1 Háttértárak A háttértárak azoknak a számítógépekhez csatolt, adatok tárolására alkalmas berendezéseknek a közös neve, amelyekhez a központi vezérlőegységnek.

Az előadások a következő témára: "1 Háttértárak A háttértárak azoknak a számítógépekhez csatolt, adatok tárolására alkalmas berendezéseknek a közös neve, amelyekhez a központi vezérlőegységnek."— Előadás másolata:

1 1 Háttértárak A háttértárak azoknak a számítógépekhez csatolt, adatok tárolására alkalmas berendezéseknek a közös neve, amelyekhez a központi vezérlőegységnek nincs közvetlen elérési lehetősége. Feladata, hogy a számítógépen végzett munkák eredményeit, illetve a gép működéséhez szükséges programokat megőrizze.

2 2 Mágneses elven működő háttértárak Merevlemezes meghajtó Hajlékonylemezes meghajtó Streamer - mágnesszalagos háttértár DAT meghajtó Zip-drive

3 3 Merevlemezes meghajtó= HDD (Hard Disk Drive)=Winchester Nagy kapacitású, gyors háttértár. Az adatokat mágneses elven tárolja. A meghajtón belül pormentes, jól zárt térben forog maga a lemez, vagy lemezek. A rajta lévő adatokat, programokat a gép kikapcsolása után is megőrzi.

4 4 Winchester = Merevlemezes meghajtó

5 5 Mobilrack

6 6 Hajlékonylemezes meghajtó= FDD (Floppy Disk Drive) Kis kapacitású, közepes sebességű 3 és 1/2 inches meghajtó A hajlékonylemezek részben háttértárolásra szolgálnak, részben pedig arra, hogy adatokat vihessünk egyik gépből a másikba.

7 7 Streamer - mágnesszalagos háttértár Mágnesszalagos háttértárolókon nagy mennyiségű - akár több gigabájtnyi - adat olcsó tárolása lehetséges. Hátrányuk, hogy a szalagot oda kell pörgetni, ahol a keresett információ található, ezért inkább csak a teljes merevlemez-tartalom biztonsági mentésére szokták őket használni, elsősorban nagyobb intézményeknél. A mágnesszalagos adattárolókat általában streamer-nek ("adat- áramoltatónak") nevezik, bár az igazság az, hogy ez inkább egy gyűjtőfogalom, és sok különböző típusú ilyen eszköz létezik. Az áruk a winchesteréhez hasonló, de a kazettáik olcsók.

8 8 Külön figyelmet érdemelnek a DAT (Digital Audio Tape)- meghajtók, melyek szintén mágnesszalagot használnak, de itt egy gyufásdoboz méretű kazettán nagyon nagy mennyiségű információ fér el, mivel korszerűbb technikát használnak. DAT (Digital Audio Tape)-meghajtó kazettával

9 9 ZIP meghajtó Külső vagy belső mágneses lemezegység, melyet általában a nyomtatóportra csatlakoztatunk. (Sorba köthetjük még vele a szkennert és a nyomtatót is).

10 10 ZIP drive Előnye, hogy - a legtöbb CD-egységgel ellentétben - a ZIP-meghajtó általában hordozható, s így minden gépre pillanatok alatt ráköthető (persze a kezelő programját is fel kell telepítenünk). A hozzátartozó 100 MB-os, illetve 250 MB- os lemezekre nagyon sok minden ráfér. Magyarországon nem terjedt el. Zip Drive és a hozzátartozó 100 MB kapacitású cserélhető lemezek: 250 MB-os Iomega Zip Drive (képes kezelni a 100 MB-os lemezeket is):

11 11 Optikai tárolók CD-ROM DVD-ROM

12 12 CD-ROM A legelterjedtebb optikai tár a CD-ROM. CD (Compact Disk) 1980-ban dobta a piacra a Sony és a Philips cég, közösen. Lényege, hogy a forgó lemez egyik oldalán kis bemélyedések vannak, és ezek tárolják az információt, amit lézersugár olvas le. Zenei CD (Music CD) 60-90 percnyi sztereó zenét tud tárolni. A lemezt nem lehet felülírni. Kb. 10 ezer lejátszás vagy 10 évnyi használat után jelentkezik csak némi minőségromlás. Nem érzékeny a mágnesességre, olcsó.

13 13 CD-ROM Ebbe a SCSI CD-olvasóba tokkal együtt kell a CD-t elhelyezni.

14 14 CD-R, CD-RW A CD-R egyszer írható CD. Zenei CD-ket és CD-ROM-okat lehet készíteni a segítségével. A CD-RW többször írható lézerlemez. A CD-R és CD-RW meghajtók ára csökken ugyan, de még nem teljesen kiforrott ez a technika. Nem biztos például, hogy az újraírható CD-t egy másik lejátszó képes lejátszani, mivel nincs még világszabvány.

15 15 DVD - CD A DVD nem véletlenül hasonlít a CD-re: Az adatokat ugyanúgy mélyedések (pit) és kiemelkedések (land) hordozzák, akárcsak a CD-n, és a mélyedések eltérő fényvisszaverési tulajdonságát használják fel az adatok visszaolvasásához. Eltérés a lyukak méretében van. A pitek átlagos hossza és a sávok távolsága kevesebb, mint fele a CD hasonló adatainak. A DVD esetében további kapacitásnövekedést jelent, hogy több tárolóréteg is lehet egy oldalon, illetve hogy léteznek kétoldalas DVD-k is. A CD és a DVD lemez szerkezete "szemmel" láthatóan megegyezik csak a méretek mások.

16 16 DVD - ROM (Digital Video/Versatile Disc = sokoldalú korong) A CD-vel azonos méretű, de legalább 7,5 x nagyobb kapacitású optikai tároló (pl. 4,7 GB, 8,5 GB, 18,8 GB) Csak olvasható 12 cm (ritkán 8 cm) átmérőjű CD-hez hasonló korong, mely adattárolásra szolgál, főleg videó és zenei anyagok számára. Gyártásakor két műanyag lemezt ragasztanak össze, és ezek közé helyezik el az információhordozó réteget (a CD esetén az információhordozó réteg a címkenyomat alatt van).

17 17 DVD-Video, DVD-R DVD-Video A DVD-Video csak olvasható DVD lemez, filmek tárolására. Olvasása TV- hez illetve házimozi-rendszerekhez kapcsolt asztali lejátszókkal és számítógépes meghajtókkal lehetséges. A DVD-Video lemezek fizikailag megegyeznek a DVD-ROM-okkal. Természetesen DVD-Audio lemezek - akárcsak a CD-Extra - a zenén kívül videókat, képeket és más információkat is hordozhatnak. DVD-R (DVD-Recordable) Az egyszer írható optikai lemez a következő jelentősebb lépcső a DVD- Video és DVD-ROM lemezek után. A Pioneer volt az első cég, amely olyan meghajtót mutatott be, mely képes volt 3,95 GB adatot írni egy DVD-R lemezre. Ma már létezik 4,7 GB kapacitású változat is. A DVD-R nem versenyezhet a következő generációs lemeztípussal, a DVD-RAM- mal - hiszen csak egyszer írható.

18 18 DVD - RAM A DVD-RAM-ot a Panasonic, a Hitachi és a Toshiba fejlesztett ki. Ezektől a lemezektől azt várják, hogy átvegye a VHS kazetta (és a CD-RW) szerepét, köszönhetően törölhető, nagykapacitású optikai adattároló képességének. Az első DVD- RAM-ok 1998 tavaszán jelentek meg 2,6 GB-nyi (Single Sided) és 5,2 GB-nyi (Double Sided) kapacitással, a (2-es verziójú) 4,7 GB-os lemezek 1999 végén, a 9,4 GB-osak 2000-ben követték őket. A DVD-RAM legnagyobb hibája, hogy nem kompatíbilis a többi DVD szabvánnyal - még a tároló alakja is eltér (köszönhetően a lemezt körülvevő műanyag toknak)! A DVD-RAM meghajtók képesek olvasni a DVD-Video-kat, DVD-ROM-okat és a CD-k minden fajtáját. Az újraírható DVD-RAM akár dupla oldalú is lehet, így egy védőtok óvja a hordozóréteget, s biztosítja a címkézhetőséget. (A fájlokat egyenként is törölhetjük róla.)

19 19 DVD-RW DVD-RW (DVD-Read Write) A Pioneer által kifejlesztett újraírható DVD lemez. Oldalanként 4,7GB adat tárolására képes és több mint 1000-szer írható újra. A DVD-RAM és DVD+RW lemezekkel ellentétben a DVD-RW lemezeket az első generációs DVD-ROM meghajtók is olvassák. DVD+RW A Sony, a HP és a Philips által kifejlesztett újraírható DVD lemez. A DVD+RW lemezek - a DVD-RAM 2,6 GB-jával szemben - 3GB- nyi adatot tárolnak oldalanként, akár 100.000-szer újraírhatók, és - ugyancsak a DVD-RAM-mal ellentétben - nem igényelnek tokot. A DVD+RW meghajtók általában a CD-R lemezeket is képesek írni.

20 20 DVD kapacitások Típus OldalOldalankénti rétegKapacitás (GB) Csak olvasható (DVD-ROM, DVD-Video) DVD-5 1 1 4,7 DVD-9 128,54 DVD-10 219,4 DVD-14 22+113,24 DVD-18 2217,08 Egyszer írható DVD-R 113,95 DVD-R 114,7 DVD-R 217,9 Újraírható DVD-RAM ver. 1 112,6 DVD-RAM ver. 1 215,2 DVD - RAM ver. 2 114,7 DVD - RAM ver. 2 219,4 DVD-RW 114,7 DVD+RW 113,0 DVD+RW 216,0

21 21 "A" drive A rendszeregységbe beépíthető vagy a párhuzamos portra csatlakoztatható mágneslemezes háttértár. (A Windows automatikusan felismeri.) 120 MB-os cserélhető lemezekkel működik, de a 3,5-ös floppy lemezeket is kezelni tudja. Tízszer gyorsabb és 83-szor nagyobb kapacitású a 3,5-es floppy-meghajtónál. Mivel drága, ezért még nem terjedt igazán el. Egyéb elnevezés: LS-120 floppy meghajtó (LS=Laser Servo) (Floptikai tároló)

22 22 Flash drive=smart drive=pen-drive Olyan memóriamodul, amely tartalmának megőrzéséhez nem igényel állandó tápellátást. A nem-felejtő memóriamodulokat a tápellátás kiesése esetén is megőrzendő adatok tárolására szokták használni és gépek közötti adatátvitelre, valamint kifejezetten energiaellátás nélkül működő háttértároló egységként szokták használni. Írható-olvasható, tetszőleges elérésű memória.