Körös-Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Igazgatóságának működési területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit. A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. Igazgatósága Szarvason van. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak!

A nemzeti park területi egységei Déványai- Ecsegi puszták Körös-ártér Cserebökényi- puszta Kis-Sárrét Biharugrai halastavak Mágor pusztaKígyósi-puszta Kardoskúti Fehér-tó Csanádi- puszták Maros-ártérVége

Dévaványai-Ecsegi puszták A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik: az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az Ecsegfalva-Dévaványa térségének szikes legelői. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a túzok védelme, amely érdekében Réhely-Atyaszegen Túzokrezervátumot hoztak létre.

A Berettyó szabályozásával a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, hatalmas kiterjedésű szikes puszták alakultak ki. A terület számtalan állattani értéket őrzött meg. A Magyarországon kimutatott madárfajok majd kétharmad része előfordul itt. Közülük legjelentősebb a túzok, amely védelmében a mezőgazdasági tevékenységeket a természetvédelmi céloknak alárendelték. A védett területen elsősorban olyan növényeket termesztenek, amelyek kedvező fészkelő és táplálkozó helyet kínálnak a madaraknak. A térségben több védett, hasonlóan ritka madár is él, mint például az ugartyúk vagy a székicsér, a fogoly, a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja.

A parti részek kitűnő halászóhelye a gémféléknek. Alkalmanként megjelenik a csörgő réce, a prérisirály, a rózsás gödény és a havasi lile. A Hortobágy-Berettyóban 42 halfaj előfordulását mutatták ki, legjelentősebb a réti csík. Védett a vidra és a molnárgörény. Az értékes növényfajok közé tartozik a Berettyóban élő tündérfátyol, rucaöröm és a sulyom. A pusztai zsombékosok legritkább növénye a buglyos boglárka. Csejt-pusztán a medúzafű jelentős állományai. Értékes növényfajok TündérfátyolRucaörömSulyomBuglyos BoglárkaMedúzafű Vissza

Körös-ártér A Körösök mai arcát a természet és az ember együttesen hozta létre. A hullámtér számos állatfajnak nyújt menedéket. Az emlősök közül a vidra szigorúan védett. Békésszentandrástól délre található Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom. Természetvédelmi értékek –állatok- Kis kócsagÜstökös gém Fekete gólyaRéti fülesbagoly Jellegzetes növények Nagy hínárSulyomTündérfátyol Sárga nősziromRókasásLigeti szőlő KutyabengeFagyalKányabangita KutyabengeRókasásTündérfátyolFekete gólyaÜstökösgém Vissza

Cserebökényi-puszta A területen megtalálhatóak mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok. Állattani értéke a rengeteg madárfaj. Madárfajok Kék vércseHarisSzalakóta Pusztai ölyvRétisas Vissza

Kis-Sárrét A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér hálózta be. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek. Állatvilág BíbicPiroslábú cankóNagy goda KorhányDarászölyvHolló HéjaBékászó sasÖrvös légykapó Növényvilág ZsályaKoloncos legyezőfű MacskahereEgybibés galagonya Csíkos kecskerágóRéti kakukktorma Lila ökörfarkkóró Békászó sas Nagy goda Vissza

Biharugrai halastavak A biharugrai halastórendszer Magyarország második legnagyobb mesterséges halastava, gazdag madár-világa miatt 1997 óta a Ramsari Egyezményben is. Fészkelő és énekes madarak SzerencsensirályDankasirályGulipán Kékbegybarkóscinege Mocsarakban és nádasokban élő madarak,növények ÖrménygyökérRéti iszalagNyári lúd BölömbikaNagy KócsagKanalasgém Vonuló fajok Énekes hattyú Füles vöcsök Gulipán Kékbegy Vissza

Mágor-puszta A botanikai értékek, együtt a fokozottan védett állatfajokkal képezik a védettségre érdemes értékegyüttest. Fokozottan védett állatfajok HarisKuvikVidra Vissza

Kígyósi-puszta Napjainkban a Kígyósi-pusztán a szikes pusztai növényzet az uralkodó, melyet a kurgánok pusztai sztyepp jellegű növénytársulásai szakítanak meg. A vizenyős területeken a vizes élőhelyekre jellemző társulások találhatók. Gyakori madarak BíbicNagy goda Piroslábú cankóSárga billegető Vissza

Kardoskúti Fehér-tó A Fehér-tó területét 1979-ben bevonták a Ramsari Egyezmény körébe, majd az 1990-es évek elején felkerült a Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyek listájára. Madárvonulásban betöltött fontos szerepét a számok is alátámasztják. Jelenlévő madarak GulipánVékonycsőrű pólingPártás daru Vissza

Csanádi puszták Az 1989-ben védetté lett terület már 7000 éve bizonyíthatóan lakott. Így az ősi puszták már nagyon korán, közvetlenül válhattak legeltetett, majd később zömében feltört kultúrpusztává. A legtöbb értékes fajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A vetővirágnak itt él az ország egyik legnagyobb állománya. Állattani értéket képvisel a ma már igen ritka fokozottan védett földikutya, amely a tompapusztai löszgyepen él. Csanádi pusztai madarak Böjti réceSárszalonkaKucsmás billegetőHamvasi rétihéja TúzokDaru- és récefélék+Földikutya Vissza

Maros-ártér A Magyarországot is gyakran elérő árvizek nyomán gyakran telepednek meg itt ideiglenesen, vagy véglegesen állat- és növényfajok. Több helyen megtalálható a védett nyári tőzike. Kiemelkedő érték a bánáti csiga előfordulása. A törzsterülethez tartozik a makói Landori erdő, amely szaporodó-, táplálkozó-, vonuló- és pihenőhelyet biztosít a puszták, az ártéri erdők és a köztük lévő gyepek állatvilágának, ökológiai folyosó a Kopáncsi-puszta és a Maros-völgy között. Gatyás ölyv Őrgébics Vissza

Készítette: Kavalecz Noémi 9.A/b