TÖRTÉNET §Autos = önmaga §Ernst BLEUER 1911; – szkizofrénia egyik tünete §Leo KANNER 1943; Baltimore §Hans ASPERGER 1944; Bécs.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Útvesztő számukra a világ…
Advertisements

Korai fejlesztés a bölcsődénkben
A túlzott informatikai eszköz-használat veszélyei
Csoport munka.
A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére
Az autizmus spektrum zavarok klinikai megjelenése
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Az autizmusról Cubáné Horváth Klára.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Autizmussal élő személyek lakhatási szükségletei
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Szociális beszéd, egocentrikus beszéd, belső beszéd
Kommunikációs stratégiák
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
Az autizmus spektrum zavarok klinikai
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
Klinikai pszichiátriai vizsgálat
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
A mentális betegségek osztályozása,
Gyermekkori depresszió
Kommunikáció.
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
Készítette: Pelle Mónika Szoc. ped. II. évfolyam
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Csecsemőkortól az ifjúkorig.
Anamnézis, interjú. Rajzteszt
A játék A játékosság.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
TÁMOP /A/ számú pályázat Projektzáró előadás
Az érzelmek fejlődése.
Borbély-Pecze Mariann / Borbély-Pecze Tibor Bors
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Képesség, készség, adottság, tehetség
Az ellenőrzés, értékelés szerepe, módszerei A teljesítménymérés
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Beilleszkedési zavarok
A szervezeti felépítés definíciója
Skizofrénia.
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
TÁMOP /1 TÁMOP nyitó szakmai konferencia TÁMOP /1TÁMO Halmozott fogyatékos, súlyos látássérült gyermekek komplex kommunikáció fejlesztése.
A DIFER használata.
SPECIÁLIS TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
A „diszes” problémák korai jelei
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
Zeneterápia a Kerek Világ Alapítványban
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Az alapvető kommunikáció
Speciális gyermekvédelem
A borderline személyiségzavar
Személyiségfejlődési zavarok
A kommunikáció alapjai. Nem lehet nem kommunikálni Többcsatornás: verbális, nonverbális Többszintű: információközlés, viszonymeghatározás. Körkörösen.
Varázsos évek, avagy a gyermekkor rejtelmei Dragán Zsuzsanna 2014.
11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék
A korai felismerés és a státuszdiagnózis jelentősége és konzekvenciái a nyelv- és beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek logopédiai terápiájában Konzulens:
A játék A játékosság.
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Mentális zavarok osztályozási rendszere
Balogh Andrea Johanna MKSZ, Siófok április 27.
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Kommunikáció típusai.
Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
Szkizofréniák A lakosság kb 1 %-át érinti világszerte
Túl a tanórán Művészetek és a fejlődő, kibontakozó ember
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

TÖRTÉNET §Autos = önmaga §Ernst BLEUER 1911; – szkizofrénia egyik tünete §Leo KANNER 1943; Baltimore §Hans ASPERGER 1944; Bécs

KANNER AZ AUTIZMUSRÓL §Az „autisztikus magányról”: „… a kezdetektől fennálló, szélsőségesen autisztikus magány azt jelenti, hogy a gyermek, ahol csak lehet, semmibe vesz, figyelmen kívül hagy és kizár mindent, ami a külvilágból hat rá. Jó a kapcsolata a tárgyakkal, érdeklődik irántuk, órák hosszat boldogan eljátszik velük… Az emberekkel való kapcsolata más… Viselkedését a mély magányosság uralja.” §Az „állandósághoz való ragaszkodásról”: „…tevékenysége ugyanolyan monoton módon korlátozott, repetitív, mint artikulációja…az állandóság fenntartásához való, kínosan rögeszmés ragaszkodás irányítja.” §Az „elszigetelt képességekről”: „A beszélni tudó gyermekek meghökkentő szókincse, kitűnő visszaemlékezése a több évvel korábbi eseményekre, fantasztikus memőriája, a versek és nevek bemagolása terén, bonyolult minták és képsorok pontos felelevenítése…”

ASPERGER AZ AUTIZMUSRÓL §„…nem vesznek fel szemkontaktust…rövid mellékes pillantásokkal vesznek tudomást környezetükről §„…sok …a sztereotíp mozgás. Ezeknek nincs jelentésük.” §A beszédhasználat mindig abnormális…” §„…kizárólag saját indítékaik vezérlik, függetlenül a környezetük felállította követelményektől.” §„…nem lehet rávenni őket arra, hogy tanuljanak a felnőttektől, vagy tanítóiktól.” §Érdeklődési körük izolált.” §„Kiváló képességük lehet az elvont logikai gondolkodásra.” §„Új, egyéni szavakat alkotnak.”

AZ AMERIKAI PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG DIAGNOSZTIKUS RENDSZERÉBÕL DSM - IV. (1994) § Autisztikus zavar §Legalább hat jellemzõnek kell jelen lennie az (1), (2) és (3) pontokból, mégpedig legalább kettõnek az (1)-bõl, és legalább egy-egynek a (2)-bõl és (3)-ból. §(1) minõségi károsodás a szociális interakcióban, ami az alábbi két tünet megjelenésében nyilvánul meg: §a sokrétû nem-verbális viselkedéselemek, mint a szemkontaktus, arckifejezés, testtartás és gesztusok használatának jelentõs károsodása a szociális interakciókban §a fejlõdési szintnek megfelelõ kortárs-kapcsolatok kialakításának kudarca §a spontán törekvés hiánya az öröm, sikerélmény másokkal való megosztására (pl. az érdeklõdésének tárgyát nem mutatja meg, nem viszi oda, illetve nem mutat rá arra) §a szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya §(2) minõségi károsodás a kommunikációban, ami az alábbiakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánul meg: §a beszélt nyelv kialakulásának késlekedése vagy teljes hiánya (melyet nem kísér a kommunikáció más módjait, pl gesztust, mimikát felhasználó kompenzációs törekvés) §adekvát beszéd birtokában lévõ egyénnél jelentõs károsodás a másokkal való beszélgetés kezdeményezésének vagy fenntartásának képességében §sztereotíp, repetitív nyelvhasználat vagy idioszinkrasztikus nyelvezet §a fejlõdési szintnek megfelelõ változatos, spontán minta-játék vagy szociális imitatív játék hiánya §(3) korlátozott, repetitív és sztereotíp jellegû viselkedés, érdeklõdés és tevékenység melyek az alábbiakból legalább egy tünet megjelenésében nyilvánulnak meg: §intenzitásában vagy tárgyában abnormális, egy vagy több, sztereotíp, korlátozott érdeklõdési kör, amely az egyént kizáró jelleggel foglalkoztatja §nyilvánvalóan rugalmatlan ragaszkodás bizonyos nem-funkcionális rutinokhoz vagy rituálékhoz §sztereotíp és repetitív motoros manírok (pl. a kéz, az ujjak repkedõ vagy csavaró mozgása, vagy komplex egésztest-mozgások) §tartós belefeledkezés tárgyak részleteibe §Hároméves kor elõtt megnyilvánuló késés vagy abnormális mûködés az alábbiak közül legalább egy területen: (1) szociális interakció, (2) a szociális kommunikációban használt beszéd, (3) szimbólikus vagy fantázia-játék §A zavar nem magyarázható jobban Rett-féle Zavarral vagy Gyermekkori Dezintegratív Zavarral

Asperger-féle zavar Minõségi károsodás a szociális interakciókban, ami az alábbiakból legalább két tünet megjelenésében nyilvánul meg: a számos nem-verbális viselkedéselem, mint például a szemkontaktus, arckifejezés, testtartás, gesztusok szociális interakcióban való használatának egyértelmû károsodása a fejlõdési szintnek megfelelõ kortárs-kapcsolatok kialakításának kudarca a spontán törekvés hiánya az öröm, érdeklõdés, sikerélmény másokkal való megosztására (pl. érdeklõdésének tárgyát nem mutatja meg, nem viszi oda másoknak, illetve nem mutat rá arra) a szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya Korlátozott, repetitív és sztereotíp jellegû viselkedés, érdeklõdés és tevékenységek, melyek az alábbiak közül legalább egy tünet megjelenésében nyilvánulnak meg: intenzitásában vagy tárgyában abnormális, egy vagy több, sztereotíp, korlátozott érdeklõdési kör, amely az egyént kizáró jelleggel foglalkoztatja nyilvánvalóan rugalmatlan ragaszkodás bizonyos nem-funkcionális rutinokhoz vagy rituálékhoz sztereotíp és repetitív motoros manírok (pl. a kéz, az ujjak repkedõ vagy csavaró mozgása, vagy komplex egésztest-mozgások) tartós belefeledkezés tárgyak részleteibe A zavar klinikailag jelentõs károsodást okoz a szociális, munka vagy egyéb fontos funkciók terén Nincs klinikailag jelentõs általános elmaradás a beszédben (pl kétéves korra egyszerû szavak használata, hároméves korra kommunikatív kifejezések használata). Nincs klinikailag jelentõs késés a kognitív fejlõdésben vagy a kornak megfelelõ önkiszolgálási készségek, a szociális interakción kívüli adaptív viselkedés, illetve a környezet iránti érdeklõdés gyermekkori fejlõdésében. A Pervazív Fejlõdési Zavarok valamelyik másik, meghatározott alcsoportja, vagy a Skizofrénia kritériumainak nem felel meg.

A WORLD HEALT ORGANISATION DIAGNOSZTIKUS RENDSZERÉBÕL BNO-10 (1995) (AZ IDC-10, 1992 FORDÍTÁSA) F 84 Pervazív fejlõdési zavarok A zavaroknak egy olyan alcsoportja, melyben a reciprok szociális interakciók és a kommunikációs sémák minõségi abnormalitása észlelhetõ. Ezek a minõségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzetben meghatározzák. F 84.0 Gyermekkori autizmus F 84.1 Atípusos autizmus F 84.2 Rett-szindróma F 84.3 Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar F 84.4 Mentális retardációval és sztereotíp mozgászavarral társult túlzott aktivitás F 84.5 Asperger-szindróma F 84.8 Egyéb pervazív fejlõdési zavar F 84.9 Nem meghatározott pervazív fejlõdési zavar

ELŐFORDULÁSI ARÁNY §Fombonne,E.: PDD 67,5/ Autizmus 10/ Asperger sy. 2,5/ §Baird et al.:PDD57,9/ §Chakrabati:PDD61,3/ §Scott et al.:PDD 57/ §Nemek szerinti arány Fombonne:Autizmus – 3:1 Atípusos autizmus – 3:1 Asperger sy – 8:1