Balatonföldvár, 2015. szeptember 4. Hajléktalan emberek értékvilága a társadalomban Miletics Marcell – Prazsák Gergő Balatonföldvár, 2015. szeptember 4.

Michel Foucault A bolondság története Atlantisz Kiadó, Budapest 2004 Kizárt, elzárt (a kliens): érdemes vagy érdemtelentől (bűnöző, beteg, morálisan elitélendő) az emancipációig (segítségre szoruló: ugyanolyan mint bárki más) Az elzárók (az elzárás intézményei): diferenciálatlan lepratelepektől a közkórházon át a specializált ellátást nyújtó intézményekig (börtön, kórház, elmegyógyintézet, stb.)

„Ám ezek közül a regényes vagy szatirikus hajók közül egyedül a Narrenschiff létezett a valóságban: ténylegesen voltak olyan hajók, amelyek egyik városból a másikba szálítottak esztelen rakományokat. Akkoriban a bolondok többnyire vándoréletet éltek. A városok gyakran elűzték őket falaik közül, s vagy hagyták, hadd kóboroljanak el maguktól távolabbi vidékek felé, vagy csoportosan utazó kereskedők és zarándokok gondjaira bízták őket. Ez a szokás főleg német földön dívott: Nürnbergben például hatvankét bolondot tartottak számon a XV. század első felében, akik közül harmincegyet elűztek, míg a következő ötven évben huszonegy személy kitiltását jegyezték föl (ne feledjük, hogy kizárólag a városi hatóságok által őrizetbe vett bolondokról van szó). Gyakran folyami hajósokra bízták őket: 1399-ben Frankfurtban ily módon szabadították meg a várost egy mezíttelenül sétáló tébolyulttól, s a XV. század első éveiben ugyanerre a sorsa jutott Mainzban egy bűntett elkövetésén ért bolond. Előfordult, hogy a hajósok az ígért távolság megtétele előtt tették partra kellemetlen utasaikat: ez történt egy kovácsmesterrel is Frankfurtban, akit kétszer bocsátottak útra, de mindkétszer visszajutott a városba, mielőtt végleg elszállították volna Kreuznachba. Az európai városokban gyakran kötöttek ki bolondokat szállító hajók” (Foucault 2004: 19).

A kutatásban elért hajléktalan emberek 2013 Összesen: 347 fő Férfiak: 242 fő Debreceni Szenvedélybetegek férfia lakóotthona: 12 fő Közterület: 75 fő Isola Éjjeli menedékhely: 31 fő Utcafront (Bánya): 25 fő LH házak (akkori néven): Soroksár: 56 fő Újbuda: 25 fő Csepel: 18 fő Nők: 105 fő Miksolci Szenvedélybetegek női lakóotthona: 13 fő Közterület: 15 fő RÉS: 21 fő Utcafront (Bánya): 10 fő Soroksár: 19 fő Újbuda: 12 fő Csepel: 15 fő A kutatás eredményeinek részetes bemutatása: Prazsák Gergő: Marginális csoportok értékrendszerei. In Kultúra és közösség. 2015/1

Értékek - értékrendszerek Eszmei objektivációk (nem azonosak a közvetlenül a dolgok belső tulajdonságaival) „Az érték kívánatos explicit vagy implicit fogalma, amely megkülönböztető az egyénre vagy jellemző a csoportra, és befolyásolja a cselekvés rendelkezésre álló módjainak, eszközeinek és céljainak a kiválasztását.” (C. Kluckhohn et al. 1952) Rendszebe szerveződnek: sorba rendezhetők (fontos – nem fontos – elutasított)

Schwartz (2003) Portrait Values Questionnaire

FÉRFIAK AUTONÓMIA HEDONIZMUS BIZTONSÁG! !UNIVERZALIZMUS!

NŐK AUTONÓMIA BIZTONSÁG!