Közigazgatási szankciótan. Miről lesz szó? A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról; A szankcionálás elméleti alapjairól; A szankcionálás európai.

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási szankciótan. Miről lesz szó? A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról; A szankcionálás elméleti alapjairól; A szankcionálás európai."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási szankciótan

2 Miről lesz szó? A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról; A szankcionálás elméleti alapjairól; A szankcionálás európai modelljeiről; A közigazgatási szankció fogalmáról és célrendszeréről; A közigazgatási bírságról; A közigazgatási intézkedésekről; A közigazgatási szankció alanyáról; Az egyéni felelősség feltételeiről; A közigazgatási represszió helyéről a jogrendszerben.

3 A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról általában A közigazgatási szankció: a közigazgatás-ellenes, azaz a közigazgatás működését zavaró vagy akadályozó magatartással szembeni joghátrány. Két fajta: anyagi jogi szankció és egyéb szankció. Egyéb szankció: 1.Eljárási kényszerintézkedések; 2.Helyszíni rendészeti típusú intézkedések; 3.Mulasztási bírságok és rendbírságok; 4.Késedelmi pótlékok. „Közigazgatási büntetőjog”-i iskola.

4 A közigazgatási szankciórendszer kifejlődése a magyar jogban A közigazgatási szankciórendszer 1955 előtt:  Egységes közjogi szankció: büntetőjog.  Trichotóm rendszer.  Kis bűncselekmények + állampolgári engedetlenség.  Néhány közigazgatási jogba tartozó szankció.  1879:XL. tc. (Kbtk.) + igazgatási bírságok.  Szolgabíró, rendőrkapitány, alispán.  1950. évi II. (Btá.).  1955. kihágások megszüntetése.

5 A közigazgatási szankciórendszer kifejlődése a magyar jogban A közigazgatási szankciórendszer 1955 után:  Szabálysértési jog kialakulása.  Szubjektív alapú szankció (pénzbírság, elzárás).  1968. évi I. törvény (első Szabs. tv.)  Szabálysértés + felügyeleti bírságok (objektív, progresszív), jogkorlátozó szankciók.  Elkülönült állami alapok.  EJEE; 63/1997. ABH.  1999. évi LXIX. tv.; 2012. évi II. tv.

6 A közigazgatási szankcionálás jogrendszerbeli helye Közigazgatás- védelem Büntetőjogi szankciók Bíróság Közigazgatási szankciók Szabálysértések Ágazat- specifikus anyagi jogi szankciók

7 A szankcionálás elméleti alapjai A bírói büntetőhatalom és a közigazgatási büntetőhatalom közötti különbségekre és ezek viszonyára vonatkozik. Két irányzat: 1.) A különbség-elméletek:  A különbség-elméletek minőségi irányzata;  A különbség-elméletek mennyiségi irányzata;  Visszaterelés-elmélet. 2.) Az elmélet új útjai:  Anyagi és eljárási garanciák;  Szankció-teszt.

8 A szankcionálás európai modelljei I.A közigazgatási büntetőszankcionálást részben egységes anyagi és eljárásjogi rendszert adó törvény hatálya alá tartozik (No. Ol. Au. Mo.). II.Alkalmazzák a közigazgatási büntetőhatalmat, de nincs egységes törvényi alapja és rendszere (Sp. Fr.). III.Elutasítják a közigazgatás büntetőhatalmát (E.K. Dánia, Ío.).

9 A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Az állami kényszer két csoportja: 1.Teljesítési kényszer; 2.Büntető kényszer. Teljesítési kényszer szankciós eszközei:  Eljárási kényszerintézkedések;  Helyszíni rendészeti típusú intézkedések;  Mulasztási bírságok és rendbírságok;  Késedelmi pótlékok. Büntetőszankció:  Anyagi jogi jogsértés;  Ügydöntő határozat.

10 A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Szankció célja RepresszióPrevencióReparáció

11 A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Represszió: a múltban elkövetett jogsértésért való felelősség érvényesítése a jogsértésért kiszabott arányos büntetéssel. A büntetés fogalmi elemei: 1.Bűnösség/vétkesség; 2.Az állam helytelenítésének kifejezése; 3.Elrettentés; 4.Megtorlás; 5.Jogi tilalom megszegése miatti elrendelés. Jogérvényesítő funkció hangsúlyozása.

12 A közigazgatási bírság A közigazgatási büntetőszankció alaptípusa. Represszív funkció. Objektív felelősségű bírságok. (Büntetés) Perszonalizált szankció. Generális prevenció, speciális prevenció. Kártérítési funkcióval ellátott objektív bírság. Jogalkotó széles mérlegelési lehetősége (AB). Arányosság követelménye (jogalkotói és jogalkalmazói)!

13 A közigazgatási bírság A bírság mértékének hazai szabályozása: 1.Relatíve határozott (alsó-felső határ); 2.Abszolút határozott (bírságképlet); 3.Abszolút határozatlan (nincs felső mérték); 4.Komplex. Bírságkiszabást enyhítő és súlyosító körülmények. Objektív (kár, érintett kör) és szubjektív (családi körülmények, bűnösség) körülmények.

14 A közigazgatási bírság a Ket. szabályrendszerében Az eset összes körülményeire tekintettel dönt; Mérlegelendő körülmények felsorolása:  jogsértéssel okozott hátrány;  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága;  a jogsértéssel érintettek körének nagysága;  a jogsértő állapot időtartama;  a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága  a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása  a jogsértést elkövető gazdasági súlya. Elévülés (1 év; 5 év);

15 A közigazgatási bírság a hazai szabályozásban Tpvt. A bírság összege legfeljebb (…) az üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Psztv. a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Psztv. A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól (…) az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig (2 milliárd forintig). Építésügy: 245/2006. Korm. Rendelet (alapbírság és a számított építményérték).

16 A közigazgatási intézkedések Anyagi jogi szankcionáló intézkedés. Célrendszere szerint:  Döntően büntető jellegű;  Döntően preventív jellegű;  Reparatív célú;  Jogvédelmi célú intézkedések. A bírság típusú szankciókkal ellentétben:  Differenciáltabb joghátrányokat alkalmaz;  Specifikusabb és egyéniesített szankcionálás;  Többsége tisztán objektív alapú.

17 A közigazgatási intézkedések Represszív-preventív jellegű: üzlet működési engedélyének visszavonása; Preventív jellegű: bizonyos tevékenység folytatásának tilalma (biztosítás-felügyelet); Reparatív: eredeti állapot helyreállítására kötelezés; Objektív jogvédelmi jellegű: sajtótermék megsemmisítése, elkobzás, jogsértés megállapító határozat nyilvánosságra hozatala;

18 A közigazgatási szankció alanya Természetes személyek  A jogsértés beszámítása;  Jog által megállapított beszámítási feltételrendszer;  Emberi méltóság / tulajdonhoz való jog sérelme;  Szükségesség és arányosság;  Objektív és szubjektív beszámítási kritériumok;  A szankció alanyát jogszabálynak kell meghatároznia;

19 A közigazgatási szankció alanya Ritkán találunk szabályt a szankció alanyára:  Közigazgatási jogi szabályok címzettjei;  Hatósági jogalkalmazás mérlegel. Szervezeti vezetők felelőssége  Ellenőrzési, irányítási feladatkör;  Elmulasztotta elvárható módon teljesíteni a kötelezettségét;  Teljesítése megakadályozhatta vagy megelőzhette volna a jogsértést.

20 A közigazgatási szankció alanya Szervezetek szankcionálása  Szabályozott beszámítási feltételrendszer hiánya;  Gyakran kimentést nem tűr;  Büntetőjog dogmatika analógiája;  Erős EU; ET hatás a területre.

21 A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei OsztályozásObjektív Nem-tiszta objektív Szubjektív

22 Objektív felelősség  A közigazgatás-ellenes jogsértés jogi természetére alapozó felfogás;  A jogsértés enyhe súlyára hivatkozó felfogás;  Az objektív felelősséget a közigazgatási szankció nem-represszív céljával magyarázó elméletek.

23 A represszió helye a jogrendszerben Párhozamos represszió Horizontális Heterogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció Homogén alaki kumuláció Vertikális

24 Heterogén kumuláció Más jogterületek büntetőszankciói halmozódnak; Ne bis in idem; 1.Közigazgatási bírság és büntetőjogi szankció párhuzama; 2.Közigazgatási és szabálysértési büntetés párhuzama; Heterogén kumuláció megnyilvánulási formái: 1.Hallgató szabályozás; 2.Megengedő szabályozás; 3.Tiltó szabályozás.

25 Homogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció: különböző ágazatok közigazgatási büntetőszankciói halmozódnak;  ET ajánlása is megengedi;  Méltányosság; Homogén alaki kumuláció: ugyanazon ágazat azonos büntetőszankciója halmozódik;  Ismételten kiszabható szankciók.

26 Vertikális párhuzamos represszió Modelljei: a)Az uniós szankciót az EU intézménye szabja ki; b)Az uniós szankció kiszabásának hatáskörét a tagállami hatóságok gyakorolják; c)Az uniós érdekeket közvetlenül a nemzeti jog szankciói védik a nemzeti hatóságok hatásköreivel.

27 Köszönöm a figyelmet!