A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
Szovjetunió – Hadikommunizmus Gazdaság összeomlik Ipari termelés ötödére esett vissza Éhínség (3-10 millió halott) Cserekereskedelem Feketegazdaság 1921. kronstadti matrózlázadás 1917. „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” hatalomátvétel Polgárháború (1917-23) nemzetközi intervenció hadikommunizmus Ipar teljes államosítása Mezőgazdasági beszolgáltatási rendszer felesleget az állam felvásárolja, és csak ő kereskedhet vele Munkakényszer, jegyrendszer
Szovjetunió – NEP rendszer Piaci viszonyok részleges visszaállítása Magántulajdon Terményadó 1924. Lenin meghal Jelentős javulás
Szovjetunió – „A rossz” Sztálin hatalomra kerül NEP rendszer problémái „veszélyben a szocializmus” Belső társadalmi viszonyok Kulákok, városi kerekedők gazdagodása Fel kell gyorsítani a szocializmus építését 1928. NEP vége Tervgazdálkodás
Szovjetunió - tervgazdálkodás 5 éves tervek Pontosan meghatározott célok Ha nincs meg a terv para van Mindent államosítanak Mezőgazdaság kollektivizálása Szovhoz: állami tulajdonban lévő föld Kolhoz: termelőszövetkezet Erőszakos módszerek (kulákok ellen) Aki lázad megy Szibériába (jobb esetben)
Szovjetunió - tervgazdálkodás Sztahanovista mozgalom Munkaversenyek Szocialista eredeti tőkefelhalmozás Mezőgazdaság ipar Önellátásra való törekvés Függetlenség a kapitalista országoktól Első ötéves terv (1928-32) Nehézipar Második ötéves terv (1933-37) Realisztikusabb Fogyasztási cikkek
Eredmény Éhezés Termelés megnő Irreális tervek Életminőség nem javul „Kulákok tehetnek róla” Termelés megnő Színvonal leesik Irreális tervek Pazarlás Hamis adatok Életminőség nem javul Kivéve a pártvezetőknek 1929-33-as válság nem érinti a szovjeteket elszigeteltség
FORRÁS: