BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu
Miről lesz szó? Bevezetés A szakszervezetek Az üzemi tanács Kollektív szerződés
I. Bevezetés
A kollektív munkajog célja Mtató Utasítási jog Gazdasági erő Mtató Szerződéses viszony Mellérendelt felek MV Alárendeltség csökkentését segíti: Eltérést nem engedő munkajogi szabályok Munkavállalói érdekképviseletek MV
A munkavállalói érdekképviselet szervezete Szakszervezet Üzemi tanács Munkavállalói küldöttek a felügyelő bizottságban Munkavédelmi képviselet
A szakszervezet és az üzemi tanács eltérő funkciója Közvetett képviselet Elkülönült szervezet (jogi személy) Külső, szembenálló Gazd/szoc. Érdekvédelem Eszközei: KSZ, sztrájk, tv-i jogok ÜZEMI TANÁCS Közvetlen képviselet Munkáltató szervezetének része (nem jogi személy) Belső, együttműködő Részvétel a döntéshozatalban Eszközei: vélemény, táj (együttdöntés)
1992. évi Mt.: kapcsolat az üzemi tanács és a szakszervezet között Szakszervezet reprezentativitása az üzemi tanácson elért eredményhez kötött (legalább 10% kell) Az ágazati párbeszéd bizottságokban is ez az egyik szempont 2012-től A két eltérő szervtípus gyakran összeolvad!
II. A szakszervezetek
A szakszervezet fogalma Egyesület (civil szervezet) 2011. évi CLXXV. törvény Speciális célja van: Mt. 270. § (2) bek. a) pont: „…elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”
A szakszervezet szervezete ÖNÁLLÓAN ALAKÍTJA KI! (alapszabályban) szervezeti rend tisztségviselők tagság feltétele Munkaszervezeten belül is működtethet szervet, szövetségek hozhatók létre (Mt. 231. §)
Képviselettel rendelkező szaksz. Mt. 270. § (2) bek. b) pont Alapszabálya szerint a munkáltatónál: képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.
A szakszervezet törvényi jogai Mt. 271-275. § Diszkrimináció tilalma Munkajogi védelem tisztségviselőknek Kollektív alku joga (külön feltételekkel) Képviseleti jog Információs jogok Működést elősegítő jogok Munkaidő-kedvezmény És: munkaharc joga
Képviseleti jog Jogi képviselet: Érdekképviselet: Csak tagokra! Jogi képviselet: Csak meghatalmazás alapján Érdekképviselet: Munkáltatóval, mtatói szervezettel szemben
Információs jogok Munkavállalók tájékoztatása Tájékoztatás kérése minden, a mv-ók munkaviszonnyal összefüggő gazd/szoc érdekeivel kapcsolatos kérdésben Véleményezés bármely intézkedésről Konzultáció kezdeményezése 7 napos felfüggesztő hatály!
Működési feltételek biztosítása Propaganda jog: hirdetmények - Helyiséghasználat (munkaidőben is) - Megbízás alapján szaksz. tagdíj levonása - Belépés joga (Mt. 275. §) nem mv-nak is! (ha van tag mv)
Munkajogi védelem tisztségviselőknek Munkajogi védelem: felmondáshoz, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz felettes szaksz. szerv egyetértése kell Megbízatás idejére, +6 hónapra, ha legalább 1 évig betöltötte Korlátozott létszámra: Munkavállalói létszám Védett tisztségviselők száma 1-500 fő 1 fő A képviselettel rendelkező szakszervezet legfőbb szerve által kijelölt + 1 fő munkáltatónként. 501-1000 2 fő 1001-2000 3 fő 2001-4000 4 fő 4001- 5 fő
Munkaidő-kedvezmény Védett tisztségviselő mentesül a munkavégzés alól a konzultáció időtartamára Tagoknak: évente minden 2 tag után havi 1 óra, januári taglétszám alapján, 5 nappal előre be kell jelenteni Távolléti díj jár Megváltani nem lehet!
III. Az üzemi tanács
Az alapítás feltételei 15 munkavállaló alatt nem lehetséges 16-50 munkavállaló üzemi megbízott 51- munkavállaló üzemi tanács, létszáma Mt. alapján Részlegenként (telephelyenként) Választás útján Központi és vállalatcsoport szinten is, delegálás útján (nincs hierarchia!) Nközi szint: Európai Üzemi Tanács
Az üzemi tanács működése Mt. és az ügyrend alapján Ügyrend elfogadása önállóan! Testületként jár el Első ülésén elnököt választ Tagok csak személyesen járhatnak el
A működést elősegítő jogok Hirdetmények elhelyezése Munkaidő-kedvezmény (10%, 15%) Munkajogi védelem csak az elnöknek! Költségek biztosítása Információs jogok Konzultáció Üzemi megállapodás lehetősége Munkaügyi jogvita indításának joga
Az üzemi megállapodás ÜT és mtató kapcsolatrendszerét szabályozza (kötelmi rész) Sok eltérési lehetőség a törvénytől Pl. munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem, létrehozás feltételei KSZ-t pótló szerepet kaphat! (normatív rész) Munkaviszonyra vonatkozó szabály lesz Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!
Az üzemi tanács részvétele a munkáltató döntéseiben Együttdöntési jog: Közös döntés a munkáltatóval Tárgyköre: jóléti célú pénzeszközök felhasználásakor Ha nincs megegyezés: kötelező döntőbíró! Előzetes véleményezés: Még a döntés előtt véleményt kell kérni Az ÜT külön kérése nélkül is A munkáltatót nem köti Tájékoztatás: félévente
Köszönöm a figyelmet! 24