Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve 1.Első TAJ igények 2.Külföldön létrejött biztosítás bejelentése 3.Alkalmazandó.

Az előadások a következő témára: "Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve 1.Első TAJ igények 2.Külföldön létrejött biztosítás bejelentése 3.Alkalmazandó."— Előadás másolata:

1 Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve 1.Első TAJ igények 2.Külföldön létrejött biztosítás bejelentése 3.Alkalmazandó jog meghatározása - A1 nyomtatvány 4.Adategyeztetés

2 1. Első TAJ igény 1997. évi LXXX. Tv. 4 § u) Belföldi fogalma 1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, 2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (Eu-s állampolgárok) beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy,aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 3. a hontalan;

3 1. Első TAJ igény TAJ kiadás belföldi részére: 1997. évi LXXXIII. Tv. Vhr. 12/A. A TAJ-t a Tbj. szerinti biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra jogosult belföldi személy kezdeményezésére az ország területén bármely egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az OEP hatósági igazolványon igazolja. Szükséges dokumentumok: - TAJ igénylőlap - személyes okmány (személyi igazolvány, regisztrációs igazolvány) - Lakcímkártya - Jogviszonyt igazoló dokumentum (pl. munkaszerződés, egyéb dokumentum) Honosított magyar állampolgárok

4 1. Első TAJ igény TAJ kiadás külföldi részére: A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon – az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kéri a TAJ kiadását. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv TAJ-t képez, és erről, valamint a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ-t igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél átveheti. A foglalkoztató "Megrendelőn" kéri meg a TAJ-számot a bejelentéshez, melyre levélben tájékoztatjuk a TAJ- számról. Szükséges dokumentumok: - megrendelő - TAJ igénylőlap - Személyazonosság igazolása (tartózkodási engedély, letelepedési engedély) - Tartózkodási hely igazolása: (lakcímkártya tartózkodási helyről, szálláshelybejelentő) - Jogviszony igazolása: munkavállalási engedély (3. állam állampolgárai részére) + munkaszerződés

5 1. Első TAJ igény

6 2. Külföldön létrejött biztosítás bejelentése Bejelentési kötelezettség: (A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 80. § (5) bekezdés) A TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül az erre szolgáló nyomtatványon bejelenteni a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség: -Európai Unió tagállamában biztosítással rendelkezőkre -Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államban biztosítással rendelkezőkre: (Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Kanada, Mongólia, Dél-Korea, Ausztrália, India, Japán, Szerbia, Macedónia, Koszovó, Oroszország, Ukrajna -saját biztosítási rendszerrel rendelkező szerv által biztosítottakra, (pl. UNICEF, Vatikán) A bejelentés alapján a TAJ szám átmenetileg érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám érvénytelenítéséről az egészségügyi szolgáltatót az OEP a jogviszony ellenőrzési rendszeréből informálja (kék lesz a lámpa). Az egészségügyi szolgáltatónál a jogosultságot a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány helyett a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával igazolja az illető személy.

7 2. Külföldön létrejött biztosítás bejelentése

8 Teljes körű egészségügyi ellátás Magyarországon (E106, S1 nyomtatvány): Amennyiben a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, külföldön biztosított személy részére a külföldi biztosító kiállítja az E106 vagy S1-es nyomtatványt, akkor Magyarországon teljes körű egészségügyi ellátásra lesz jogosult, az ellátást a TAJ-kártyájával tudja igénybe venni. Az E106/S1-es nyomtatványt a külföldi biztosító kérelemre állítja ki A lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint az E106/S1-es nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.

9 3. Alkalmazandó jog meghatározása ( A1 nyomtatvány) 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet (1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) Vhr.) Kiküldetés: R. 24. § (1) A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon– a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja: a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma, b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, a munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete, c) TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és e) a kiküldetés tervezett időtartama.

10 3. Alkalmazandó jog meghatározása Jelentős gazdasági tevékenység: R. 25. § (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy b) belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot.

11 3. Alkalmazandó jog meghatározása ( A1 nyomtatvány) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a) a foglalkoztató aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy ac) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, vagy b) a munkavállaló ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson, bc) korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább Üzemi baleset

12 3. Alkalmazandó jog meghatározása ( A1 nyomtatvány) Önálló vállalkozó kiküldetése R. 26. § (1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg másik államban folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja: a) természetes személyazonosító adatai, b) mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama. Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.

13 3. Alkalmazandó jog meghatározása ( A1 nyomtatvány) Párhuzamos tevékenység ( R. 27. § (1) ) Két tagállamban történő munkavégzés vagy vállalkozás esetén párhuzamos tevékenységről beszélünk. Az a személy, aki egyik tagállamokban munkavállalóként másik tagállamban önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi, d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya. Csatolni kell az adatlaphoz: munkavállalónak munkaszerződést önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot. A magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha a) a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát, b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát..

14 Adategyeztetés Javasoljuk a foglalkoztatóknak, kérjék meg Hivatalunktól, hogy nyilvántartásunk szerint mely munkavállalókat és milyen időszakokra jelentettek be. Ellátás folyósítása során vizsgáljuk az esetlegesen „nyitva maradt” jogviszonyokat. Nyitva maradt jogviszony esetén felszólítást küldünk a foglalkoztatónak, hogy igazolja a kijelentés teljesítését. Európai Egészségbiztosítási Kártya kiállítása során vizsgáljuk, hogy az illető személy rendelkezik- e egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. Egészségügyi ellátás során „piros lámpát” kapott személyek okirati bizonyítást kezdeményezhetnek, ilyen esetekben a bejelentés teljesítésének igazolására szólítjuk fel a foglalkoztatót.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!