Uniós Vámkódex nemzeti végrehajtása Általános, horizontális rendelkezések.

Az előadások a következő témára: "Uniós Vámkódex nemzeti végrehajtása Általános, horizontális rendelkezések."— Előadás másolata:

1 Uniós Vámkódex nemzeti végrehajtása Általános, horizontális rendelkezések

2 Fogalmak UVK 5. cikk Fogalom-meghatározások (41 db), pl.: vámeljárások, vámjogszabályok, vámellenőrzések, vámalakiságok, vámhatóságok, személy, fuvarozó, gazdálkodó, vámjogi képviselő, nyilatkozattevő FJA 1. cikk Fogalom-meghatározások (45 db), pl.: indító, rendeltetési, első belépési, kiviteli, vámeljárás alá vonást végző vámhivatal, továbbá I. típusú közvámraktár: az a közvámraktár, amelyben a Vámkódex 242. cikkének (1) bekezdése szerinti felelősség az engedélyesre és a vámeljárás jogosultjára hárul; II. típusú közvámraktár: az a közvámraktár, amelyben a Vámkódex 242. cikkének (2) bekezdése szerinti felelősség a vámeljárás jogosultjára hárul; VA 1. cikk Fogalom-meghatározások (14 db), pl.: átléptető vámhivatal, azonos áruk, hasonló áruk III. típusú közvámraktár: olyan vámraktár, amelyet a vámhatóság üzemeltet. Vtv. 3. § Értelmező rendelkezések (10 db), pl.: adószabályok, ügyfél, vámhiány, vámhivatal, vámigazgatási eljárás, vámszerv

3 Adattárolás, információcsere Az UVK egyik fő alapelve (6. cikk), hogy a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló, vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének – például árunyilatkozatok, kérelmek vagy határozatok cseréjének – és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Ettől az alábbi két esetben lehet eltérni: - állandó jelleggel, ha a forgalom jellegéből adódóan kellőképpen indokolt, vagy ha az érintett vámalakiságok szempontjából az elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazása nem megfelelő (pl.: szóbeli árunyilatkozat, CN 23 a postai forgalomban); - ideiglenes jelleggel a vámhatóságok/a gazdálkodók számítógépesített rendszereinek átmeneti működési zavara esetén (üzemszünet). (Vtv. 5. § A gazdálkodó a számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.) Közös adatszolgáltatási követelmények: FJA 2. cikk - kérelmekhez és a határozatokhoz szükséges információcserével és adattárolással összefüggésben: A melléklet; - árunyilatkozatokhoz, az értesítésekhez és a vámjogi státus igazolásához szükséges információcserével és adattárolással összefüggésben: B melléklet.

4 Okmányok megőrzése Mit és mennyi ideig kell megőrizni? UVK 16. cikk - elektronikus rendszerek együttműködésen alapuló kialakítása Elektronikus adat tárolása: UVK 16. cikkhez kapcsolódóan adatok tárolása a VA 4. cikke alapján - A releváns elektronikus rendszer által validált valamennyi adatot – eltérő rendelkezés hiányában – azon év végétől számított legalább három naptári évig meg kell őrizni, amelyik évben az adatokat validálták (főszabály). 1.Elektronikus adatok keletkezésének ideje 2.Naptári év vége + 3 év Vtv. 17. §-a alapján a vámhatóság és a gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve az azok bármilyen módosítását az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított 10 évig kell megőrizni. Az okmányok, iratok megőrzése kapcsán az UVK 51. cikke alkalmazandó: Az érintett személy a vámellenőrzés céljából köteles megőrizni a 15. cikk (1) bek-ben említett okmányokat és információkat legalább három évig, a vámhatóságok számára hozzáférhető és elfogadható bármely módon. Megőrzés: elektronikusan, kivéve ha papír alapon áll rendelkezésre, pl. Form A, EUR 1 Nemzeti adójogszabályok eltérnek ettől (3 évtől)! (Art. – 5 év, számviteli törvény – 8 év)!

5 EORI szám – 1 Kinek kell? Az Unió vámterületén letelepedett gazdálkodóknak a letelepedési helyük szerint illetékes vámhatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Meghatározott esetekben (a lista az FJA 5. cikkében található) az Unió vámterületén nem letelepedett gazdálkodóknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat annál a vámhatóságnál, amely azért a helyért felelős, ahol első alkalommal nyújtanak be árunyilatkozatot vagy határozat iránti kérelmet. A gazdálkodónak nem minősülő személyek eltérő rendelkezés hiányában nem kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat a vámhatóságoknál. Ennek ellenére az FJA szerint kötelesek nyilvántartásba vétetni magukat: a) ha a nyilvántartásba vételt tagállami jogszabály előírja; b) olyan tevékenységet végeznek, amelyhez EORI-szám szükséges.

6 EORI szám – 2 Kivétel: nincs szükség nyilvántartásba vételre akkor, ha egy gazdálkodónak nem minősülő személy csak alkalmanként nyújt be vám-árunyilatkozatot, és a vámhatóságok a nyilvántartásba vétel mellőzését indokoltnak tartják. Ebben az esetben a vámhatóság a nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg. Vtv. 6.§ (2) Valamennyi személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be. A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon (NAV honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával) a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.

7 EORI szám – 3 Az EORI-rekord adattartalma Valamely személy nyilvántartásba vételekor a vámhatóságok az adott személyre vonatkozóan a VA 12-01. mellékletben megállapított adatokat gyűjtik össze és tárolják el. EORI-szám érvénytelenítése (UVK 9. cikk (4) bekezdés) A vámhatóságok a következő esetekben érvénytelenítik az EORI-számot (FJA 7. cikk (1) bekezdés): a) a nyilvántartásba vett személy kérésére; b) ha tudomásukra jut, hogy a nyilvántartásba vett személy beszüntette a nyilvántartásba vételt szükségessé tevő tevékenységét.

8 EORI szám – 4 EORI szám érvénytelenítése a Vtv.-ben (7. § (1) bekezdés): a) az érintett személy cégbírósági bejegyzés, törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az ügyfél igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van, b) az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette, c) az érintett személynek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, vagy akit a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek, valamint akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek, d) az érintett személy által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, e) az érintett személy vámellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, vagy f) a gazdálkodónak nem minősülő személy meghal.

9 Vámtitok – 1 Minden olyan, a vámhatóságok által feladataik elvégzése során megszerzett információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezeket az információkat az UVK 47. cikk (2) bekezdésében előírtak kivételével az illetékes hatóságok nem tehetik közzé az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Ezen információk engedély nélküli közzététele megengedett azonban akkor, ha arra a vámhatóságokat a hatályos rendelkezések értelmében kötelezik vagy felhatalmazzák, különösen adatvédelmi tekintetben vagy jogi eljárással kapcsolatban. Harmadik országokkal közölni vámügyi együttműködés céljából nemzetközi egyezmények vagy a közös kereskedelempolitika területére vonatkozó uniós jogszabályok alapján lehet. Közlésekor a hatályos adatvédelmi rendelkezéseket be kell tartani. Vtv. 9. § (1) bekezdés alapján vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától. (2) bekezdés A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni.

10 Vámtitok – 2 Vtv. 10. és 11. §-ában meghatározva, hogy kitől kérhet - kinek adhat adatot a vámhatóság, és milyen célból. Kérhet: a 10. § (1) bekezdése alapján: a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, a cégbírósági nyilvántartásból és az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból, c) AEO státus megadásához gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény kérelmező általi elkövetésének ténye vonatkozásában a bűntettesek nyilvántartásából, d) a kérelmezővel szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, e) egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból, továbbá a 10. § (2) bekezdése alapján a vámérték valódiságának, a vámtartozás, valamint az egyéb terhek befizetésének ellenőrzéséhez a hitelintézetektől. Átadhat a 11. § (1) bekezdés a)-s) pontok alapján (minimális változtatás a ma hatályoshoz képest): – Egyszerűsítés (az e) ponton belül) – Logikai átrendezés (szakhatóságok, miniszterek, egyéb szervek)

11 Vámjogi képviselő – 1 UVK 18. cikke szerint bármely személy kijelölhet vámjogi képviselőt. Az ilyen képviselet lehet: -közvetlen, amely esetben a vámjogi képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy -közvetett, amely esetben a vámjogi képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el. A vámjogi képviselőnek az Unió vámterületén letelepedettnek kell lennie. A tagállamok az uniós joggal összhangban meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthat abban a tagállamban, amelyben letelepedett. Mindazonáltal – az érintett tagállam által alkalmazott kevésbé szigorú kritériumok sérelme nélkül – az a vámjogi képviselő, aki megfelel az AEO esetében megállapított kritériumoknak (UVK 39. cikk a)–d) pontjai), jogosult a letelepedés szerinti tagállamtól eltérő tagállamban ilyen szolgáltatásokat nyújtani.

12 Vámjogi képviselő – 2 A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. Az állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatvány (úgynevezett EGYKE adatlap) alkalmazásával jelenti be. Állandó meghatalmazottat/képviselőt 2016. május 1-jétől már csak így bejelenteni. A korábban leadott, papír alapon lefűzött bejelentések érvényesek maradnak, azokat a területi szervek rögzítik a rendszerbe 2016. június 30-áig. Az új képviseleti rendszer regisztráción alapul és szakmai követelményeken nyugszik. Jellegzetességek: - AEO kritériumoknak is megfelelő szakmai képzettségi elvárások, - vámtanácsadók esetén kötelező a vámjogi szakértői hatósági képzés és vizsga, - vámügynökök tekintetében megfelelő szakmai gyakorlat vagy hatósági képzés, - évente kreditpontos továbbképzések, - a nemzeti szabályok (külön NGM rendelet) 2019. május 1-jétől lépnek hatályba.

13 Díjak és költségek – 1 A vámhatóságok nem számítanak fel díjat a vámellenőrzés elvégzéséért vagy a vámjogszabályok bármely más alkalmazásáért, ha ez az illetékes vámhivatal hivatalos nyitvatartási idejében történik. A vámhatóságok díjat számíthatnak fel vagy megtéríttethetik a költségeket, amikor bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak, különösen: – vámtisztviselők jelenléte kérésre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen; – elemzések vagy szakértői jelentések az árukról, valamint az árunak a kérelmezőhöz történő visszaküldéséhez szükséges postaköltség, – az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek; – kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.

14 Díjak és költségek – 2 A vámhatóság által vámraktárban raktározott áruk esetében – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – raktárdíjat (Vtv. 50. § (1) bekezdés) kell fizetni. Amennyiben a vámtisztviselők jelenlétét kérik hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen, szemledíjat (Vtv. 50. § (2) bekezdés) kell fizetni. A szemledíj felszámítása tekintetében a vámhivatali helyiségnek vagy területnek minősül (Vtv. 50. § (3) bekezdés) a)a vámhivatal székhelye, b)az I. típusú vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására és ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhatóságtól. Mi nem minősül annak? – 50. § (4) bekezdés A díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályokat az uniós vámjog részletes szabályairól szóló NGM rendelet fog tartalmazni.

15 Valutaátszámítás Az illetékes hatóságok közzéteszik és/vagy az interneten hozzáférhetővé teszik az alkalmazandó átváltási árfolyamot, amikor a valuta átszámítása szükséges az alábbi okok valamelyike miatt: a) az áru vámértékének meghatározásához használt tényezők annak a tagállamnak a pénznemétől eltérő pénznemben vannak kifejezve, mint ahol a vámérték megállapítása történik (Vtv. 51.§-a alapján az MNB által közzétett hivatalos deviza középárfolyamot kell érteni.) b) szükség van az euro értékére nemzeti pénznemekben kifejezve az áruk tarifális besorolása és a behozatali vagy kiviteli vám összegének meghatározásához, beleértve a Közös Vámtarifában szereplő értékküszöböket. (VA 48. cikk alapján havonta egyszer kell rögzíteni, EKB által a hónap utolsó előtti napját megelőzően megállapított legutolsó árfolyam a következő hónapra, kivétel 5%-os szabály.) Ha a fentiekben említettektől eltérő okokból szükséges a valutaátszámítás, az eurónak a nemzeti pénznemekben kifejezett, a vámjogszabályok keretén belül alkalmazandó értékét legalább évente egyszer rögzíteni kell. (VA : az EKB által október első munkanapján megállapított árfolyam alkalmazandó, amely árfolyamot a következő év január 1-jei hatállyal kell alkalmazni. Amennyiben éves kiigazítás során 5% alatti az eltérés, az összeg változatlan marad. Ezt a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.)

16 Határidő-számítás Amikor a vámjogszabályok egy időtartamot, időpontot vagy határidőt állapítanak meg, kivéve ha arról másképp rendelkeznek, az ilyen időtartam nem hosszabbítható meg és nem csökkenthető, illetve az ilyen időpont vagy határidő nem halasztható el vagy hozható előbbre. Példa a kivételre: FJA 13. cikk - határozat meghozatalára előírt határidő meghosszabbítása és FJA 28. cikk (1) bekezdés - a határozat meghozatalára vonatkozóan az UVK által megállapított határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható Az időtartamra, időpontokra és határidőkre vonatkozóan a 1182/71/EGK, EURATOM tanácsi rendeletben foglalt szabályok vonatkoznak. Itt került meghatározásra a munkaszüneti nap, munkanap, órákban, napokban, hetekben, hónapokban, években meghatározott időtartam értelmezése.

17 UVK Munkaprogram – 1 A Bizottság munkaprogramot készített az elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan -> különösen az elektronikus rendszerekhez kapcsolódó átmeneti intézkedések megállapítása és azon ügyek ütemezése szempontjából fontos, amelyek esetében a rendszerek 2016. május 1-jén még nem működőképesek. Az UVK munkaprogram meghatározza az UVK alkalmazásához szükséges uniós informatikai fejlesztések - rövid leírását, - jogalapját, - fő mérföldköveit, - határidejét. A munkaprogramot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat jelenleg is zajlik, a kapcsolódó határozatban foglaltak átírása várható! A mindenkor aktuális Munkaprogramban lehet megnézni, hogy mit meddig lehet papír alapon is intézni.

18 UVK Munkaprogram - 2

19 Informatikai rendszerek – 1 Rendszer Bevezetés dátuma 1. Uniós Vámkódex – Regisztrált exportőri rendszer (REX)2017.1.1. 2. Uniós Vámkódex – A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás rendszere (KTF) 2017.3.1. (1. szakasz – 1. lépés) 2017.10.1. (1. szakasz – 2. lépés) 2018.10.1. (2. szakasz) 3. Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok2017.10.2. 4. A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás) 2017.10.2. 5. Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése 2018.3.1. (1. szakasz) 2019.10.1. (2. szakasz) 6. Uniós Vámkódex – A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszerének korszerűsítése (EORI 2) 2018.3.1. 7. Uniós Vámkódex – Felügyelet 32018.10.1. 8. Uniós Vámkódex – Az uniós státus igazolása (PoUS)2019.3.1. – 2019.10.1. 9. Uniós Vámkódex – Az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) korszerűsítése 2019.10.1. – 2020.3.2. 10. Uniós Vámkódex – Automatizált kiviteli rendszer (AES) – 1. összetevő: Transzeurópai AES 10. Uniós Vámkódex – Automatizált kiviteli rendszer (AES) – 2. összetevő: A nemzeti kiviteli rendszerek korszerűsítése 2019.10.1. – 2020.3.2. 2017.3.1. – 2020.3.2.

20 Informatikai rendszerek – 2 Rendszer Bevezetés dátuma 11. Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz2020.3.2. 12. Uniós Vámkódex – Különleges eljárások – 1. összetevő Nemzeti kiviteli irányú különleges eljárás nemzeti tervezés 2017.3.1. – 2020.3.2. – lásd a 10. projektet is 12. Uniós Vámkódex – Különleges eljárások – 2. összetevő Nemzeti behozatali irányú különleges eljárás a behozatali irányú különleges eljárásokra vonatkozó nemzeti tervezés – lásd a 14. projektet is 13. Uniós Vámkódex – Érkezési értesítés, vám elé állításról szóló értesítés, átmeneti megőrzés nemzeti tervezés 14. Uniós Vámkódex – A nemzeti importrendszerek korszerűsítése nemzeti tervezés 15. Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI) 2020.10.1. – bevezetési terv 16. Uniós Vámkódex – Biztosítékkezelés (GUM) – 1. összetevő Transzeurópai GUM 16. Uniós Vámkódex – Biztosítékkezelési rendszer (GUM) – 2. összetevő Nemzeti biztosítékkezelés 2020.10.1. – 2020.10.1. nemzeti tervezés 17. Uniós Vámkódex – Az import-ellenőrzési rendszer korszerűsítése (ICS 2) 2020.10.1. – bevezetési terv

21 Uniós státusz - 1 UVK 5. cikk 23. pont: Uniós áruk: a)teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat, b)az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk; c)az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk UVK 153. cikk: az Unió vámterületén található minden áru uniós vámjogi státusszal rendelkező árunak vélelmezendő, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az áru nem minősül uniós árunak.

22 Uniós státusz -2 Az áruk uniós vámjogi státusának elvesztése: a)ha azokat kiszállítják az Unió vámterületéről; b)ha azokat külső árutovábbítási, tárolási vagy aktív feldolgozási eljárás alá vonják; c)ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatot érvénytelenítik. Az áruk uniós vámjogi státusának igazolása számla vagy fuvarokmány bemutatásával: a) 15 000 EUR-t nem meghaladó értékű áruk uniós vámjogi státusának igazolásakor a feladó – vagy ha nincs feladó, akkor az érintett személy – az áru uniós vámjogi státusát az adott esetnek megfelelően a „T2L” vagy a „T2LF” kódnak a számlán vagy fuvarokmányon való feltüntetésével és aláírásával jelzi. (FJA 126. cikk) b) A PoUS rendszer telepítésének napjáig (várhatóan 2017. október 2.) bármely tagállam vámhatóságai engedélyezhetik bármely, az Unió vámterületén letelepedett olyan személy számára, aki engedélyt kér arra, hogy olyan számlával vagy fuvarokmánnyal, amely uniós vámjogi státussal rendelkező, 15 000 EUR-t meghaladó értékű árukra vonatkozik, »T2L« vagy »T2LF« okmánnyal vagy hajózási társaság manifesztjével igazolja az áruk uniós vámjogi státusát, hogy ezeket az okmányokat anélkül használja, hogy benyújtaná őket az illetékes vámhivatalhoz záradékolás céljából. (FJA 128. cikk (2) bekezdés helyébe az ÁFJA által beemelt szöveg szerint.)

23 Köszönöm a figyelmet! dr. Németh György pénzügyőr alezredes osztályvezető NAV KI Vám Főosztály