Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 6. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK.

Az előadások a következő témára: "Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 6. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK."— Előadás másolata:

1 Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba E-mail: rita.csoke@gmail.com 2015/2016. 1. félév 6. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

2 Mai témánk: A munka bére  A munkabér fogalma  A munkabér védelme  A költségtérítés (mint munkáltatói kötelezettség a munkabéren felül) 2

3 Már volt róla szó:  A munkaszerződés alapján  a munkavállaló főszolgáltatásaként munkát végez,  amelynek ellenszolgáltatása a munkáltató által fizetett munkabér.  Azt is láttuk, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ennél az alapelvnél tisztáztuk, hogy „ (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás”. /Mt. 12.§ - megj: itt az (1) bek. magára az alapelvre mutat, „annak alkalmazásában” értendő így./ 3

4 Mi a munkabér? 1.  A törvény nem definiálja.  Különböző jogszabályokban eltérő fogalmai lehetnek.  A bírósági gyakorlat alapján annak megítélésekor, hogy mi a munkabér, az egyes juttatásoknak nem az elnevezése számít hanem a tényleges tartalma, rendeltetése.  Munkabérnek minősül minden juttatás, ha „ a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta.” / BH2001. 396./ 4

5 Mi a munkabér? 2.  Munkabér munkavégzés ellenében illeti meg a munkavállalót.  Ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésé nek minősül, akkor az munkabér, függetlenül az elnevezésétől.  Összefoglalva: Munkavégzésért munkabér jár. Minden juttatás tehát munkabérnek minősül az Mt. alapján, amit a munkájáért (a munkavégzés fejében) kap a munkavállaló. Ez független a juttatás elnevezésétől. 5

6 A munkabér védelme (Mt. 154-164.§) 6

7 A munkabér védelmének lényege  A munkabér a törvény erejénél fogva megilleti a munkavállalót, ha munkát végzett (illetve bérpótlék esetén megfelel a bérpótlékra vonatkozó törvényi feltételeknek.)  Mivel a munkabér kifizetése az egyik legalapvetőbb kötelezettsége a munkáltatónak, és a munkájáért az egyik legmarkánsabb joga a munkavállalónak, a törvény extra garanciák at ír elő  a munkabér elszámolásával és  kifizetésével kapcsolatosan. 7

8 A munkabér védelmének fontosabb törvényi szabályai  A munkabérről a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le.  A levonásmentes munkabér nem engedményezhető, és abba nem lehet beszámítani más követelést. 8

9 A munkabér elszámolásának szabályai  A munkáltató köteles a munkabérrel elszámolni.  A munkáltatónak utólag, legalább havonta egyszer, a következő hónap 10-ig írásos elszámolást kell készítenie a kifizetett munkabérről, és az elszámolást eddig kell átadni a munkavállalónak, tájékoztató formában.  Az elszámolásról tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy  a munkavállaló az elszámolás helyességét,  a levonások jogcímét és  összegét ellenőrizni tudja. 9

10 És ha „nem jó” az elszámolás?  Előfordulhat, hogy az elszámolást valamilyen oknál fogva korrigálni kell.  Akár, mert hibás (és ez kiderül),  Akár, mert valami történt az elszámolás elkészítése után, ami miatt az eredeti elszámolás már nem állja meg a helyét. (Pl. utólag behozott táppénzes papír, hónapon átnyúló munkaidőkeret, stb.) 10

11 Az elszámolás módosítása  Mt. 155.§ (4) bek. „A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell.  A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”  DE: Mt. 164.§: „A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.” – ez nem szükségképpen lesz előleg. 11

12 A munkabér kifizetése 12

13 A munkabér kifizetése 1.  Forintban kell megállapítani és kifizetni (kivéve a külföldi munkavégzést);  A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni.  A munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni.  A munkabért a munkavállalónak (vagy meghatalmazottjának) kell kifizetni. 13

14 A munkabér kifizetése 2.  Pénzben kell kifizetni (utalvány, más „helyettesítő” munkabérként tilos. Pl. az Erzsébet utalvány nem munkabér, és nem is helyettesíti.)  A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.  A munkabér fizetés nem okozhat többletköltséget a munkavállalónak. (Kivéve a külföldre utalást. ) 14

15 A munkabér kifizetése 3.  Készpénzben történő munkabér fizetés esetén, ha heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne a bérfizetés, akkor az előtte levő utolsó munkanapon kell kifizetni. (Ugyancsak a szabadság előtti utolsó munkanapon, vagy a jogszerű távollét esetében.)  Teljesítménybéres vagy teljesítménybért is tartalmazó bérnél előfordulhat, hogy a teljesítménybér alapja csak az elszámolási időszakot követően válik ismertté. Az alapbér felét ilyenkor is ki kell fizetni előlegként a tárgyhónapra. 15

16 Eset:  Munkabér védelme vagy színlelt szerződés?  Jogi és számviteli asszisztens  Mfv.II.10.117/2014/7.szám 16

17 Tényállás  Egy ügyvéd és párja 2008 márciusában élettársi kapcsolatot létesítettek.  Majd 2008. áprilisában munkaszerződést kötöttek. Alapbér havi bruttó 160.000 Ft, munkakör jogi és számviteli asszisztens.  Az ügyvéd április, május, június hónapokban átutalással fizette a munkabért.  A pár 2008. augusztusában más helységben, mint az ügyvédi iroda, nagy értékű ingatlant vásárolt, de az ügyvédi iroda székhelye maradt az eredeti helyen még 2008. novemberig.  2008. október 30-án közös megegyezéssel megszüntették a munkajogviszonyt, mert a hölgy máshol vállalt munkát.  Az élettársi kapcsolatuk 2010. januárjában ért véget. 17

18  A felperes ekkor fordult bírósághoz, és követelte elmaradt munkabére kifizetését, 2008. július-október hónapokra, összesen 640.000 Ft-ot.  A felperes azt állította, hogy a bérlapot (elszámolást) ugyan ő is aláírta, de a munkabérét a munkáltatója sem átutalással, sem készpénzben nem fizette meg.  Az alperes ezzel szemben először elismerte, hogy a volt párja általános adminisztrátor munkakörben nála dolgozott, de azt állította, hogy azzal, hogy aláírta a bérlapokat, elismerte a munkabér felvételét is, ő pedig készpénzben fizetett. A közös megegyezésben pedig megállapodtak, hogy a munkaviszonyból eredően (a szöveg szerint „a rendezetteken felül”) igényük egymással szemben nincs.  A per során tanúként hallgatták meg a könyvelőt is, aki azt állította, hogy látta a felperes aláírását a számlatömbön, és a postakönyvben, és látta is munkát végezni. 18

19  Később, a per során az alperes viszontkeresetet terjesztet elő és követelte a kifizetett munkabér visszafizetését.  Azzal indokolta az igényét, hogy a munkaszerződés színlelt volt, mert valójában csak a felperes ingatlanvásárlásához szükséges banki hitelfelvételhez kellett a párjának rendszeres jövedelmet igazolni, és a munkaszerződés csak ezt a célt szolgálta. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy az augusztusi költözést követően a volt párja már nem is járt be a másik városban levő ügyvédi irodába sem, és nem dolgozott.  A munkabér fizetésére vonatkozó álláspontját úgy változtatta meg, hogy munkabért formálisan nem fizetett, mert vagyonközösségben éltek, közösen gazdálkodtak. Úgy nyilatkozott, hogy „érzelmi alapokon nyugvó munkaszerződést” kötöttek. 19

20 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban:  A felperes követelése megalapozott.  A felek között 2008. április 24-étől fennálló munkaviszony alapján a felperes az alperes ügyvédi irodájában végzett adminisztrációs tevékenységet, a munkaviszony pedig a felek közötti megállapodás alapján 2008. október 31. napjáig fennállt.  Az alperes „ellentmondásos” nyilatkozatokat tett a munkabér kifizetését illetően. (Először elismerte, aztán a színleltség miatt tagadta.)  A felperes kétségtelenül végzett munkát (tanú is igazolta). 20

21 Kúria folyt.  A perben az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy 2008. július, augusztus, szeptember és október hónapban a felperes részére a munkaszerződésben foglalt munkabérét megfizette.  A becsatolt munkabérjegyzékeken szereplő adatok és dátumok eltérése miatt - a felperes következetes állításával szemben - a bérjegyzékek önmagukban nem igazolták a kifizetés tényét.  Annak megtörténtét egyébként az alperes azon nyilatkozata is cáfolta, amely szerint az élettársi közösségre tekintettel gazdasági életközösségben éltek, ezzel hallgatólagosan azt állította, hogy a munkabér tényleges kifizetésére, a felperes részére történő átadására nem került sor. 21

22 Idézetek az első- és másodfokú bíróságok indokolásaiból:  Az első fokú bíróság …„A jogviszony megítélése szempontjából ezen tényeknek (i.e. munkaszerződés, munkavégzés ténye) tulajdonított jelentőséget, és nem annak, hogy az élettársi közösség miatt a munkaviszonyra vonatkozó szigorú alá-fölérendeltség, függőség és utasítási rendszer nem voltak a jogviszony jellemzői. Ez a körülmény pedig a munkabér fizetési kötelezettség alól nem mentesítette a munkáltatót.”  „A bérjegyzékek aláírása kizárólag akkor szolgál a munkabér kifizetésének okirati alapjául, ha a bérjegyzékre a pénz átvételére utaló szövegrészt is rávezették.”  A másodfokú bíróság szerint „az alperes fizetési kötelezettségét nem érintette, hogy 2008. nyarától már Cs.-n éltek, ezért munkavégzésre ténylegesen nem került sor, mert a munkáltató érdekkörében felmerülő akadály miatt az alperesnek állásidőre járó munkabért kellett fizetnie.” 22