A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Az 1956-os forradalom.
A nagy gazdasági világ válság
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
20. századi kínai történelem III. A Kínai Népköztársaság
Gazdasági fejlődés a középkortól napjainkig
H-M Szakért ő i Akadémia Tematikus fejlesztésére Pécs – 9. szeminárium.
A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
„vissza a természethez!”
Szovjet-Finn határviták Balogh Márton. Finnország a tárgyalt korszakban Az ország 1918-ban nyerte el függetlenségét. (Tartui béke, 1920, október.
Globális problémák Kialakulásuk okai:
Semmi nem állíthatja meg a forradalmat! a XXI. század Szocializmusa felé Úton.
Forradalom előzményei
A kollektivizálás Magyarországon
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Úton az újabb háború felé
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Tildy Zoltán.
1956. október 6. Műegyetem Október 23. Petőfi szobor Parlament Bem tér.
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
Latin-Amerika. Alapadatok 21 millió km² 560 millió lakos 20 ország.
TRANZITOLÓGIA IV. ELŐADÁS
Afrika legnagyobb fegyveres konfliktusa
Világgazdaság a két világháború között
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Az éhezés Mennyiségi és minőségi éhezés
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Globális problémák.
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság
A Szovjetunió története
1 Merre tovább, magyar gazdaság? Versenyképesség és gazdaságpolitika Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Egyedül nem megy? Gazdaságpolitikai.
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
Fogalmak propaganda nacionalizmus nemzeti önrendelkezés elve fasizmus
Kádár-korszak. Kádár-korszak Genezis Az 56-os forradalom és szabadságharc leverése „Forradalmi” ellenkormány Idegen (szovjet) beavatkozás Megtorlás.
A bolsevik Oroszország Forradalomból forradalomba
A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
A SZTÁLINI DIKTATÚRA.
OROSZ FORRADALMAK 1917.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei
Összefoglalás a diasorokhoz
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A jugoszláv szocializmus sajátosságai
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Gazdaság, társadalom és életmód az ötvenes években Sztahanovista családja körében.
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
Magyarország szovjetizálása
Kína A kulturális forradalomtól a világhatalomig.
Éhező kontinens Készítette:Turcsányi Kristóf. Afrika A világmásodik legnagyobb kontinense Több mint egy milliárdan élnek itt Országai a legszegényebbek.
Kiútkeresés a válságból között
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Európán kívüli világ.
Magyarország szovjetizálása
Az éhezés.
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Gazdasági rendszerek.
Gazdaságpolitika 4. ea..
A globalizáció - a globális világgazdaság
Globalizáció.
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA

Szovjetunió – Hadikommunizmus Gazdaság összeomlik Ipari termelés ötödére esett vissza Éhínség (3-10 millió halott) Cserekereskedelem Feketegazdaság 1921. kronstadti matrózlázadás 1917. „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”  hatalomátvétel Polgárháború (1917-23)  nemzetközi intervenció hadikommunizmus Ipar teljes államosítása Mezőgazdasági beszolgáltatási rendszer  felesleget az állam felvásárolja, és csak ő kereskedhet vele Munkakényszer, jegyrendszer

Szovjetunió – NEP rendszer Piaci viszonyok részleges visszaállítása Magántulajdon Terményadó 1924. Lenin meghal Jelentős javulás

Szovjetunió – „A rossz” Sztálin hatalomra kerül NEP rendszer problémái „veszélyben a szocializmus” Belső társadalmi viszonyok Kulákok, városi kerekedők gazdagodása Fel kell gyorsítani a szocializmus építését 1928. NEP vége Tervgazdálkodás

Szovjetunió - tervgazdálkodás 5 éves tervek Pontosan meghatározott célok Ha nincs meg a terv para van Mindent államosítanak Mezőgazdaság kollektivizálása Szovhoz: állami tulajdonban lévő föld Kolhoz: termelőszövetkezet Erőszakos módszerek (kulákok ellen) Aki lázad megy Szibériába (jobb esetben)

Szovjetunió - tervgazdálkodás Sztahanovista mozgalom Munkaversenyek Szocialista eredeti tőkefelhalmozás Mezőgazdaság  ipar Önellátásra való törekvés Függetlenség a kapitalista országoktól Első ötéves terv (1928-32) Nehézipar Második ötéves terv (1933-37) Realisztikusabb Fogyasztási cikkek

Eredmény Éhezés Termelés megnő Irreális tervek Életminőség nem javul „Kulákok tehetnek róla” Termelés megnő Színvonal leesik Irreális tervek Pazarlás Hamis adatok Életminőség nem javul Kivéve a pártvezetőknek 1929-33-as válság nem érinti a szovjeteket  elszigeteltség

FORRÁS: