Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes.

Az előadások a következő témára: "Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes."— Előadás másolata:

1 Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes NAV KI Vám Főosztály 2016. április 14.

2 Fogalom-meghatározások (UVK. 5. cikk 3., 26. pont – VK. 4. cikk 14., 20. pont) Vámellenőrzések: a vámhatóságok által elvégzett konkrét intézkedések, amelyek célja, hogy biztosítsák az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetését, kiléptetését, árutovábbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó vámjogszabályoknak és más jogszabályoknak való megfelelést. Áru átengedése: a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut rendelkezésre bocsátják azon vámeljárás céljaira, amely alá az adott árut vonják.

3 Fogalom-meghatározások (UVK. 5. cikk 7., 25. pont – VK. 4. cikk 25., 26. pont) Kockázat: olyan esemény bekövetkezésének valószínűsége és hatása, amely: akadályozná az uniós vagy nemzeti intézkedések helyes alkalmazását; veszélyeztetné az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy fenyegetést jelentene az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra. Kockázatkezelés: a kockázat rendszeres megállapítása, többek között véletlenszerű ellenőrzésekkel, és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges összes intézkedés végrehajtása.

4 A vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (UVK. 46. cikk – VK. 13. cikk, 4. cikk 14. pont) A vámhatóságok bármely ( MINDEN) olyan vámellenőrzést elvégezhetnek, amelyet szükségesnek tartanak. A vámellenőrzések különösen magukban foglalhatják: az áruk vizsgálatát, a mintavételt, az árunyilatkozatban vagy az értesítésben feltüntetett információk pontosságának és teljességének ellenőrzését és az okmányok meglétének, hitelességének, pontosságának és érvényességének ellenőrzését, a gazdálkodók számviteli és egyéb nyilvántartásainak vizsgálatát, a szállítóeszközök átvizsgálását, a poggyász vagy egyéb, a személyek által szállított vagy rajtuk lévő áru átvizsgálását, valamint hivatalos vizsgálatok és egyéb hasonló cselekmények elvégzését. Az engedélyezett gazdálkodók az engedély típusától függően a vámellenőrzések tekintetében kedvezőbb elbánásban részesülnek.

5 Az okmányok és más információk megőrzése (UVK. 51. cikk – VK. 16. cikk) Az érintett személy a vámellenőrzés céljából köteles megőrizni a szükséges okmányokat és információkat legalább három évig, a vámhatóságok számára hozzáférhető és elfogadható bármely módon. Jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás esetén a fenti időtartamig, vagy – attól függően, hogy melyik következik be később – a jogorvoslati eljárás vagy a bírósági eljárás befejeződéséig. Ha a vámtartozással kapcsolatban a vámellenőrzés azt mutatja, hogy a tételt javítani kell a könyvelésben, és az érintettet erről értesítették, az okmányokat és az információt további három évig meg kell őrizni. VA 4. cikk: elektronikus adatot a keletkezés, ill. a módosítás évétől számított legalább három évig kell megőrizni. Nemzeti vám, adó- és számviteli jogszabályok!

6 Információnyújtás a vámhatóságok számára (UVK. 15. cikk – VK. 14. cikk) A vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére az előírt határidőn belül a megfelelő formában a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint megadni részükre a vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget. MINDEN! MINDEN! Kötelezettségszegés -> bírság!

7 Információnyújtás a vámhatóságok számára (UVK. 15. cikk – VKVhr. 199. cikk) Az árunyilatkozat(ok), az újrakiviteli értesítés vámhatóságoknak történő benyújtásával, vagy az engedély vagy bármely más határozat iránti kérelem benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért: az árunyilatkozatban, értesítésben vagy kérelemben megadott információ pontossága és teljessége (bármilyen más formában történő információnyújtásra, ill. a vámjogi képviselőre is vonatkoznak), az árunyilatkozatot, értesítést vagy Kérelmet alátámasztó okmányok hitelessége, pontossága, érvényessége, adott esetben a szóban forgó áruknak az érintett vámeljárás alá vonásával, illetve az engedélyezett műveletek lefolytatásával kapcsolatos összes kötelezettség teljesítése.

8 Információnyújtás a vámhatóságok számára (Vtv. 14-16. §) A vámhatóság kérésének módja lehet: írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatósági informatikai rendszer által küldött elektronikus üzenet. Az eredeti okmányokról bevonásuk előtt a vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját költségére másolatot készíthet. Ha az érintett személy kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az érintett személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be (ha az a tényállás tisztázásához elégséges). Ha az érintett személy a vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy az okmányokat és információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül, vagy megfelelő formában bocsátja rendelkezésre a vámhatóság a szükséges segítséget, okmányokat, információt az érintett személy költségére szakértővel elkészíttetheti.

9 Áruátengedést megelőző ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (UVK. 188-193. cikk – VK. 68-72. cikk) A vám-árunyilatkozat ellenőrzése A vámhatóság az elfogadott vám-árunyilatkozatban szereplő adatok pontosságának ellenőrzése céljából: megvizsgálhatja az árunyilatkozatot és az azt alátámasztó okmányokat, előírhatja a nyilatkozattevő számára, hogy egyéb okmányokat is benyújtson, megvizsgálhatja az árukat, mintákat vehet elemzéshez vagy az áruk részletes vizsgálatához.

10 Az áruk vizsgálata és mintavétel A nyilatkozattevő végzi/felelősségére történik: az árunak a vizsgálat és a mintavétel helyére történő szállítása, minden olyan művelet, amely a vizsgálathoz vagy a mintavételhez szükséges. A felmerült költségeket a nyilatkozattevő viseli. A nyilatkozattevő jogosult, hogy jelen legyen vagy képviselve legyen. A vámhatóság – alapos indok esetén – megkövetelheti a nyilatkozattevőtől, hogy legyen jelen vagy képviselve, amikor az árut megvizsgálják vagy mintát vesznek, ill. hogy biztosítsa az ilyen vizsgálat vagy mintavétel megkönnyítéséhez szükséges segítséget. A vámhatóság viseli az elemzések és vizsgálatok költségeit.

11 Az áruk részleges vizsgálata és mintavételezése Ha a vám-árunyilatkozatban foglalt áruknak csak egy részét vizsgálják meg vagy csak egy részéből vesznek mintákat az eredményt úgy kell tekinteni, hogy azok az ugyanazon árunyilatkozatban szereplő összes árura vonatkoznak. Ha egy vám-árunyilatkozat kettő vagy több tétel alá tartozó árura vonatkozik, az egyes tételek alá tartozó árukra vonatkozó adatokat úgy kell tekinteni, mintha külön árunyilatkozatot képeznének. A nyilatkozattevő személy kérheti azonban az áru további vizsgálatát, vagy az abból történő mintavételt, ha úgy ítéli meg, hogy a részleges vizsgálatnak, vagy a minták elemzésének vagy vizsgálatának eredményei nem érvényesek a bejelentett áruk többi részére. A kérésnek eleget kell tenni, feltéve, hogy az árukat nem engedték még át, vagy ha már átengedték, akkor a nyilatkozattevő igazolja, hogy azokat semmilyen módon nem változtatták meg.

12 Az ellenőrzés eredményei, azonosítási intézkedések A vám-árunyilatkozat ellenőrzésének eredményeit fel kell használni azon vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához, amely alá az árut vonták. Ha nem kerül sor a vám-árunyilatkozat ellenőrzésére, az előbbieket a szóban forgó árunyilatkozatban szereplő adatok alapján kell alkalmazni. A vámellenőrzések eredményei azonos bizonyítóerővel bírnak az Unió vámterületének egészén. A vámhatóságok, vagy – adott esetben – azon gazdálkodók, akiknek ezt a vámhatóságok engedélyezték, megteszik az áru azonosításához szükséges intézkedéseket, amennyiben ez szükséges az azon vámeljárásra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés biztosításához, amelyre az említett árut bejelentették. Az azonosítási intézkedések azonos joghatással bírnak az Unió vámterületének egészén. Az azonosítási eszközök eltávolítása csak a vámhatóság által vagy a vámhatóság által erre felhatalmazott gazdálkodók által történhet; kivéve: az előre nem látható körülmény, vis maior esete.

13 Az átengedésre vonatkozó általános szabályok (UVK. 194-196. cikk – VK. 73-74. cikk) Az áruk átengedése A vámhatóságnak át kell engednie az árut, amint elvégezték a vám-árunyilatkozatban szereplő adatok ellenőrzését, vagy azokat ellenőrzés nélkül elfogadták, és amennyiben teljesülnek az árunak a szóban forgó eljárás alá vonásához szükséges feltételek, valamint feltéve, hogy minden korlátozás alkalmazásra került és az árura nem vonatkozik semmilyen tiltó rendelkezés. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az ellenőrzést ésszerű időtartamon belül nem lehet elvégezni, és az árut ellenőrzés céljából már nem szükséges tovább ott tartani. A vám-árunyilatkozatban foglalt összes árut egyszerre kell átengedni. Ha egy vám-árunyilatkozat kettő vagy több tétel alá tartozó árura vonatkozik, az egyes tételek alá tartozó árukra vonatkozó adatokat úgy kell tekinteni, mintha külön vám-árunyilatkozatot képeznének.

14 A vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetése vagy biztosíték nyújtása alapján történő átengedés Ha az áru vámeljárás alá vonása vámtartozást keletkeztet, az árukat csak akkor engedi át a vámhatóság, ha a vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegét megfizették, vagy ha a vámtartozás fedezésére biztosítékot nyújtottak; ez azonban a behozatali vám alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatalra nem alkalmazható. Ha azon vámeljárást szabályozó rendelkezések alapján, amelyre az árut bejelentették, a vámhatóság biztosíték nyújtását követeli meg, az említett árut nem lehet a szóban forgó vámeljárásra átengedni, amíg nem nyújtottak biztosítékot. Meghatározott esetekben az áruk átengedésének nem feltétele a biztosíték nyújtása az olyan áruk tekintetében, amelyek vámkontingens igénybevételére vonatkozó kérelem tárgyát képezik.

15 Áruátengedést követő ellenőrzés (UVK. 48. cikk – VK. 78. cikk) Az áruk átengedését követően a vámhatóságok vámellenőrzés céljából ellenőrizhetik a vám-árunyilatkozatban, az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban, a belépési gyűjtő árunyilatkozatban, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatban, az újrakiviteli árunyilatkozatban vagy újrakiviteli értesítésben feltüntetett információk pontosságát és teljességét, valamint az alátámasztó okmányok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét, továbbá a nyilatkozattevőnek az érintett áruval kapcsolatos műveletekre, az ezt megelőző vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó számviteli és egyéb nyilvántartásait, amennyiben még van rá lehetőség, meg is vizsgálhatják az árut és/vagy mintát vehetnek belőle. Kinél? az áru birtokosánál, annak képviselőjénél, a műveletekben üzleti minőségben érintett más személynél, vagy a dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó más személynél.

16 A vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (Vtv. 34-44. §) A vámellenőrzés megindításának módja: írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint elektronikus üzenet. Az eljárás megindításának kezdete: írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával, szóbeli közlés esetében az erről szóló közléssel, elektronikus üzenet formájában történő közlés az elektronikus üzenet küldésével. Határidő: késedelem nélkül és legkésőbb 90 napon belül. Határidő hosszabbítás (rendkívüli körülmények által) indokolt esetben: az eljáró vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 nappal, a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 nappal, a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120 nappal. Nem számít bele: Ket. 33. § (3) bekezdés + akadály fennállásának ideje.

17 Jegyzőkönyv A jegyzőkönyv készítésének kötelező esetei: ha a vámhatóság jogsértést állapít meg a vámellenőrzés során, ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedésre jogosulttal. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – egyebek mellett – az ellenőrzést lefolytató vámszerv megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását, a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat, az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást. A jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel közölni kell!

18 Ügyféli észrevétel, kiegészítő jegyzőkönyv Ügyféli észrevétel lehetősége: az ellenőrzést lefolytató vámszervnél, a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül; kivéve: ha az eljárás a vámtartozás vagy egyéb terhek beszedését veszélyezteti. De: az ellenőrzött személy észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat (nem vonható vissza). A jegyzőkönyv postára adásától, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásától az észrevétel benyújtásáig vagy az észrevételi jogról történő lemondásig vagy az észrevételezésre nyitva álló határidő leteltéig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Ha az észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása vagy a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a vámszerv folytatja az ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet készít (észrevétel lehetősége: közléstől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül).

19 A vámellenőrzés befejezése Ha a tényállás tisztázott, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a vámellenőrzést befejezi. A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatósági informatikai rendszer által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás befejezése: írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával, szóbeli közlés esetében az erről szóló közléssel, elektronikus üzenet formájában történő közlés esetében az üzenet küldésével. Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a jegyzőkönyvet és a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul megküldi az intézkedés megtételére jogosult vámszerv részére.

20 Helyszíni ellenőrzés Kinél? az áru birtokosánál vagy annak képviselőjénél, az áruval kapcsolatos műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve érintett valamilyen más személynél, vagy az árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személynél. A helyszíni ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és a helyszíni ellenőrzésre jogosító felhatalmazással bíró alkalmazottja jogosult. A helyszíni ellenőrzésről az eljáró vámhivatal jegyzőkönyvet készít. Ha az ellenőrzött személy a gazdasági tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

21 Az ellenőrzéssel érintett személy jogai I. Az ellenőrzött személy jogosult: a vámhatóság részéről eljáró személy azonosságáról és - helyszíni ellenőrzés esetén - megbízásáról meggyőződni, a nála folytatott eljárási cselekménynél jelen lenni, megfelelő képviseletről gondoskodni, az eljárás során keletkezett minden olyan iratba betekinteni, illetve arról másolatot készíteni, vagy saját költségére készíttetni, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

22 Az ellenőrzéssel érintett személy jogai II. Nem tekinthet be az ellenőrzött személy a vámhatóság belső levelezésébe, a döntés tervezetébe, a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli, azon iratba, illetve az iratnak azon részébe, amely az ellenőrzött személyre nem, hanem kizárólag más személyre vonatkozik, és annak megismerése adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik, törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. „Panaszjog”: az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez.

23 Különös szabályok Az áruátengedést megelőző ellenőrzésre (Vtv. 87. §): A vám-árunyilatkozat ellenőrzése a vámellenőrzésre vonatkozó szabályoktól eltérően az áru átengedésével fejeződik be. Az áruátengedést követő ellenőrzésre (Vtv. 46. §): Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve – írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre. Az áru átengedését követően végzett áruvizsgálat és mintavétel tekintetében az UVK. áruátengedést megelőző ellenőrzésre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók. Felülellenőrzés (Vtv. 33. §): szakszerűségi és törvényességi célból.

24 A vám-árunyilatkozat módosítása (UVK. 173. cikk - VK. 65., 78. cikk) A nyilatkozattevő számára kérelem esetén meg kell engedni, hogy a vám-árunyilatkozat egy vagy több adatát módosítsa, azt követően, hogy azt a vámhatóság már elfogadta. A módosítás nem eredményezheti, hogy a vám-árunyilatkozat az eredeti áruktól eltérő árukra vonatkozzon. Nem engedhető meg ilyen módosítás, ha a vámhatóság tájékoztatta a nyilatkozattevőt arról, hogy meg kívánja vizsgálni az árut, a vámhatóság megállapította, hogy a vám-árunyilatkozat adatai helytelenek, a vámhatóság már átengedte az árut. A nyilatkozattevő kérelme esetén a vám-árunyilatkozat elfogadása napjától számított három éven belül engedhető meg a vám- árunyilatkozatnak az áruk átengedését követő módosítása annak érdekében, hogy a nyilatkozattevő megfeleljen az áruknak a szóban forgó vámeljárás alá vonásával kapcsolatos kötelezettségeinek.

25 A vám-árunyilatkozat áru átengedését követő módosításának különös szabályai (Vtv. 84. §) A vám-árunyilatkozatnak az áruk átengedését követő módosítását a vámellenőrzésre és az áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. Eltérés: az eljárás a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámhivatalhoz történő beérkezésével indul, és annak megindításáról a nyilatkozattevőt külön értesíteni nem kell; ha a kérelem alapján a tényállás tisztázott, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készül.

26 Új elemek a vámellenőrzések új nemzeti szabályrendszerében Valamennyi vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályrendszer: a vámellenőrzés megindításának módja, az eljárás megindításának kezdete, határidő (hosszabbítás), a jegyzőkönyv készítésének esetei, ügyféli észrevétel, a vámellenőrzés befejezése, helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzéssel érintett személy jogai. Az általános szabályrendszerből következnek a különös szabályok: az áruátengedést megelőző ellenőrzésre, az áruátengedést követő ellenőrzésre, a vám-árunyilatkozat áru átengedését követő módosítására.

27 A legjelentősebb eltérések a vámellenőrzések új nemzeti szabályrendszerében Az áruátengedést megelőző ellenőrzések tekintetében: VAN nemzeti szabályrendszer. Az áruátengedést követő ellenőrzések vonatkozásában egyszerűbb szabályrendszer: nincs újbóli ellenőrzési tilalom nincs ismételt ellenőrzési esetkör, nincsenek ellenőrzési típusok, nincsenek taxatíve felsorolt vámhatósági jogok és ügyféli kötelezettségek, nincsenek az ellenőrzés módszertanának körébe tartozó kérdések törvényi szinten szabályozva (pl. zárótárgyalás).

28 Átmeneti rendelkezések (Vtv. 121. §) A törvény rendelkezéseit a 2016. május 1-jét követően indult eljárások során kell alkalmazni. A 2016. május 1-jét megelőzően indult eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos jogszabályok alapján kell lefolytatni. Azon vámeljárás, amely esetében a 2016. május 1-je előtt a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 7/C. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt vámeljárást vagy ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett, 2016. május 1-jét követően indult, áruátengedést követő ellenőrzés alá vonható. Azon, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/C. § (1) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéseknél, amelyek 2016. május 1-je előtt indultak, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzés megindításakor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján kell lefolytatni, ideértve a vámigazgatási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is.

29 Megéri önkéntes jogkövetőnek lenni… Vtv. 26. § Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a nyilatkozattevő még a vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását. Ha a jogsértések megtörténtéről az érintett személy - a vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt – maga értesíti a vámhatóságot és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását -> a bírságmérték a fő szabály szerinti vámigazgatási bírság 50%-a (kivétel: a rosszhiszeműen elkövetett jogsértés, kötelezettségszegés vagy mulasztás).

30 Kérdések… 1.Kell-e kamatot fizetni, ha a nyilatkozattevő az áru átengedését követően kéri az árunyilatkozat módosítását, melynek következtében pótlólagos vámfizetési kötelezettség keletkezik? 2.…

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes NAV KI Vám Főosztály puszta.janos@nav.gov.hu