebbezés

73 A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges. Jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: A fellebbezési jog kimerítése. A fellebbezés kizártsága. A bírósági felülvizsgálat

74 A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bírósági felülvizsgálat

75 Ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye. Kérelem elbírálása: az első fokon eljárt közigazgatási hatóság. Feltételei: a döntés jogerőre emelkedése; a határozat meghozatala előtt meglevő, el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására. Az újrafelvételi eljárás

76 A kérelem benyújtásának határideje: objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő); szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap. A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz. Az újrafelvételi eljárás

77 Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

78 Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.  csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A döntés módosítása, visszavonása

79 A felettes szerv jogosult nyomon követni és ellenőrizni a neki alárendelt hatóság tevékenységét: mulasztás esetén: megteszi a szükséges intézkedést, illetve felügyeleti jogkört gyakorol. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv a döntést megváltoztathatja; megsemmisítheti; megsemmisítheti és új eljárásra utasíthatja. A felügyeleti eljárás

80 Az ügyész ellenőrzi a törvényesség betartását. Az ügyész felhívással élhet törvénysértés és mulasztás esetén. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat. Az ügyészi fellépés (Ütv. IV. fejezet)

81 Semmisségi okok pl.: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; a döntést bűncselekmény befolyásolta. Nincs helye megsemmisítésnek: Nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének. De! időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta. A semmisség

82 Hivatalbóli eljárásban hivatalból. Kérelemre indult eljárásban kérelemre + hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást. Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó. Megindítás Foganatosítás A végrehajtás

83 Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység azonnali beszedési megbízás, közérdekű munkával való megváltás, letiltás, ingó,ingatlan végrehajtás Eljárási bírság jogosított felhatalmazása, hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi, rendőrségi közreműködés. Külföldi elemek a végrehajtásban Végrehajtási módok és foganatosításuk

84 A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek. A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja. Jogorvoslat a végrehajtásban

85 Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát. A közigazgatási bírság

86 Kérelemre indult eljárásban Ügyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget Hivatalból indult eljárásban Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség- megosztás közöttük Kivételek célszerűtlen, indokolatlan eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli Eljárási költségek

87 Elektronikus kapcsolattartás szabályai (Ket. II/A. fejezet): Elektronikus ügyintézés előnyben részesítendő. Főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani. Törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást. Jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, e-mail is alkalmazható. Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet): E-ügyintézés alapelvei. Szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei. Konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai. Elektronikus ügyintézés

88 Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése. Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása. Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését. A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása. Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok védelmének biztosítása. Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei

89 Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe. Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt alapelvei

90 ügyintézési rendelkezés azonosítás kézbesítési szolgáltatás iratérvényességi nyilvántartás ügyfél-regisztrációs eljárás az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások hatósági szolgáltatás Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés vagy bejelentés alapján (Elektronikus Ügyintézési Felügyelet). Az elektronikus ügyintézés fajtái

91 Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében vezetett egységes nyilvántartás. Az igénybe vevő kérelme esetén díjmentesen jogosult egy biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára. Célja az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése. Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás

92