A probiotikumok I. Fogalmak A bélflóra és jelentősége.

Az előadások a következő témára: "A probiotikumok I. Fogalmak A bélflóra és jelentősége."— Előadás másolata:

1 A probiotikumok I. Fogalmak A bélflóra és jelentősége

2 Az első megfigyelések a „jótékony” baktériumokról Az I. világháború alatt egy német professzor, Alfred Nissle vérhas járvány idején egészségesen maradt egyének székletéből betegséget NEM okozó (ún.apatogén) E. coli törzseket izolált (E. coli Nissle 1917) ↓ a kevés, nem tejsav baktérium-típusú probiotikum egyike Henry Tissier (Pasteur Intézet) anyatejes csecsemők székletéből izolált egy baktériumot (Bacillus bifidus communis-nak nevezte el), mely képes volt hasmenéses gyerekek székletében a kórokozó baktériumok helyét elfoglalni ↓ javasolta, hogy ilyen baktériumot adjanak hasmenéses csecsemőknek

3 Mik a probiotikumok 1,2 I.? Pro bios= az életért Az elnevezést először 1965-ben használták Meghatározása: élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő mennyiségben adva kedvező hatásúak az egészségre A szervezetben normál (=egészséges állapotban) is megtalálhatóak Kedvező hatást fejtenek ki a gazdaszervezet egészségi állapotára, a belső egyensúly fenntartásában A probiotikumok alkalmazási formái: – Táplálékok (pl. joghurt) – Táplálék kiegészítők – Gyógyszerek 1.Probiotics and prebiotics October 2011, World Gastroenterology Organisation Global Guidelines 2. A probiotikumok helye az evidencián alapuló orvoslásban Metabolizmus | 2011 | 9. évfolyam 1. szám

4 Mik a prebiotikumok 1 ? A táplálékban található anyagok, melyek a bélbaktériumok egyes csoportjait táplálják Elősegítik a „jó bélbaktériumok” növekedését a kórokozókkal szemben A szervezet enzimjei rosszul emésztik → „megmaradnak” a probiotikumok szaporodásához Megtalálhatók különböző táplálékokban (aprósütemények, gabonafélék, csokoládék, tejtermékek) Legismertebb prebiotikumok: – Oligofruktóz – Inulin – Laktulóz – Galakto-oligoszacharidok – Az anyatej oligoszacharidjai

5 Mik a szimbiotikumok 1 ? Meghatározása: probiotikum és prebiotikum megfelelő kombinációja, azaz tartalmazza a probiotikum szaporodásához szükséges „táplálékot” is A szimbiotikumok alkalmazási formái: – Táplálékok (pl. joghurt) – Táplálék kiegészítők – Gyógyszerek

6 A bélflóra A bélben található mikroorganizmusok összessége A felnőttek bélfórája „stabil”, jellemző az egyedekre 1 A bélflóra és a gazdaszervezet egysége: „békés együttélés ”, kölcsönös előnyökkel 5 A bélbaktériumok nagy részét a szervezeten kívül nem tudják tenyészteni (=nagyon speciálisak) 1 500-1000 különböző mikroorganizmusból áll 3 A bélben élő baktériumok száma 10-szerese az emberi szervezetben található összes sejtszámnak 2 A széklet szárazanyagának kb. 1/3-át a bélbaktériumok teszik ki 4. Állandó kapcsolatban van a gyomor-bélrendszer 400 m 2 -es nyálkahártya felszínével, (mely a szervezet legfőbb immunszerve) 2 Egyensúlyának megbomlása betegségekhez 1.Probiotics and prebiotics October 2011, World Gastroenterology Organisation Global Guidelines 2. A probiotikumok helye az evidencián alapuló orvoslásban Metabolizmus | 2011 | 9. évfolyam 1. szám 3. Importance of microbial colonization of the gut in early life to the development of immunity. MutationResearch 622(2007)58–69 4.Intestinal Flora in Health and Disease. Gastroenterology 1984;86:174-193 5. Enteric Flora in Health and Disease Digestion 2006;73(suppl 1):5–12

7 A normál bélflóra összetétele 6 Dominálóan anaerob baktériumok, csak 0,1-1% az aerob. – Legnagyobb mennyiségben a Bacteroides fragilis van jelen, a nedves székletben kb. 10 10, 10 11 /gram mennyiségben – Második legnagyobb mennyiségben előforduló a Bifidobacterium (v. Lactobacillus bifidus és Actinomyces bifidus), 10 9 /gram mennyiségben. A vizsgált székletek 2/3-ban jelen van – Lactobacillusok- az emberek 1/3-ában mutatható ki. – További anaerobok még a Clostridiumok Semi vagy microearobic: – Lactobacillusok Aerobok: – Escherichia coli, 10 7 /gram széklet – Sreptococcus feacalis 6. Intestinal Bacteria. California Medicine June 1969.110.6. 455-459

8 A normál bélflóra feladatai 5,6,7 Metabolikus funkciók: – Bontják az emésztetlen ételmaradányokat és a bélnyákot – A rövid szénláncú zsírsavakban energiát tárolnak – Vitaminokat, és vitamin-szerű anyagokat termelnek (K, B12, biotin, fólsavstb) – Ásványi anyagok felszívódását segítik (pl. Ca, Fe, Mg) – A bélbe jutott conjugált epesavakat deconjugálják, így azok újra fel tudnak szívódni (az epe enterohepatikus körforgása) Védelmi funkció: – Megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, pl. rövid szénláncú zsírsavakat képeznek, melyek más baktériumok szaporodását gátolják Trophikus funkció: – Elősegítik a bélhámsejtek proliferációját és differenciálódásukat – Elősegíti az egészséges immunrendszer kifejlődést a születés után – Fenntartja az immunrendszere egyensúlyát 5. Enteric Flora in Health and Disease. Digestion 2006;73(suppl 1):5–12 6. Intestinal bacteria. California Medicine June 1969.110.6. 455-459 7. Fonyó Attila: Az Orvosi élettan tankönyve 2011. 340. old

9 A bélflóra kialakulása a születés után és annak jelentősége 2 A magzati életben a bél steril Az újszülött először a szülőcsatornában találkozik a hüvely baktériumaival, elsősorban lactobacillusokkal Az anyai lactobacillusok az anyatej oligoszacharidjai (mint prebiotikumok) hatására megtapadnak és elszaporodnak (ún. kolonizáció) az újszülött bélrendszerében A bél korai bakteriális kolonizációja szerepet játszik az újszülött immunrendszere érésében – Az immuntolerancia kialakulásában (azaz a sajátot ne érzékelje idegennek→a későbbi allergiás, atópiás és autoimmun folyamatok megelőzésében)

10 A bélflóra szerepe kóros állapotokban 5 Allergia – A korai életkorban a gyerekek székletében a patogén baktériumok számának növekedése fokozza az allergiás megbetegedések (allergiás rhinitis, aszthma bronchiale, ételallergia,atópiás dermatitis) előfordulását. Antibiotikum terápia utáni hasmenés – A normál bélflórát is érintheti az antibakteriális hatás→patogén kórokozók telepedhetnek meg, melyek bélgyulladást és hasmenést okozó toxinokat és citokineket termelnek. Az egyik legveszélyesebb patogén kórokozó a Clostridium difficile, mely a véres-nyákos hasmenéssel járó, ún. pseudomembranosus colitist okozhatja. Irritabilis colon szindroma (hasi görcsök, puffadás, bélgázosság-organikus ok nélkül) – Bizonyos adatok szerint a patogének okozta gázképződésnek is szerepe lehet a tünetcsoport kialakulásában (más egyéb tényezők mellett) Vastagbélrák – Az ismert genetikai hajlam mellett a patogén kórokozóknak is lehet szerepe carcinogén, pro- carcinogén anyagok termelése miatt. A kockázatot fokozzák a magas zsírtartalmú és vörös húsban gazdag ételek, míg a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, a hal és a calcium csökkkenti. Gyulladásos bélbetegségek (Colitis ulcerosa, Crohn betegség) – A bélflóra elleni kóros bél-immunitás szerepét feltételezik. Megnő a bélnyálkahártya normál bélflóra elleni IgG termelése valamint a nyálkahártya T limfocitái fokozott reaktivitást mutatnak a normál bélflórával szemben→feltételezhetően károsodott a helyi immuntolerancia mechanizmusa – Crohn betegek bélflórája különbözik az egészségesekétől 5. Enteric Flora in Health and Disease. Digestion 2006;73(suppl 1):5–12