Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaHanna Horváthné Megváltozta több, mint 8 éve
1
dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető
2
a bírósági reform három dimenziója: 1. bírósági igazgatás 2. bírósági szervezet, ítélkezési szintek 3. bírói jogállás a függetlenség elvének érvényesülése, mint alapkövetelmény és alkotmányos végcél bírósági ítélkezés szakmailag magas színvonala és időszerűsége, mint gyakorlati végcél 2
3
1. minisztérium általi igazgatás (Németország, Finnország) 2. végrehajtó hatalomtól független testület általi igazgatás (Hollandia, Svédország) 3. vegyes rendszer, avagy a független testületek szerepe a személyügyi kérdésekben domináns, egyébként minisztérium általi igazgatás érvényesül (Franciaország, Olaszország) 3
4
4 független vegyes minisztériumi egyéb
5
polgári időszak (a második világháborúig) a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc.: kormányzati (minisztériumi) igazgatás járásbíróság – törvényszék – ítélőtábla - Kúria szocialista államberendezkedés időszaka a bíróságokról szóló 1972. évi IV. tv.: államhatalmi igazgatás városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – Legfelsőbb Bíróság rendszerváltást követő időszak (1997. évi bírósági reformig) 1989. évi XLII. törvény, 1991. évi LXVII. törvény: kormányzati (minisztériumi) igazgatás Városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – Legfelsőbb Bíróság 5
6
bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv., a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv., az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. tv. független igazgatási modell: létrejön a 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke négyszintű bírósági rendszer: városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – ítélőtábla – Legfelsőbb Bíróság 6
7
7
8
a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztsége által összefonódott a szakmai és igazgatási vezetés hatáskörileg túlterhelt volt az OIT az OIT tagok egyéb tisztségük mellett látták el feladataikat,,mellékállásban” az OIT havonta egy alkalommal ülésezett, de a problémák azonnali reagálást kívántak az OIT tagjai a bírósági vezetők voltak, ezért önmagukat ellenőrizték újraválaszthatósági korlát hiányában hosszú idő óta ugyanazok voltak az OIT tagjai, ezért hiányzott a megújulási képesség az OIT elnöke és az OIT Hivatalának vezetője egymás ellensúlyaként működött nem volt átlátható a működés, a nyilvánosság kontrollja nem érvényesült 8
9
a bíróvá válás folyamata átláthatatlan és ellenőrizhetetlen volt; a bírói pályázati eljárás kritériumrendszere szabályozatlan volt a bírák értékelése nem ölelte fel a bírói életpályát a szakmailag alkalmatlan bírák elmozdítása nem volt lehetséges a bírói fegyelmi eljárás szabályai nem voltak kellően részletesek 9
10
egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. tv. OIT 16 tagú lett; taggá vált a költségvetésért felelő miniszter OIT 9 bíró tagja közül legfeljebb 5 lehetett felsővezető nem lehetett OIT tag, aki az előző ciklusban az volt nyilvánosság biztosítása 10
11
OIT-tól határkörök kerültek át az OIT elnökéhez; stratégiai irányítás OIT, operatív irányítás OIT elnöke OIT elnöke nevezte ki a bírósági felsővezetőket csak az OIT engedélyével lehetett bírósági vezetővé kinevezni azt, aki már két ciklust kitöltött korábban túlterhelt bíróság esetében az ügy elbírálására más bíróság kijelölése a Legfelsőbb Bíróság tanácsa által rugalmasság megteremtése: az egyes bíróságok illetékességi területe feles törvénybe került az eddigi kétharmados törvény helyett bírói jogállási reformok: kinevezési rendszer reformja, értékelés az egész bírói életpálya alatt, szolgálati bíróság felállítása, alkalmatlansági eljárás kidolgozása,,,mozgó bírói” státusz, bírák kirendelési lehetőségének bővítése 11
12
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv., a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv. szakmai irányítás erősítésére létrejön a Kúria; legfőbb szakmai vezető a Kúria elnöke a szakmai vezetés eszközöket is kap: jogegységi eljárás reformja, joggyakorlateleemző csoportok felállítása, önkormányzati normakontroll eljárások elválik a szakmai és igazgatási irányítás 12
13
az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladata az igazgatási irányítás munkáját operatív hivatal segíti létrejön a kizárólag bírák közül választott 15 tagú Országos Bírósági Tanács (OBT); a Kúria elnöke hivatalból tag OBT feladata az OBH elnökének ellenőrzése a bírói önkormányzati testületek továbbra is szerepet játszanak a helyi szintű igazgatásban négyszintű bírósági rendszer változásai: járásbíróság – törvényszék – ítélőtábla – Kúria léterjön a közigazgatási és munkaügyi különbíróság 13
14
14
15
2012. évi CXI. tv. az OBT szerepének erősítése érdekében hatáskörök kerülnek az OBT-hez az OBH elnökétől OBT jelentős szerepet kap másik leterheltség miatti bíróság kijelölésénél: meghatározza a kijelölés elveit OBT a bírói álláspályázatok esetében meghatározza a pályázati rangsortól való eltérés elveit OBT a bírói álláspályázatok elbírálása során egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének (vagy a Kúria elnökének) rangsortól eltérő döntése esetén OBT a bírósági vezetői kinevezések esetében egyetértési jogot gyakorol akkor, amikor a pályázó nem kapta meg a véleményező bírói testület többségének támogatását 15
16
az OBH elnökének indokolási kötelezettsége és a döntések ellen bírói jogorvoslat lehetőség jogorvoslat az eljáró bíróság kijelölése kapcsán a felek részére az OBH elnökének döntésével szemben jogorvoslat a bírói álláspályázatokkal kapcsolatban azon pályázók számára, akik nem nyerték el az álláshelyet 16
17
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 17
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.