Készítette: Káldi Laura 9.b

Az előadások a következő témára: "Készítette: Káldi Laura 9.b"— Előadás másolata:

1 Készítette: Káldi Laura 9.b
Az időmérés története Készítette: Káldi Laura 9.b

2 Tartalomjegyzék Az idő mérése Az időmérés módszerei Az időmérés elve
Csillagászati módszerek Régi időmérő eszközök Az időmérés eszközei Mechanikus órák Korszerű időmérőeszközök Atomórák Érdekességek

3 Az idő mérése Az idő mérése mindig valamilyen állandó, stabil csillagászati vagy fizikai jelenség alapján történik. Az idő mérésének jelenlegi rendszere a sumér civilizációig nyúlik vissza. E mérési rendszer a megszokott tízes alap helyett hatvanas alapot használ: 60 másodperc van egy percben, és 60 perc van egy órában, valamint 360 nap (60×6) egy évben (néhánnyal kiegészítve). E számrendszerben a 12 is jelentős szám: a napnak 12 nappali és 12 éjszakai órája van (régen a napnyugta jelezte a nap végét) és 12 hónap van egy évben.

4 Az időmérés elve Időmérés fizikai alapja: az inga lengésideje
kvarckristály rezgése atomok rezgése

5 Az időmérés módszerei Csillagászati módszerek Régi időmérő eszközök
Mechanikus időmérők Korszerű időmérőeszközök

6 Csillagászati módszerek
Az időmérés elve a napnyi időtartam mérésén alapul. Megfigyelhető, hogy bár a világos és sötét időszakok hossza nem egyforma, de egy sötét és egy világos időszak együttes hossza mindig ugyanannyi. Ezt az időtartamot nevezzük egy napnak. Ezt a jelenséget viszonylag hamar felismerték már az ókorban is, és időmérésre alkalmazták. A babiloniak már Kr. e ban az évet 12 egyenlő részre és a napot 24 órára osztották fel. Ők és tőlük függetlenül az egyiptomiak is 365 nap és 6 óra hosszúnak mérték az évet

7 Régi időmérő eszközök A legkorábbi időmérő eszközöket az ókori Egyiptomban találták fel. Napóra: A legegyszerűbb időmérő, más néven árnyékóra. Ez két farúdból áll: az egyik árnyékot vetett a beosztással ellátott másikra. Hasonlók napjainkban is láthatók, inkább érdekességként, díszítő térplasztikaként használják. Vízóra:Az ókori Egyiptomban a rövidebb időtartamok mérésére a vízórát használták Működése:az egyik edényből a víz a geometriai méretei(térfogat, magasság, lyukméret) által meghatározott időtartam alatt csepeg át egy másik edénybe.

8 Régi időmérő eszközök Homokóra:Rövidebb időtartamok mérésére használták a középkorban. Működése: két egymással keskeny csővel összekötött üvegedény geometriai méretei (térfogat,magasság, lyukméret) által meghatározott időtartam alatt pereg át a homok egyikből a másikba. A homokórát Európában már a XIV. század előtt használták .A XIV. század végén ezzel mérték a bírósági, az egyetemi felszólalások, hozzászólások vagy a büntetések idejét. Rövidebb időtartamok mérésére (vagy dísznek) ma is használják. Tűz óra (gyertyaóra): A középkorban a gyertyát is használták rövidebb időtartamok mérésére, tűzórának hívták. Elve: az egyenletesen égő gyertyából azonos idő alatt azonos magasságú viaszoszlop olvad le. Használták a gyertyát időzítésre is. Egy szeget a megfelelő helyen a gyertyába szúrtak, amikor odáig elégett (a megfelelő időtartam lejárt), azt a fémtálkába leeső szeg jelezte.

9 Mechanikus órák Az első mechanikus órákat a XIII. század vége felé készítették. Nagy, robosztus szerkezetek voltak, az egész templomtornyot elfoglalták. Rugó vagy mozgó súly működtette ezeket. Kisebb méretű, háztartásokban is alkalmazható változataik a XVI században fejlődtek ki. Ekkor jelentek meg a zsebórák és karórák is. A XX. század elején az olcsó, nagytömegben gyártott mechanikus karórák mindenki számára elérhetővé váltak A jó minőségű, precíz mechanikus órákkal napi egy másodperces pontosság volt elérhető. Ma ennél sokkal pontosabb időmérőeszközök állnak rendelkezésre.

10 Korszerű időmérő eszközök
Kvarcóra Az 1970-s években jelentek meg az első kvarcórák. Működésük egy kvarckristály rezgésén alapul. A kvarckristály, méretétől függően, sok millió rezgést végez másodpercenként. A kvarcórák Hz–es frekvenciával működnek amit egy megfelelő áramkör átalakít másodpercre, percre, órára, és egy kijelzőn megjeleníti. A kijelzők először nagyméretű, un. ledes szerkezetek voltak. Korszerűbb változat a karórákban is használható un. folyadékkristályos kijelző. A ma leginkább használatos kvarcórák (digitális órák), analóg kijelzővel készülnek. Az 1980-as évek végére gyakorlatilag megszűnt a hagyományos mechanikus órák gyártása.

11 Atomórák Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb időegységeket mutat. Az SI-ben az egy másodperc a 133-as tömegszámú cézium izotóp sugárzás periódusának időtartama. Az atomóra olyan berendezés, amely a fenti periódusidő pontos mérésével egy óraszerkezetet működtet. Az atomóra pontossága nagy, a számítások szerint 2000 évente 0,0001 sec tér el. A lézeres órák még ennél is nagyobb pontosságúak.

12 Érdekességek Egy másodperc kb. 1,855×1043 Planck-idő hosszúságú.
A világmindenség kb. 4,3×1017 másodpercnyi idős az Ősrobbanás elmélete alapján, ami kb. 8×1060 Planck-időnek felel meg. Az átlagos emberi élet kb. 3,9×1052 Planck-idő. 2006-ban a legrövidebb közvetlenül mért időtartam, az atommásodperc 10−18 nagyságrendű, ami kb Planck-időnek felel meg.

13 Köszönöm a figyelmet!  Források:
Google képek