MUNKAJOG – 4. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Az előadások a következő témára: "MUNKAJOG – 4. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOG – 4. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 A mai témáink Picit térjünk vissza a határozott idős foglalkoztatáshoz! Általános magatartási szabályok Személyhez fűződő jogok Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Általános magatartási követelmények (Mt. 6-8. §) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 Az adott helyzetben elvárható magatartás A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Zsinórmérték, objektív alapú mérce. Nem az adott személytől elvárható, hanem „úgy általában” az adott helyzetben. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 Méltányos mérlegelés elve A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 Tájékoztatási kötelezettség Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 Joggal való visszaélés tilalma Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók.) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közalkalmazottak esetén Az Mt. alapján (az Mt. e szabálya a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ez a § nincs kivéve az Mt-ből alkalmazottak közül.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közigazgatásban 2011. évi CXCIX. törvény 10.§ (2)-(3) bek. – kicsit más, mint az Mt. A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. A közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 Kérdések – 1. A felperes patikalátogató. 2009. március 3-án megegyeztek, hogy március 31-vel megszüntetik a munkaviszonyt. A felperes közvetlen felettesét, B.B.-t 2009. március 4-én az alperes alkalmazásában álló munkavállalók, köztük C.D. és Sz.SZ. felhívták, és elmondták neki, hogy a felperes azzal telefonált nekik, hogy az alperes munkáltató gondokkal küzd, csődbe fog menni. A munkáltató még aznap, március 4-én azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyt. Egyik indoka, hogy a munkaszerződésben rögzítették: „a munkáltató jóhírnevének harmadik személy, illetve a vevői kör előtti súlyos csorbítása„ azonnali hatályú felmondási ok. A munkatársaknak mondottak kimerítik-e a munkáltató jó hírnevéhez fűződő jogának sérelmét? Harmadik személy-e a munkatárs? A szerződést kötő felperesen és munkáltatón kívüli személyek a felperesi munkaviszonyban harmadik személyeknek tekintendők, így a részükre munkáltatóról adott negatív értékítélet a munkáltató jóhírét sértette, így ezen indok megalapozta az azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetési intézkedést. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 Egy fontos jognyilatkozat értelmezési szabály: A munkáltató megfelelően értelmezte a munkavállaló ezen jognyilatkozatát: „ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.” Ptk. 6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése] (1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 Kérdések 2. A felperes egy önkormányzati cégnél dolgozott vezető raktárosként, valamint felügyelőbizottsági tag is volt. Gyanús kifizetésekre lett figyelmes, és feljelentést tett. Szerinte egyes számlák több tízmilliós nagyságrendű visszaélés gyanúját vetették fel. Ezután azonban kirúgták, 22 éves munkaviszonyát szüntették meg. Volt főnökét, a társaság ügyvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezeléssel és magánokirat- hamisítással vádolják. A közelmúltban állt bíróság elé. Sértette-e a feljelentés a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét? A felperes jogerősen megnyerte a pert, tehát nem. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 Személyiségi jogok védelme (Mt. 9-11.§) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 Alapja a Ptk. A munkajogviszony is egy szerződésen alapuló jogviszony. Vagyis van kapcsolódása a Ptk-hoz is. Egyrészről a munkaszerződés is szerződés. Másrészről a feleket (mindkettőt!), mint személyeket megillető személyiségi jogokat minden jogviszonynál – így a munkajogviszonynál is – érvényesíteni kell. Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42– 54. §-a „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.” Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) Fentebb láttuk, hogy a személyiségi jogokat törvény és mások jogai korlátozhatják. A törvény esetünkben az Mt., a „más” pedig lehet a munkáltató, vagy a munkavállaló jogai is, de akár harmadik személy is. Ugyanez igaz fordítva is: a munkavállaló joga is lehet korlát a munkáltatónak. Pár korlátozást korábban már átvettünk: Pl. véleménynyilvánítás joga, magatartási korlátozások – a korlátozással védett jog a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdeke A törvényekkel védett jogok és érdekek között olykor tehát ütközések merülnek fel. Ezeket valahogyan fel kell oldani. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) – a munkavállaló „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 A véleménynyilvánítás szabadsága vs. jó hírnév megsértése - Bírósági gyakorlat A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog, a vélemény szabad, az igazságtartalmától függetlenül. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata szerint „a jog a véleményt annak érték-és igazságtartalmára tekintet nélkül részesíti védelemben. Ez a szabadság azonban csak a bírálat, a jellemzés, a nézet és a kritika szabadságát foglalja magában…” A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába viszont még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog (Ptk. 2:48. §) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. De az Mt alapján: a munkáltató egyes jogai korlátozhatják (ld. később, ellenőrzés joga) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 A személyiségi jogsértés munkajogi szankciói Ptk-ra utalás az Mt-ben (ld. fentebb is): a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (2:52. § - sérelemdíj, 2:53. § - kártérítés Ptk-beli szabályai helyett tehát az Mt. Kártérítési szabályai alkalmazandók) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Jogeset a mai óra anyagából: a HR-es esete – munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme (Mfv.I.10.655/2013/6.) A felperes 2006-tól állt munkaviszonyban az alperessel, utolsó munkaköre humánerőforrás gazdálkodási szakértő volt. Tevékenységi körébe tartozott a fix és a változó bérekkel kapcsolatos számítások elvégzése, elemzések készítése. A javadalmazási rendszer átalakítása az új HR stratégia célja volt a munkáltatónál. N.A.-val együtt - részüzemeltetőként - működtette a www…..hu cím alatt elérhető weboldalt. A honlapon részletesen bemutatkoztak, rögzítve, hogy mindketten egy évtizede HR területen foglalkoztatott szakemberek, akik tudásukat, tapasztalataikat szeretnék megosztani. A képzések tartásáról a honlap főoldala részletes felsorolást tartalmazott. Ennek célja, és a felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre között számos azonosság volt, mivel a honlap HR szinten kínált szolgáltatásokat, és célja a „tudásmegosztás" volt. A honlap egyik bejegyzése – amelyet a felperes írt - az elmúlt évek szakmai törekvéseként hivatkozott a munkáltatók által fizetett bónuszok mértékének visszaszorítására. Ez jellemző volt az alperesre. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Tényállás 2. A honlapból nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy konkrétan mely társaságnál állnak vagy álltak alkalmazásban. A bemutatkozásában csak annyi volt, hogy egy hazai bank HR igazgatóságán, ahol a fejlesztések kidolgozásában projektvezetőként részt vett. A felperes a munkáltatójával nem közölte a honlap beindítása előtt ezen szándékát, arra az elnöki tanácsadó hívta fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának a figyelmét. A felperes munkaviszonyát az alperes a 2011. február 11-én kelt rendes felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint a munkáltató tudomására jutott a felperes saját HR szakmai weboldalának működtetése, valamint az, hogy a honlapon különböző humán erőforrás gazdálkodást érintő a munkáltatónál betöltött munkakörével szorosan összefüggő- témakörökben kínált oktatási szolgáltatást. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 Tényállás 3. Ezt az alperes a titoktartási kötelezettséget is magába foglaló jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként értékelte különös tekintettel arra, hogy a honlapon közzétett blogbejegyzések alatti két cikk témája és megjelenési időpontja egybeesett a munkáltatónál folyamatban lévő, a javadalmazási rendszer átalakítása, valamint a HR stratégiai projekt keretében folyó műhelymunka tematikájával, időütemezésével, amelyben a felperes is közreműködött. A munkakörével összefüggésben olyan információk birtokába jutott, amelynek védelméhez a munkáltatónak kiemelt érdeke fűződik, ezek nyilvánosságra kerülése sértené jogos gazdasági érdekeit. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 Tényállás 4. Az alperesi álláspont folytatása: A felperes munkahelyen kívüli munkavégzésére irányuló tevékenységének tartalma, jellege lényegi hasonlóságot mutat a munkáltatójánál betöltött munkakörével. Hivatkozott arra is, hogy mindezek okán a munkaviszony fenntartásához elengedhetetlenül szükséges munkáltatói bizalom megrendülése miatt döntött a munkaviszony megszüntetéséről. Az alperesnél a perbeli időben hatályos Etikai Kódex előírása szerint a munkatársaknak tartózkodniuk kell a bank működésével és tevékenységével kapcsolatos bármely információ formális, vagy informális módon történő megosztásától olyan helyzetekben, amikor ez nem szükséges a szokásos üzletfelek szempontjából, az érintett munkatárs feladatköréhez nem kapcsolható, valamint olyan személyekkel kapcsolatos, akik a banknak nem munkatársai vagy üzleti partnerei. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

29 Tényállás 5. Az alperesi álláspont szerint a felperes azon magatartásával sértette az alperes jogos gazdasági érdekeit, hogy egy olyan honlapot működtetett, illetve volt annak egyik üzemeltetője, amely az alperesnél betöltött munkaköréhez hasonló témákban nyújt szolgáltatást, így nem egy elvont, általános veszélyhelyzet volt, hanem reális veszély állt fenn, hogy olyan információk kerülnek nyilvánosságra, amelyek üzleti, illetve más titkot képeznek. Az alperes kifogásolta, hogy a honlapon kiemelten, többször visszatérően jelenik meg a tudásmegosztás fogalma, ami általánosságban azt jelenti, hogy valaki meghatározott, konkrét ismereteket oszt meg másokkal. Ezen túlmenően jelen esetben egyértelműen azt is jelenti, hogy a honlap által kínált szolgáltatások körében a működtetők a saját munkájukból szerzett tapasztalatokat kívánják átadni. A felperesnek az elvárható gondosság mellett a látszatát is kerülnie kellett volna, hogy a tevékenysége során bizalmas információk kiszivároghatnak. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29

30 A Kúria döntése Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra a - felperes által sem vitatott - tényre, hogy a munkavállaló a munkáltatónál szerzett ismereteket, tapasztalatokat akarta széles körben megosztani, az alperesnél betöltött munkakörével szorosan összefüggő témakörben kínált szolgáltatást. A honlap és a munkakör közötti lényegi hasonlóság egyértelműen megállapítható volt, a felperes az alperesnél zajló aktuális munkafolyamatról adott tájékoztatást. A jogos gazdasági érdek veszélyeztetése nem jelenti a sérelem tényleges bekövetkezését is, a felperes „tudásmegosztó" magatartása azonban alkalmas lehetett az üzleti vagy egyéb titok nyilvánosságra hozatalára is, amely ellentétes az alperes érdekeivel. A munkáltató alappal sérelmezte, hogy a felperes a honlapról, az ott kínált szolgáltatásról előzetesen nem tájékoztatta. Életszerűtlen továbbá, hogy a felperesnek több mint egy hónapig nem sikerült felvenni a személyes kapcsolatot a munkáltatói jogkör gyakorlójával. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30