1 Az elsőfokú eljárás Az eljárás szakaszai, az eljárás megindítása A kérelem vizsgálata A határidők A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A képviselet.

Az előadások a következő témára: "1 Az elsőfokú eljárás Az eljárás szakaszai, az eljárás megindítása A kérelem vizsgálata A határidők A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A képviselet."— Előadás másolata:

1

2 1 Az elsőfokú eljárás Az eljárás szakaszai, az eljárás megindítása A kérelem vizsgálata A határidők A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A képviselet A hatósági közvetítő A kizárás A szakhatóság közreműködése Az idézés, értesítés A tényállás tisztázása; a bizonyítás

3 Végre- hajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás (első fokú eljárás) 2 -az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; - az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem:

4 3 Eljárás megindítása Értesítés Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Elutasítás Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás

5 4 Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. Az eljárás megindítása kérelem bejelentés más hatóság kezdeményezése nyilatkozat panasz

6 - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; 5 természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügy tárgya; - döntés kérése; - mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Szakhatósági állásfoglalás Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; A hatóság feladata:- a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra. Az eljárás megindítása és a kérelem

7 A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet. 6 Kérelemre indult eljárásban: a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet

8 7 Az eljárás megindítása Értesítés az eljárás megindításáról - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Eljárás eredményességének veszélyeztetése Egyszerű megítélésű ügyFolyamatos ellenőrzés Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről

9 8 Az eljárás megindítása Az értesítés formái Közvetlen megkeresés: -levél; -fax; -elektronikus úton Hirdetmény, közhírré tétel: - jelentős számú ügyfél érintettsége - hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók; - érdekvédelmi társadalmi szervek

10 9 A Kérelem vizsgálata Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: - a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; - a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; - kérelem lehetetlen célja; - a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; - kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); - az ügy nem hatósági ügy. A végzés fellebbezéssel megtámadható

11 10 a)Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült; c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta; d) az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be; e) hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; f) kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Kötelező

12 11 A kérelem vizsgálata Az eljárás megszüntetése Mérlegelés alapján Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok? A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül Fellebbezésnek van helye!!!

13 Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők 12 Határidők Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) Soronkívüliség

14 13 Határidők Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok - hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; - nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Ügyintézési határidők számítása: Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

15 14 Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél -tanú - szakértő meghallgatásáról; - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: PapíralapúHang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, aláírását.

16 15 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást A képviselet fajtái: - törvényes - meghatalmazotti - ügygondnok által ellátott képviselet

17 16 Meghatalmazotti képviselet Visszautasítási okok ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni. Alapja: Bárki lehet ( Alapja: ügyfél + képviselő közti megbízás ) Kivéve: Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye

18 17 Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei:kivéve: Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve: Pénzt/dolgot nem vehet át Egyezséget nem köthet Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg A képviselet fajtái

19 18 Hatósági közvetítő - alkalmazása:nagy számú ügyfél érintettsége ha jsz. lehetővé teszi esetén Ki lehet hatósági közvetítő? -Lehetőleg az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező -a szabályokat részletező kormányrendelet feltételeinek megfelelő - közvetítők nyilvántartásában szereplő személy Ki nem lehet hatósági közvetítő? - az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy; - a hatósággal vagy annak felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; - érintett; - elfogult.

20 19 Igénybevételéről: hatóság dönt Fő feladatai: Érintettek tájékoztatása Jogok, kötelezettségek ismertetése Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés Észrevételek összegyűjtése Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; - hatóság segíti a munkáját; -titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető - munkájáért díj és költség térítés illeti meg.

21 20 Kizárás Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok -ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; -másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; - hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés

22 21 A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei

23 22 Idézés és értesítés IdézésÉrtesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; - a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni! Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; meg nem jelenés engedély nélküli eltávozás megfelelő igazolás hiánya ittas, bódult állapotban megjelenés Eljárási bírság Többletköltség megtérítése - nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tanú, szakértő meghallgatásán TárgyalásonSzemlén

24 Jellemzői hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemle hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték 23 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítás lefolytatása

25 fontos bizonyíték nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet 24 írásban és szóban nyilatkozatot tehet a nyilatkozattételt megtagadhatja Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt igazmondási kötelezettség

26 A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz Fajtái 25 Okirat Más irat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol magánokirat közokirat teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

27 26 MegjelenésiVallomástételiIgazmondási kötelesség AbszolútRelatív akadályok Hiányzik tanúskodási képessége Titoktartási kötelezettség terheli Diplomáciai mentesség Ügyfél hozzátartozója Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná A tanúságtétel akadályai

28 „A védett tanú „– új jogintézmény 27 A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után a természetes személyazonosító adatok kezelése a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése az eljárás iratai között a tanú személye ne legyen megállapítható

29 Hatósági tanú bárki lehet, kivéve az ügyfél hozzátartozója; az eljáró hatósággal közszolgálati vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; eljárási képességgel nem rendelkező személy. 28 A hatóság felkérésére vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja

30 Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata 29 Két alapeset: a szemletárgy felmutatása – a helyszíni szemle Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor Kivéve: az eredményességet meghiúsítja Jegyzőkönyv + végzés

31 30 Ha a szakértő: nem vállalja 58.§ (7) nem tudja 58.§ (8) (határidő hosszabbítás kérés, eljárási bírság, mulasztási igazolás) A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Nem járhat el

32 31 A szakvélemény nem készül el Eljárási bírság Mulasztást igazol A szakvélemény elkészül Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet hátrányba bárki igénybe vehető, aki ismeri az adott nyelvet + jeltolmács tolmácsigazolványok

33 Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet 32 Fajtái Eljárási bírságEgyéb szankciók hatóság mérlegelési jogköre Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor - elővezetés - megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése Köre: Hatósági közvetítő Idézett személy Ügyfél (képviselője) Szakértő Aki a tárgyalás rendjét megzavarja

34 A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására. 33 A közmeghallgatás A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elő Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása Értesítés: hirdetmény, vagy közhírré tétel útján

35 Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt 34 Igazolási kérelem terjeszthető elő Célja: joghátrányoktól mentesítsen Elmulasztott cselekményt is pótolni kell Relatív határideje 8 nap Objektív határideje 6 hónap Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt ld. keresetindítás !!!! Elutasít, ha fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő. Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza Ügyfél nem fellebbezhet (1 kivétel van) egyéb résztvevő fellebbezhet.

36 Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája 35 Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése. A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Differenciált szabályozás - ügyfél (képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok esetében.

37 A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le 36 A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: észrevételt tehet; a bizonyítékokat megismerheti nyilatkozattételi jogával élhet további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő Mellőzhető az értesítés: - az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot; - módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.